Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-507

<£g<2 50?. országos ülés 1891. jnninslj-én, szerdán. zavart nyugalma és az igazság érdekében is a 1 egszigorúbban elj árai ? < T. ház I.Ezen általánosságban tett kérdésre csak azt válaszolhatom, liogy van tudomásom egy rendeletről, melyet az alispán Mindszent községhez intézett. Ott csakugyan a lehető legnagyobb visszásságok, sőt botrányos eljárások fordulván elő a képviselőtestűlet tanácskozásaiban, az alispán igen is figyelmeztette a képviselőtestület elnökét, hogy igyekezzék, hogy a községi szabályrendelet a. tanácskozás alkalmával megtartas^ék. Erről tudomásom van és ha ily irányban intézte az alispán rendeletét, helyesen és törvényszerűen járt el és így ez ellen kifogást tenni nem lehet. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ez válaszom azon egyes kérdésekre, melyek a képviselő úrnak f. é. április 22-iki inteipellatiojában foglaltatnak. Most bátor leszek áttérni azon kérdésre, melyet a képviselő úr f. é. június hó 6-án intézett hozzám. Ennek lényege az, hogy van-e a ministernek tudomása arról, hogy a központi választmányi ülésen megállapíttatott az 1890. évi tápéi kerületi választó-névjegyzék 1889. nov. 14-én, ugyanaz expediáltatott abelügyministerhez november 16 án s a nainisteriumhoz érkezett november 18-án, a hol 76.680/1/1. szám alatt iktattatott s hogy ezen okmányon alá van írva Osató Zsigmond főjegyző, a ki csak deczember 19-én választattat ott meg jegyzőnek, ki azon idő alatt tagja volt a központi választmánynak. A képviselő úr azután kérdését folytatja és azzal fejezi be: »ha pedig nincs tudomása, szándékozik-e ez ügyben szigorú vizsgálatot elrendelni és a mennyiben úgy fegyelmi, mint bűnvádi tekintetben súlyos beszámítás alá eső cselekmény tünetei látszanának fenforogni, gondoskodik-e a fejleményekhez képest, esetleg az igazságügyi minister úr közreműködésével, arról, hogy a kiderítendő visszaélések a törvény teljes szigorával megtoroHassanak ?« T. ház! A vizsgálatra, melyet a t. képviselő úr interpellatiojänak végén kér, nincs szükség ; mert a kérdésről teljesen tájékozva vagyok 8 lesz szerencsém a tényállást a t. háznak ezekben előterjeszhetni. (Halljuk! Halljuk!) Tény az, t. ház, hogy a központi választmány november 14-én állította össze a kérdéses választókerűlet választó-lajstromát és akkor azt véglegesen befejezte. Tény az is, hogy Csató Zsigmond deczember 19-én választatott meg a vármegye főjegyző vejé; de az az egy már nem való, hogy Csató aláírásával terjesztetett fel november 16-án az ügy a belügy ministeri umba és iktattatott be a ministeriumnáí szintén novemberben, mert erre nézve a tényállás következőleg áll. November 16-án adatott fel s november 18-án érkezett a ministeriumhoz, itt van az ügyirat, mely magában foglalja az akkori központi választmány jegyzőkönyvét és határozatait. Ezen okmány nincs Csató által aláírva, hanem azt Stammer alispán írta alá és ez azon okmány, a mely azon szám alatt, melyet a t. képviselő úr említett, a ministeriumhoz érkezett. Később történt, deczember 26-án, tehát oly időben, a mikor Csató már decz. 19-ike óta a vármegye főjegyzője volt, hogy egy okmány expediáltatott fel a ministeiriumhoz, mely ide január 2-án érkezett; ezen az okmányon már csakugyan Csató aláírása, olvasható. Minthogy az ügyet minden oldalról részletesen akarom ismertetni, elmondom azt is, hogy egy formahibának látszó körülmény előfordul, hogy tudniillik a választói névsor november 14 én záratott le. Ezen névsorra a központi választmány azt határozta, hogy az három példányban leírassék és a mint azt a törvény rendeli, különböző helyekre elküldessék. Az erre vonatkozó jegyzőkönyv szintén itt van kezeim között. Ez vette igénybe azon időt, a mely decz. 26-ig eltelt és a névsor akkor terjesztetett fel, a mikor már a megválasztott főjegyző írta alá az alispán helyett az iratokat. Hogy ezen okirat, mely mellékletül szolgál, november 14-ről van keltezve, az, felfogásom szerint, semmiféle helytelenséget nem foglal magában ; mert tudjuk, hogy a kiadványozásnál gyakran megesik, hogy élőbbről keltezett okiratok expediáltatnak. Az azonban nem áll, hogy a decz. 26 án ide érkezett okmányokat nem lett volna Csatónak joga aláírni, mert ő még decz. 19-én választatott meg főjegyzőnek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ez azon tényállás, a melyet ezen kérdésre nézve bátor voltam előadni. Most még csak általánosságban kívánok a ceongrádmegyei állapotokról egyet-mást elmondani. Hogy a csongrádi egyes esetek nem valami szépek, azt elismerem; de hogy Csongrádmegyében nem úgy fogják fel a helyzetet, hogy akár a kormány, akár a főispán erőszakosan üldözné Csongrád vármegyét, arra nézve vagyok bátor egy május 25-én tartott megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből a t. ház tájékozására néhány tételt, felolvasni: (Halljuk!) »Az alispáni évnegyedes jelentés általános részében a folyó évi április hó 22-én Budapesten járt, a vármegyei administratio ellen a nagyméltóságú m. kir. belíigyministeriumnál panaszt tevő egyénekre vonatkozólag előterjesztettek kapcsán Fekete Márton bizottsági tag annak előrebocsátásával, hogy a mennyiben a folyó évi április hó 22-én a nagyméltóságú m. kir. belüliyministeriumnál a vármegyei administratio ellen panaszt tett egyének, az országos lapok által hozott — illetékes részről eddigelé nem revoeált — közlemények szerint Csongrád vármegye küldötteiként szerepeltek s a mennyiben