Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-505
<824 w *' országos ülés 1891. június 15-én fcétffin. mot építenek. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) kz én meggyőződésem szerint azok a férfiak, a kik az 1848-ban diadalra jutott eszmékért megelőzőleg már harmadfél évtizeden át küzdöttek azok ellen, a kik a centralisatío, a bureaucratismus és a szabadság elnyomásának bajnokai voltak, a kik között épen a kinevezett állami hivatalnokok és az akkori kegyelmes és nagyurak legnagyobb részét találjuk és a kik bizonyára azt a küzdelmet, mely nekik nem tetszett, elnevezhették volna obstructionak; azok a férfiak, kik aszméiket 1848-ban diadalra juttatták; ezen az alapon építettek tovább. Azok a férfiak pedig az én meggyőződésem szerint legalább is voltak olyan demokraták, mint önök (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) vagy legalább is olyanok, mint Busbach Péter t, képviselő úr. (Derültség a szélsőbalon.) Mert ők nem az idegen beavatkozás támogatásában, nem a jogok csorbításában és nyirhálásában és nem az összes közszolgálatnak akként való berendezésében keresték a liberalismust és a demokratiát, hogy még magában a parlamentben is kegyelmes, méltóságos és nagyságos chargeik szerint történjók a megkülönböztetés ; (Derültség a szélsőbalon.) nem abban keresték a nemzeti egység politikáját, hogy a eommando a hadseregben német legyen és a nemzeti jelvények ki legyenek zárva; hogy a külügyi és hadügyi szervezet idegen kezekben legyen letéve; de abban sem keresték az administratiot, hogy egy hivatalnoki rajt bocsássanak a nemzetre, a melyhez már nem kell egyébb, mint a hivatalos sipka. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ezek a férfiak, t. ház, a létező, a bevált alapoknak nem megingatására, hanem megerősítésére törekedtek. Igaz ugyan, hogy mindazon institutiokat, a melyek erre vezetnek, ők meg nem alkothatták 1848-ban, de az alapeszmét megadták és világosan kijelölték azt az irányt, melyen a reformmunkának haladnia kell, hogy valósággal a magyar nemzetnek, a magyar állam kiépítésének megerősítését, felvirágzását és boldogulását vonja maga után. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) És csak azok beszélhetnek reformról és a magyar állam kiépítéséről meggyőződésem szerint igazán, a kik ezen alapokat megőrizni igyekeznek és ezt az irányt híven követik, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) nem pedig azok, a kik mint különösen önök, az 1848-iki iránynak s azon irány demokraticus szellemének minden téren hátat fordítanak. (Zajos helyeslés , szélsőbalon.) T. ház! 1848. előtti alkotmányunkban is megvolt már az az elv, hogy minden törvény a nemzet akaratának kifejezőjelegyen és a nemzet akarata szerint s a nemzet által nyerjen testet és életet. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez az elv azonban nem volt elég hatályos biztosítékokkal felruházva. Épen azért a 48-ban diadalra jutott eszmékért küzdő férfiak az országgyűlésen az akkori rendszer helyett behozták a parlamenti rendszert, az akkori kormány helyett a parlamenti kormányt. De belátták már akkor is azt, hogy a párturalom elfajulásának veszélyei és pártvisszaélések ellen egymagában a parlamenti, politikai és a jogi felelősség nem elég. És épen azért fentartották a törvényhatósági szerzezetet is, arra utalva bennünket, hogy ezen elvek alapján építsünk tovább és hozzuk azt összhangzásba a parlamentáris rendszerrel. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az igazságszolgáltatásra vonatkozólag szintén meg volt már 1848 előtti alkotmányunkban az, hogy mindenkinek személye és jogai bírói oltalom alatt áldjanak, csakhogy a nemességre szorítva és a bírák —- kivált a felső fokozatokban — minden függetlenségtől és függetlenségi biztosítéktól megfosztva. 1848-ban ebben a tekintetben csak annyi történt, hogy főleg az anyagi jog alapelvei jelöltettek ki és egyszersmind a sajtóbíróságok megalkotása, valamint az összes alkotások szelleme által világosan meg volt mutatva az irány, a melyben továbbhaladni kell. (Igaz ! Ügy van ! a szélsőbalon.) Úgyszintén 1848 előtt meg volt alkotmányunkban az, hogy minden nemes egyenlő, egyenjogú, tehát megvolt a politikai szabadságnak és egyenjogúságnak elve, csakhogy tisztán a nemességre szorítva. Mit tettek tehát azok a férfiak, a kik 48-ban nemcsak ajkukon hordozták, hanem valósággal szívükön is viselték és megvalósítani is törekedtek a demokratiát, szabadságot és liberalismúst. Azok a férfiak előjogokat töröltek csak el, de jogokat nem csorbítottak, hanem jogokat terjesztettek ki. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Azok a férfiak, t. ház, azt mondták első sorban, hogy a mi eddig a nemesség joga volt, ezentúl az megillesse mind gyakorlatban, mind forrásában mindazokat, akik a haza polgárai. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) Ugyancsak, t. ház, ezen elv valósítására egyszersmind számos biztosítékról igyekezett gondoskodni a 48-as törvényhozás. Már most, a kik híven akarják követni a nemzeti szellem útmutatását, a kik megakarják őrizni azokat az alapokat, melyeken Magyarország egész államépíílete felépült és így akarják a továbbépítést folytatni, azoknak mit kell tenniök és mit kellett volna tenniök és nézzük: mi történt és mit tett a helyett az említett hátfordítás a 48-diki szellem megrontására. (Halljuk! Halljuk!) Először is t. ház, én azt hiszem, semmi kétség sem férhet hozzá, hogy a kik csakugyan az addigi történeti fejlődés irányában akarták to-
