Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-510

354 810. országos ülés 1891. jműns 20-án,szombatot!. azért már kis részben visszatérés történt ezen nagy alkotmányos elv alapjaitól, a mennyiben a bírósági kézbesítési teendők kis részben az önkormányzati közegekre bízattak, a mennyiben például a bagatelbügyek szabályozásával az önkormányzati közegek a kezdetleges bírósági teendőkkel megbízattak és végre a cseléd- és mezei munkásügynél is az önkormányzat közegei némi bírói functioval, hatáskörrel ruháztattak föl. Ez, mondom, visszatérés az 1869-iki nagy alkotmányelv előtti időre; és ha a jurisdictio mértékét veszszük, azt hiszem, helyen visszatérés. De ha csak a vármegyék és önkormányzat köréből ezek vétettek volna ki! ? 1870-ben szabályoztuk a vármegyét, megállapítottuk az önkormányzati hatáskör tárgyát, jogkörét, az egész jurisdictiot. Volt szerencsém említeni, hogy mindazt, a mi abban becses volt, jog és jurisdictio volt; mindazt, a mi alkotmányos közszabadsági biztosíték volt: mindezeknek nyomatékos részét, mondhatnám egészét, ezen javaslat megsemmisíteni törekszik. (Igazi a szélsőbalon.) Az 1871-iki törvénynyel fennálltunk egy jó darabig. Jött a rendszer, annak a kormánynak a rendszere, a mely a jelenlegi kormányt megelőzte; jött Tisza Kálmán egykori ministerelnök ár kormányzata. Ez a rendszer elkezdte a vármegyei önkormányzat és általában a megyei rendszer lerombolására irányuló hadjáratot. Megindította mindjárt kormányra lépésének kezdetén. És ha 1876-tól a mai napig nézzük a törvényalkotást és ha keressük és Szalavszky államtitkár úr is keresi azon irányt, a melyet ezen alkotás óta a oabinet és a többség követett : rájövünk és rájön ő is, hogy állapotunk mikép válhatott oly kétségbeejtően roszszá, a minőnek ő lerajzolta. Az 1874 : XIV. tcz. a megyei mérnöki állomásokat megszünteti és helyettük azokat a híres állaniépítészeti hivatalokat állította fel. Az 1886: XXI. tczikkel a megyék választási joga a főorvos, a rendőrkapitány, a számvevő, a levéltárnok, az árvaszéki nyilvántartó és könyvelők, a járási és kerületi orvosok, a közigazgatási gyakornokok és az állatorvosokra nézve megszüntettetett és ezek 1886 óta kinevezés útján nyerik állásukat. Az 1886 : XXIL tcz. által a" községi bíró, jegyző és orvos választásának joga a szolgabíró egyéni elhatározásától tétetett függővé, a menynyiben ezeknek megválasztása a tisztújító szék kijelölésétől függ. Ez pedig öt tagból áll, elnöke a szolgabíró és két tagját ugyanő nevezi ki. Az 1881 : III. tczikkel a közbiztonsági igazgatás a vármegye önkormányzata köréből teljesen kivétetett és az állami csendőrség állíttatott fel, a mely a megyei közegeket többszörösen felülmúlja fizetésben, katonai szervezetben és ellátási javadalomban. Bocsánatot kérek, de nem emlékszem, hogy melyik barátom volt, a ki itt már felemlítette és saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy a mai közbiztonsági közegek, az állami királyi csendőrök bizonyos tekintetben jobban teljesítik kötelességöket, mint a régi megyei pandúrok. Meg kell jegyeznem, hogy a kínzó vallatásokat ezek a csendőrök épúgy tízik, mint a régi pandúrok ; a különbség itt is az, hogy régebben ez bizonyos tekintetben nyilvánosan történt, ma pedig titkon és elzárva. Ha megnézi az ember Zsoldos Ignácz »Szolgabírói hívatal« czímíí, annak idején igen nevezetes közjogi és kormányzati könyvét, ott van egy iromány példa. A bíró a generáliak után azt kérdi a vádlottól, hogy miért állíttatott ide, mi történt az elfogatás alkalmával ? Mire a vádlott azt feleli: kérem, a pandúrok megleptek és azon kezdték, hogy agyba-főbe vertek, vérben fagyban hagytak és midőn magamhoz jöttem, a vármegyéhez kísértek. Ez akkor jegyzőkönyvbe vétetett, mint természetes dolog; most pedig ép oly természetes dologként gyakorolják a csendőrök a kínzó vallatást, csakhogy elzárf kamarákban. (Úgy van! a szélső haloldalon.) De ezt csak mellesleg említem; hanem felemlítem azt, hogy addig, míg a vármegyék egy pandúr egész havi ellátására, élelmezésére, úti költségére, felszerelésére 24—28 forintot adott; azonkívül annak állása biztosítva nem volt, nyugdíjat nem kapott, és bár a leghősiesebb viaskodás közben bekövetkezett szerencsétlenség után ő és családja kegydíjra kilátással nem bírt: addig a csendőr havi 50 forintjába kerül az államnak, azonfelül nyugdíja van, tökéletes fegyverzeti felszerelése, nagyobb számú tiszti és katonai kezelés áll fenn és e mellett magának és családjának ellátása minden tekintetben biztosítva van. Hogy ez a csendőrség most jobban végzi ugyanazt a feladatot, az természetes; de ebből következtetést vonni helytelen és fonák eljárás, {ügy van! a szélsőbalon.) Az 1881 : XXI. t.-czikkel a fővárosi rendőrség államosítfatott. Ugyanakkor a főváros önkormányzati joga megcsonkíttatott, a mennyiben a tiszti főorvosi hatóság nagyon sok teendője a kinevezett rendőrorvosokra ruháztatott. A t. államtitkár úr nem régóta van a belügyi kormányzat élén, talán nem tudja, hogy micsoda actusa volt ez a kormánynak és hogy ezek a rendőrorvosok micsoda dolgot végeznek a fővárosban. Ajánlom figyelmébe. Egyik leggyalázatosabb teendő a mai korban az, a mi a Budapesten fennálló államrendőri orvosi intézmény körébe tartozik. (Úgy van! a szélsőbalon.) Az 1886 : XXIL tcz. számos törvényhatósági jogot megszüntetett, a mennyiben több, eddig önálló várost faluvá síllyesztetett és a megyékbe