Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-497
497. országos ülés 1891. jnnius 5 én, pénteken, f 7 törlése, elhordása a föld színéről volna az egyedüli czél. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. képviselőház! Tekintetbe nem véve alkotmányos rendszerünk történelmi fejlődését, sajátos helyzetünket és viszonyunkat, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat azon ürügy alatt, hogy a közigazgatást ellátni képtelen, a régi megyének megmaradt lényeges jogát, a választási jogot kiküszöbölni és helyette az állami közigazgatást behozni czélozza; czélozza pedig a kormány jogainak, a kormányhatalom megerősítésének érdekében és megnövelésének éi deliében. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T.ház! A centralisatio az absolutismussal mindig karöltve jár. (Igazi Úgy van! a szélsőbalon.) Tekintsük csak Franeziaországot III. Napóleon uralma alatt. Nem-e az önkény uralma korában, II. József császár idejében és az ötvenes években történtek nálunk ily irányú kísérletek (Igaz! Űgy van! a siélső baloldalon.) A t. előadó úr beszédében egy történeti visszapillantást vetve a múlt előzményeire, felsorolja azon törvényhozási intézkedéseket, melyek a legutóbbi időkben a" megyére vonatkoztak, egyszersmind nagyon hangsúlyozza, hogy már az 1886. évi XXL törvényezikk tárgyalása alkalmával is emelkedtek fel hangok a kinevezés mellett. En megengedem, hogy voltak; de tekintsük az említett törvényjavaslatokat: azok nem hogy fokozták, hanem gátolni ezélozták a megye egészséges életműködését, (Igám! Úgy van! a szélső baloldalon,) És most elérkezettnek vélik az időt, hogy meghúzzák fölötte a harangot. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Elismerem, vannak hiányok, a melyek nagyon pótolni valók volnának, a megyének úgy formájában, mint hatáskörében, sőt talán erkölcseiben is; de azért ebből az aléltságból a régi alapon a választási rendszer mellett is xVj életre lehet kelteni, hogyha a kor igényeihez mérten alakítjuk és javítjuk azt, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Adjuk meg csak a szükséges feltételeket, állítsuk fel a közigazgatási bíróságot, az egyéni jogok és érdekek megóvása tekintetéből széles hatáskörrel, a mely egyszersmind útját állja az eddig folytatott kortes szolgálatnak, (Helyeslés a szélsföalon.) alkossunk fegyelmi törvényt, alakítsuk meg a tisztviselői szolgálati rendet, a vitás választási kérdésekben döntsön a curia, szaporítsuk a szükséghez mérten a létszámot és hogy teljesen képesített egyének egész ügybufgalómmal működhessenek és tehetségüket érvényesíthessék, a szükséghez képest és érdemiik szerint emeljük azoknak fizetését: (Helyeslés a szélső baloldalon.) így be fog bizonyulni, hogy a megyei rendszer összefér a parlamentáris kormányformával. (Igaz! Úgy van! a KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. szélsőbalon.) En a t. ministerelnök úrral egyetértek abban, hogy nagy azoknak az ügyeknek a sorozata, a melyeket a közigazgatási tisztviselőnek el kell látnia és vannak fontos, szorosan nem a közigazgatáshoz tartozó olyan teendők is, melyekre szintén nagy befolyása van. így tehát egy egészen képzett ember munkaerejére van szükség, csakhogy én a ministerelnök úrral szemben azon meggyőződésben is vagyok, hogy az említett feltételek mellett ily erőket a választás útján is nyerhetünk. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) És így egyáltalában ezt érvül a kinevezés mellett el nem fogadhatjuk. De nézzük, t. ház, azt a kinevezést. A megyei rendszer ellenzői igen gyakran hangoztatják, hogy itt, tekintet nélkül a szorgalomra, tehetségre, munkára, csak a befolyásosabb családok tagjai és barátai nyernek alkalmazást. Megengedem, hogy ez előfordul, kivált oly helyeken, a hol a képviselőválasztások alkalmával tanúsított tevékenységet a főispán kijelölési túlsulylyal bíró jogánál fogva, az illetők érdekében ezt megteszi. (Úgg van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De lássuk, hogy lesz ezután a kinevezettekkel ? A kinevezéseknél is a főispán vagy befolyásosabb egyének meghallgatásával eszközlik a kinevezést, a proteetionak itt is tér nyílik. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igaz, hogy ha most nem is szándékoltatik ennek tömeges eszközlése, de a későbbi időben a munka elbírálásainál is a főispán szava dönt. Ámde nagy különbség van a kettő közt: ha a megye téved a választásban, a következő választás alkalmával helyrehozhatja a hibáját; ellenben a kinevezésnél a hibát nem lehet helyrehozni és a nyugdíj terhére esik az illető. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A közigazgatási gyakornoki állásokra jelentkezők csekély számának okát a ministerelnök úr az előmentel hiányában és az állás bizonytalan voltában keresi. Én azonban egészen másban keresem. Mert ha ez állana, akkor az utóbb annyit hangoztatott államosítás reményében mind a négyszáz helyre jelentkeztek volna. Inkább feltalálható az ok a velők való bánásmódban, számbaveendő fizetésük csekélysége sat. Sokkal inkább az a körülmény, hogy az ifjúság vágyának netovábbját a fővárosban való tartózkodás képezvén, ezért jőnek inkább a ministeriumba tömegesen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A megyei önkormányzatnak az államosítás után megmaradt utolsó lényeges hatásköre, tisztán csak egyéni és társadalmi jogok gyakorlására lesz utalva és épen nem fogja a nagyközönséget tevékenységre huzdítni. A t. előadó s