Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-498

3ä 4»8. orsiágos ülés 1891, jtmins A-án, sionibaícm. Ha a kormány a közigazgatás jóságát akarná, úgy legelső teendője az lett volna, hogy a közigazgatási jogot rendezze és összefoglalja; a közigazgatási eljárásba rendet hozzon létre és szervezze azt. Hiszen a mai közigazgatásnak egyik legnagyobb baja az, hogy a közigazgatási tisztviselőnek — liogy mindennapi functioját elvégezhesse — különböző időkből származó öt, hat, hét rendeletet kell kikeresnie, hogy ezek szerint az ügydarabokat elláthassa. Ha a minister úr azt akarja, hogy e tisztviselő felelősségre legyen vonható: akkor módot kell nyújtania arra is, hogy az a közigazgatási tisztviselő a közigazgatási jogszabályokat az eljárásban könnyíí módon megismerhesse, áttekinthesse és az elsajátított ismeretek szerint intézze a közigazgatást. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) De nem erről van szó. Mi az, a miből következtetést vonhatunk le arra, hogy az eddigi corrumpáló politikai rendszer meg fog változni? Mi volt az eddigi politikai rendszer corrumpáló jellege? Az, hogy az államhatalmat a kormány lefoglalta a saját pártja részére. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) A kormány saját pártja érdekét az állam érdekének nyilvánította, és az államhatalmat tisztán azon párt érdekében kezelte. Mi történt midőn egy évvel ezelőtt a eabinetválságot láttuk ? Fennen hirdettetett és megjelent minden hírlapban, hogy midőn Szapáry Gyula ministerelnöknek neveztetett ki, ugyanakkor a volt ministerelnök megjelent ott a körben és azt mondotta: én ezentíil közkatona leszek, mert szükséges, hogy a ki a ministerelnöki tisztet viseli, az legyen egyszersmind a párt vezére. (Zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, de ott, hol helyes parlamenti berendezés van és hol az államhatalmat nem akarják a párt érdekében felhasználni, a kormány fejét nem teszik a párt vezérévé. (Ellenmondás a jobboldalon.) Megengedem, hogy Földváry Miklós t. képviselőtársam bölcsebb férfiú, mint Deák Ferencz, (Derültség a széhő baloldalon.) de Deák Ferencz az alkotmány biztosítására ezt a módszert tartotta helyesnek, hogy midőn Andrássy Gyula ministerelnök lett, Deák Ferencz megmaradt a párt vezérének. (Zajos helyeslések a szélső baloldalon.) Ki fog megnyugtatni az iránt, hogy a t. ministerelnök úr más értelemben fogja a kormányt kezelni; hiszen az az új nap, a mely feljött, nem új, mert háromszor feljött és háromszor lement. (Derültség a szélső baloldalon.) Most csak negyedszer jött fel. Azon válaszfalnak, mely a múlt kormányzatnak idejében fennállott, kiépítésében Szapáry Gyula ministerelnöknek tevékeny része volt. Tevékeny része volt, mert volt az országnak belügyministere, volt pénztigymiuistere, volt földmívelósügyi mínistere és niost ministerelnöke. (Éljenzés a jobboldalon.) Önök az embernek kívánhatnak életet, de a hivatalos állásnak hasztalanul fogják kívánni. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Lássuk, t. ház, hogy az a férfiú, a ki azt mondja, hogy ezelőtt 17 vagy 14 évvel — nem tudtam tisztán kivenni — (Felkiáltások a szélső baloldalon: 17 évvel!) tehát 17 évvel ezelőtt az állami administratio híve volt, miként fogta fel a maga hivatását? Hiszenőa kormánypártnak állandóan tagja volt 17 év óta. Ezelőtt csak 5 éyvel alkottatott meg az 1886. évi újabb közigazgatási törvény, a melynél az akkori ministerelnöknek »szíve vérzett«. (Derültség a szélső baloldalon.) Akkor még az önkormányzat mellett nyilatkozott, (Igáz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vájjon a t. ministerelnök úr, mikor és hol — mert én nem tudom — hogy akár a parlament életében, akár a club életében történt volna — tiltakozott azon depravatio és corruptio ellen, melyet a kormány által fentartott közigazgatási rendszer teremtett és a melyet ő most egyszerre, hirtelen elítélendőnek tart. Láttuk, hogy a kormánypártot sokan hagyták el, tiszteletreméltó, erős meggyőződésíí férfiak, mert Ők a municipalismusnak hívei. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Es indokuk az, hogy a municipalismus a kormánypárt programmjába a múlt választáskor fel volt véve. A t. ministerelnök úr illendőnek tartja, hogy azok kilépjenek a kormánypártból s azt látom, hogy a kormánypárt sokkal inkább örvend annak, ha onnan távoznak némelyek, mintsem, ha némelyek oda közelednek. (Derültség a szélső baloldalon.) De kérdem a t. ministerelnök úrtól, ha szükségesnek tartja azt, hogy a közigazgatási javaslatra nézve a választási rendszer védői és a kinevezési rendszer támogatói közt olyan válaszfal legyen, hogy az előbbiek nem maradhatnak a párt kebelében: miképen maradhatott ő eltérő nézetével annak a pártnak a körében? (Úgy van! Úgy van! és derültség a szélső baloldalon.) Avagy nálunk mindig annak kell történnie, hogy az egyes elhagyott képviselőknek lelkiismerete, erkölcsi ereje örökké nagyobb, mint a kormányíérfiaké; holott én azt hiszem, hogy épen a kormányférfiakat oly képen kell kiszemelni, hogy erős lelkiismeretük és tántoríthatatlan meggyőződésük legyen és hogy elhatározottságuk minden kifogáson felül álljon. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Annak kellene leuniök! Ugron Gábor: Én, t. ház, nem vagyok arról meggyőződve, vájjon az egész közigazgatási tervezet elfogadása nem egyéb-e, mint egyszerűen a nemzetbe átvitt nagy kortesfogás. (Úgy van! a szélsőbalon.) A ministerelnök úr tudja, hogy pártjának többsége most a válasz-