Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-500

94 600- országos ttléí 1891 • jnnítäs 9-én, kedden. tóztassanak nekem megmondani, mikép juthat az ellenzék legitim eszközökkel a kormányra? Mert azt azután csak önök is be fogják ismerni, hogy erre mégis szükség van, mert örökös ellenzék, örökös többség nem lehet és a fusiot sem fogjuk tán állandó intézménynyé tenni. (Élénk, helyeslés és tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy az ellenzék tűzze ki merészen az elvek zászlaját, küzdjön az elvekért. Hát mi megküzdöttünk érte és a győzelmet önök zsebelik el; a vetést, a mit mi vetettünk, önök aratják le. (Tetszés a szélső baloldalon.) Kérdezem: ki fog ezután az elvekért küzdeni Magyarországon és ilyen viszonyok között mi lehet az ellenzéknek szerepe ? Vagy a tactikázás, cselszövény és fondorlat; vagy pedig lesz az elkeseredés, a kétségbeesés, a mire az embert rávezeti a sors, ha látja azt, hogy meggyőződését semmi eszközökkel érvényesíteni nem lehet. (Élénk helyeslés, tetszés, taps és felkiáltások a szélső baloldalon : Igaz! Úgy van!) Es ez az út, t. ház, a conüictusok és katastrophák útja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És arról megvagyok győződve, hogy Magyarországot a viszonyok ezen elposványododásából, a miben vaj, csakis egy eatawfropha mentheti meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Épen azért, mert ezt nem akarom, mert nem akarom meghamisítani sem az állami közigazgatást, sem a képviseleti rendszert: azért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélső baloldalon: Felkiáltások: Öt percznyi szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt' perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Madarász József jegyző: Sóvágó Grá.bor! Sóvágó Gábor: T. képviselőház! Midőn a szőnyegen lévő, hazánkra és állami életünkre kiváló fontossággal bíró s alkotmányos jogunkat mélyen érintő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával én is felemelen csekély szavamat: teszem ezt azért, nehogy e nagy horderejű ügyben képviselői kötelezettségein teljesítésének mulasztásával vádoljam magamat és vádoltassam ; teszem továbbá azért, mert választókerületem polgárai, kiket alig fél év óta van szerencsém e házban képviselni, úgy nép , mint városi közgyűlésileg egyhangúlag feliratot intéztek a tisztelt házhoz a sérelmes törvényjavaslat ellen Azok közé tartozom, kik a jelenlegi közigazgatást jónak, sőt kielégítőnek sem tartják s kívánják, óhajtják a közigazgatási rendszernek úgy vármegyékben, valamint városokban és községekben leendő gyökeres reformálását; mindazonáltal a t, kormány által beterjesztet reform törvényjavaslatot el nem fogadom, mert ez ezredéves alkotmányos önkormányzati jogunknak feladása s a törvényjavaslat nem pusztán a merev kinevezési rendszerrel, hanem egyszersmind az alkotmányos polgári és közszabadsági jogok teljes confiskálása mellett az alkotmányos színezetbe öltöztetett absolutismusnak a javaslata. Nem rajongok a jelenleg érvényben lévő megyei tisztviselői választásokért, mert fájdalom ezen választásoknak legtöbb vármegyében csak a neve volt meg legtöbb helyen, a választás nem volt egyéb burkolt kinevezésnél. Ugyanis törvényeink értelmében a candidationalis bizottságban a főispán lévén többségben, atyafiság személyes és politikai barátság czímén a közigazgatás kárára és hátrányára rendszerint a főispáni hatalom jelöltje candidáltatott; minek kifolyása lett, hogy érdemtelen, nem képzett egyének választattak meg érdemes és képzettek helyett s úgy történt meg, hogy a vármegyének sok éven keresztül hű, szorgalmas képzett tisztviselője a vármegyének esze, tehetsége és fénye tisztújítás alkalmával vagy nem candidáltatott, vagy a főispáni hatalom következtében nem választatott meg, mert a főispán vele nem sympatirozott, ennek politikai elveit nem vallotta, önállóságát, függetlenségét még a hatalommal szemben is megtartotta. Ezen szomorú állapotokon és közigazgatási bajokon a törvényhozásnak van joga, sőt kötelessége is segíteni ; nem úgy azonban, mint a törvényjavaslat czélozza, hogy a burkolt kinevezéssé vált s fajult választási rendszer helyett a kötelező kinevezési rendszer léptettessék életbe ; hanem úgy, hogy a választópolgárok választási szabadságuk teljes és független élvezetébe válaszszaka megyei tisztviselőket életfogytiglan és ezek csak fegyelmi úton legyenek elmozdíthatók. T. ház! Bármily nagy átalakrílásoa ment is keresztül idők folyamán hazánk alkotmánya: bizonyos sarkalatos alapelvei, melyek az alkotmányosság fogalmával legszorossabbau összefüggnek, mindenkor fenmaradtak. Ilyen alapelvek voltak, hogy a honpolgárok összessége nemcsak törvényhozói, hanem a végrehajtói hatalomnak is részese; ezen elvét a magyar alkotmánynak sohasem lehet kétségbe vonni. A politikai jogokkal bíró honpolgároknak a végrehajtói hatalomban való részesülése képezi az önkormányzatnak lényegét és hazánkban ezen részesülés abban is nyilvánult, hogy a közigazgatási tisztviselők, habár időnként több kevesebb alaki megszorítással, a végrehajtó hatalomban közvetlenül részes honpolgárok által választattak. A t. kormány által benyújtott törvényjavaslat czélzatai teljesen ellenkező nézeten alapulnak : a mennyiben a közigazgatást állami feladatnak jelzi s annak intézését kinevezett állami köze-