Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-498
m 4ft8. országos ülés 1891, jnnitts 8-án, szombaton. egy krajezár is ki lett rá vetve, tehát csak annyiban emelkedett jogerőre, a mennyiben az intézőség a maga érdekében kivetette az összeget, de azokkal szemben, a kiket ez az összeg szenvedőlegesen terhel, felfogásom szerint, a kivetés még ma sem jogérvényes. Jöttek hozzám újabb szakasz levelek százával aláírva. Gondolkoztam, mit csináljak? A ministerhez nem megyek, mert ott csak pillanatnyilag kapok elégtételt, hanem eljövök a nemzet fóruma elé és itt fogok panaszt tenni, kérve, hogy méltóztassék intézkedni az iránt, hogy az ártérfejlesztés művelete gyorsan befejeztessék, a munkálat közszemlére kitétessék és az ártérköltségek kulcsa olyképen állapíttassék meg, hogy ha az ellen valamely polgárnak kifogása lesz, kellő időben megtehesse reclamatióját, mert hála istennek, odáig még nem jutottunk, hogy a sic volo, sic jubeo alapján egyesek garázdálkodhassanak az egyetemesen és hogy valaki a maga úri passiója kielégítése végett egyeseket zgákmányoká] oda dobhasson. Ezen szempontból engedje meg a t. ház, hogy a következő interpellatiót intézhessem a földmívelés és pénzügyi minister urakhoz: »Az »alsó fehér-körösi ármentesítés! társulat által árvízszabályozási költségek törvényellenes kivetése és behajtása« tárgyában. Gyula város polgárai a földművelési minister úrhoz a folyó évben panasz-kérvényt adtak be, a melyben előterjesztették, miszerint ők az ártérfejlesztés keretéből — ha földjeik az ártérbe tartoznak — menekülni nem akarnak; de tekintettel arra, hogy az ?>alsó-fehér-körösi ármentesítő társulat* csak úgy képzeleti alapon vetette a birtokosokra az ármentesítési adót és a hivatalnokok fizetését: abban az eljárásban az 1847 —8. évi VIII. tez. rendelkezését látják megsértve, mert a földész közönség megterhéltetése ellentétben áll a közös teherviselés elvével. Mert ők ágy vannak meggyőződve, hogy ha a szent-benedeki és eperjesi és szabadkai dűlőkben lévő földek az ártérbe sorozhatok: akkor az eleki és kétegyházi határok földei is bevonhatók; mert ha a Körös árja a nevezett dűlőkben levő földeket eláraszthatná, úgy a nevezett községek is víz alá kerülnének. E szerint a gyulai földészek abban a bitben élnek, hogy a »Fehér-Körös ármentesítő társúlat« kivetése jogtalan, az igazságnak meg nem felelő módon jött létre, mert a kivetési kulcs soha az érdekeltséggel nem közöltetett, hanem a »sic volo, sic jubeo« elvén rovattak meg a lakosok az ármentesítési adóval és költséggel; ezt annál inkább hiszik, mert olyan birtokok is lettek kivéve az ártérből, a mely birtokok közvetlenül a Körös mentén feküsznek s a védgátig terjednek; míg a szent-benedeki, eperjesi és szabadkai földek a Körös vizétől kéMiárom órányi távolságra fekszenek. Folyamodnak tehát, hogy méltóztatnék sürgősen a kivetési arány megállapítása és a kivetési kulcs helyesbítése iránt intézkedni, hogy az érdekeltségnek módja legyen, ha jogtalanul terheltetett meg, visszakövetelni pénzét és reclamálni a jogtalan felvételt és kivetést. Azonban a minister úr — habár szóval mindent ígért — folyamodókat kiballgatatlamil kérelmükkel elutasította; a pénzügyminister úr pedig azt hozván fel, hogy az ártéri adó és költségkivetés jogerős lesz, tehát azt a kedvezményt visszavonja, hogy a teljes kivetésig az ártéri adó és költség behajtása ne hajtassék végre. Sőt utasította a gyulai pénzügyi igazgatóságot, hogy a végrehajtást szigorúan eszközöltesse. A két minister úrnak az eljárását helyeselni nem lehet, mert a gyulai földész urak kérését nem elutasítani, hanem azonnal vizsgálat tárgyává tenni lett volna hazafias kötelességük. De nem azt tették, hanem meghallgatták a vádlottakat, azoknak hitelt adtak és a polgárságot a legjogosabb keresőkkel meg nem állható indokokból elutasítottak. Ezen okokból a t. minister urakhoz a következő kérdéseket intézem: 1-ször. Az alsó-fehér-körösi ármentesítő társulatnak az ártérbe az érdekeltséget minden ártórfejlesztési munkálat és ennek közszemlére való kitétele nélkül, szabad volt-e az ártérbe azt, a kit akart, levenni; azt, a kit akart, kihagyni? 2-szor. Ar ármentesítő társulat az árvíz elleni védekezés költségeit szabadon, ügy vetheti-e ki, a mint akarja? S ez önkénykedés ellen a megterhelt közlakosnak, ha igazsága van, jogorvoslatot ebben az országban senki sem ád? Mi annak az oka? 3-szor. A gyulai panaszosok kérelme felett miért nem lett tartva mind a két fél meghallgatása mellett tárgyalás és miért csak a vádolt társálat hívatott fel nyilatkozatra; hiszen a kérvény vádat tartalmaz és a minister úr ígért igazságot: adott szava után hogyan lehetett a panaszkodókat épen a vádlottak által tartott igazgatósági választmány által kérvényükkel elutasítani ? 4-szer. Fog-e intézkedni a t. minister úr, hogy az Alsó-Fehér-Körös ármentesítési társulat elhanyagolt ügyei szigorú állami vizsgálat tárgyát képezzék, hogy az ártérfejlesztés jogszerűen kereszttílvitessék és a kivetési kulcs az igazsághoz híven a közös teherviselés alapján állapíttassék meg? 5-ször. Addig, a míg az ártér műszaki fejlesztési munkálat befejezést nem nyert, a szentbenedeki, eperjesi és szabadkai dűlőkben levő
