Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-508

SOS. omägos ülés 1891. Timoleon röpiratát. (Igazi Úgy vem! Derültség a szélső baloldalon.) Nem szenved kétséget, t. ház, hogy az államosítás eszméjének, az eszme forgalomba hozatalának érdeme első sorban a mérsékelt ellenzékieket illeti. Korábban nem panaszkodott sem a kormány, sem pártja, de nem panasz kodott maga az administrált megyei közönség sem, hogy a vármegye jelenlegi szervezetében teljesen tarthatatlan volna. A mi közönségünk sem panaszolta épen ezt, hanem ha itt-ott a tisztviselők visszaélései vagy mulasztásai következtében alapos és indokolt panaszaink voltak is, de a vármegyék eredeti minőségében való fentartását e párt folyton és sürgősen kívánta. Tehát egyedül a mérsékelt ellenzék közönsége volt az, a mely a vármegyei institutióval annyira elégedetlen volt, hogy azt ázsiainak nevezve, megváltoztatására törekedett; mert hisz igen jól emlékezem én azokra a fényes szónoklatokra, melyek ezelőtt már egy évtizeddel a mérsékelt ellenzék padjairól e részben elhangzottak. A gravamen különösen két irányban összpontosult. Abban tudniillik először, hogy a vármegyék tisztikara a Tisza-kormány korteshadává szegíidött és másodszor, hogy a vármegyék a corruptio melegágyai. Rendkívül kiváncsi volnék, t. ház, azon numericus különbségre, melylyel t. mérsékelt ellenzéki szomszédaink oly választás folytán fognának a házba kerülni; midőn választókerületeik az állami tisztviselők kezelése alatt állanak. Nagyon aggódom, uraim, hogy önök itt megjelenve, szomorúan fognák elmondhatni azt, hogy: sokakat látunk, a kik nincsenek itt. (Derültség. Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet azt tagadni, hogy a mai vármegye és annak tisztikara hivatalos hatalmával sokszor visszaélve, engagirozta magát a választásoknál; de viszont ne méltóztassék azt sem tagadásba venni, hogy az eddigi rendszer mellett mégis akadtak vármegyék, voltak egyes tisztviselők, kik ha talán nem is jóindulattal az ellenzék iránt, de legalább semlegesen viselkedtek a képviselőválasztásnál és ezt meg is tehették, mert annak a választott tisztviselőnek nem volt semmi oka attól tartani, hogy azért, mert semlegesen viseli magát a választásnál, a főispán elcsapja, vagy talán a közgyűlés kérdőre vonja. Hanem azt kérdem: mit lehet várni attól az állami tisztviselőtől, a ki tudni fogja azt, hogy például a kormány bukásával bukni fog maga a rendszer is és e rendszerrel bukhatik talán ő is? Mit lehet várni attól az állami tisztviselőtől, a ki tudni fogja azt, hogy a kormány politikájának erélyes támogatásával kedves dolgot cselekszik a kormány előtt, a belügyminister előtt, a kitől az ő jövője és előmenetele KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. jnnlns 18-án, csütörtökön. 997 függ. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) És e részben ne is méltóztassék nekem szolgálati pragmatikára, vagy a fegyelmi törvényekre hivatkozni, mert az bizonyos, hogy mindezen biztosítékoknál sokkal erősebb argumentumot képez az önfentartás ösztöne. (Igát! Úgy van! a szélsőbalon.) Hamleti töprengés még a catoi jellemeknek is legnagyobb próbaköve. (Tetszés szélső baloldalon.) De nézzük a másik gravament: a corruptio kérdését. E kérdést már maga a kormánypárt is felvette a törvényjavaslat indokolásában. Legyünk igazságosak és méltányosak és mondjuk meg egész őszintén, hogy a társadalomnak ezen rákfenéje nemcsak a vármegyékben dúl, hanem be töltötte az egész társadalmat nemcsak itt, hanem mindenütt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E inek meg is van az oka, t. ház. Az utóbbi évtizedek alatt a társadalmi élet viszonyai és követelményei lényegesen megváltoztak. Megváltozott a család, megváltoztak az egyén igényei, a melyekkel a tisztességes megélhetésnek becsületes eszközei és módjai arányban nem állanak. A lenézetés álszégyene, a jobb módnak irigyelt példái, a jó szerencse, vagy talán a jobb jövő reményébe vetett könnyelmű [hit és mindehhez járulva az ellenőrzés lazasága: ezek voltak azon indokok, melyek a corruptionak kaput tártak nemcsak itt, hanem a társadalom minden rétegében; nemcsak Magyarországon, de mindenütt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De legyünk igazságosak és méltányosak. Azt vagyok bátor kérdezni: ha van sikkasztó adóhívatalnok, ha van — a mint volt — sikkasztó és csaló járásbíró, kir. táblai bíró, talán még ministeri tanácsos is; ha nem is említem légióját a posta-, távírda- és vasúti és nem tudom még miféle alantas állami közegeknek, a hol a sikkasztások napirenden vannak és ha nem említem, hogy van a társadalomnak egy osztálya, a hol sikkasztó volt talán a hadnagy, a százados és talán maga a generális is, az a társadalmi osztály, mely magát a civilis osztálytól megkülönböztetve, »Ehrtneorps«-nak szokta nevezni: (Úgy van! Tetszés a szélsőbalon.) hát azt kérdem, miért legyen a társadalomnak épen azon osztálya jobb, a hol a fizetések nyomorúsága és a foglalkozás költséges volta mellett az a kísértő démon, a legfőbb hatóságok élhetetlen ellenőrzése, soha sem hiányzott ? (Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) De én meg tudom érteni, hogy az államosítás eszméje a mérsékelt ellenzék arsemüjából került ki. A mélyen t. mérsékelt ellenzéket a kormánypárttól elvi differentiák, vagy ha talán jobban tetszik, a közjogi elvek differentiája nem választja el. Az ellenőrzés, megengedem, nemes, de meddő és ösztövér feladata nem volt 38