Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-507

50?. országos ülés 18*1. június lJ-éu, szerdán. 271 a megyék jogaihoz egyéb tekintetben hozzányúlni nem akart volna: akkor bizonyára fölösleges volt az 1848-iki XVI. és XVII. törvényezikk megalkotása. A XVI. tcz. ugyanis kimondotta, hogy a megyék szerkezete, mint az alkotmány védbástyái, a közszabadsággal összhangba hozandók. Ha ezt a 48-iki törvényhozás a megyék politikai jogaira értette volna: akkor ez az intézkedés fölösleges leendett; mert ezen politikai jogokat a IV-ik és V-ik tez. eltörölte. Kellett tehát valami gondolatnak lenni a XVI. tez. azon kijelentésében, hogy a megyék, mint az alkotmány védbástyái, a közszabadsággal összhangba hozandók. És ezen gondolatot kifejezi az 1848 : III. tcz. azon rendelkezése, mely azt mondja, hogy ő Felsége a király a végrehajtó hatalmat kizárólag a felelős ministerium által gyakorolja. E kettő összefüggésében találjuk fel — nézetem szerint — az államosítás eszméjét. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) És e kettő összefüggésében képzelhetjük azon állami hatalmat, a mely a törvényhozás szemei előtt lebegett, midőn ezen törvényeket megalkotta. Es itt álljunk meg egy kevéssé. Az mondatott a vita folyamán t. szomszédaink részéről, hogy nem nevezhető önkormányzatnak és nem bírja az önkormányzat teljét az az institutio, a melynek végrehajtó közegei nincsenek. Én, t. ház, ezen felfogásban már önmagában véve sem osztozom. Mert én képzelek önkormányzatot, mely végrehajtó közegekkel nem rendelkezik, mert én az önkormányzat tartalmát a határozási, az intézkedési, annak utána a felügyeleti vagy ellenőrzési és végííl a felelősségi jog gyakorlatában látom. Hiszen, t. ház, az önkormányzatnak csúcsa, incaruatioja maga a törvényhozás, a mely bir rendelkezési joggal a törvények alkotásában; bir felügyeleti joggal, mert felügyel mindenre, a mi az ország érdekeit illeti és bir a felelősségi jog gyakorlásával, szemben a parlamenti kormánynyal, a nélkül, hogy a parlamenti kormányt a törvényhozás választaná. A törvényhozás csak a felelősségi jogokat gyakorolja felette abban az értelemben, a mint azt a 48-iki törvények megállapították. Ismétlem, ez az incarnatioja az önkormányzatnak. De tegyük fel egy perezre, t. ház, hogy igazuk van azoknak, a kik azt állítják, hogy az önkormányzat oly valami fogalom, mely nem teljes, nem tökéletes, hogyha tényleges végrehajtó közegekkel nem rendelkezik. Ha ez áll elvileg: akkor mit tartsunk az 1848 : III. tcz. azon rendelkezéséről, hogy a végrehajtó hatalmat ő Felsége a király a felelős kormány által gyakorolja? Hiszen akkor ez a végrehajtó hatalom sem teljes és nem is lehet teljes, ha végrehajtó orgánumai nincsenek; hiszen az önkormányzat csak egy alkotó része a végrehajtó hatalomnak és azon joggal, mely ly el az alkotó rész bir, kell, hogy a teljes végrehajtó hatalom is bírjon. így aztán azon stádiumhoz jutunk, hogy ezen két dolog egymással kiegyenlíthetlen ellentétben áll. Mert ha az önkormányzat csak akkor teljes, ha közvetlenül végrehajtó közegekkel bir, kell, hogy maga az állami végrehajtó hatalom, mint ennél sokkal nagyobb terjedelmű intézmény, a végrehajtó hatalom orgánumaival szintén birjon és bírhasson; s ha akkor aztán az intézményekben összeütközésről van szó, hogy melyiknek kell a közérdek szempontjából hátrálnia; az önkormányzatnak-e vagy az államhatalomnak: annak megítélését a t. házra bízom. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! Hogy az 1848. törvényhozás felfogása körülbelül ezen eszmekörben mozgott, erre nézve nekem fényes bizonyítékot szolgáltat az 18-18 : XVII tez. tartalma, a mely a megyei tiszti választásokról rendelkezvén, kimondja, hogy ezentúl tisztújító székek tartatni nem fognak s akár a megüresedett, akár az újonnan crealandó állásokat a főispán a központi választmány nyal egyetértőleg tölti be. Tehát a főispán tölti be s az annak segédkező hatalom : a központi választmány. Kérdem már most, hogy mi állott volna útjában annak, ha az 1848. törvényhozás szemei előtt az lebegett volna, hogy az államhatalom teljessége fennáll akkor is, ha a végrehajtó hatalom közegeit az Önkormányzat szolgáltatja; hogy mmdom, a törvényhozás, a helyett, hogy kimondja,, azt. hogy a megüresedett és újra crealandó állásokat a főispán a központi hatalommal egyetértőleg tölti be, azt mondja ki, hogy a központi választmány fogja a tisztviselőket választani? Bizonyára semmi. Hiszen csak nem tehetjük fel a 48-iki bölcs törvényhozókról azt, hogy oly fontos intézkedésben, mint a mely a törvényhatóságok életére vonatkozott, egyetlen egy szót is oda ikta tott volna, a nélkül, hogy annak jelentősége ne legyen. Annál kevésbb-i tehetjük föl ezt, mert hiszen ott vannak a szab. kir. városok, a szab. kerületek, melyekre vonatkozólag egyenesen, világosan és határozottan megmondották, hogy ezek tisztikara feltétlenül választandó. íme, t. ház, ez volt a felfogás, ez volt az irányzat, mely nézetem szerint a 48-ki törvényhozást vezette akkor, midőn kimondotta, hogy a megyék, mint az alkotmány védbástyái, a közszabadságokkal összhangba hozandók. De, t. ház, hogy a 48-ki törvényhozásnak olyatén irányzata volt, mely az én felfogásomnak megfelel: arra nézve nekem még más ada taim, más bizonyítékaim is vannak. Nem említem a 40-es évek refomtörekvéseit a társadalomban,