Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-500

94 600- országos ttléí 1891 • jnnítäs 9-én, kedden. tóztassanak nekem megmondani, mikép juthat az ellenzék legitim eszközökkel a kormányra? Mert azt azután csak önök is be fogják ismerni, hogy erre mégis szükség van, mert örökös ellen­zék, örökös többség nem lehet és a fusiot sem fogjuk tán állandó intézménynyé tenni. (Élénk, helyeslés és tetszés a bal- és a szélső bal­oldalon.) Azt mondják, hogy az ellenzék tűzze ki merészen az elvek zászlaját, küzdjön az elvek­ért. Hát mi megküzdöttünk érte és a győzelmet önök zsebelik el; a vetést, a mit mi vetettünk, önök aratják le. (Tetszés a szélső baloldalon.) Kérdezem: ki fog ezután az elvekért küz­deni Magyarországon és ilyen viszonyok között mi lehet az ellenzéknek szerepe ? Vagy a tac­tikázás, cselszövény és fondorlat; vagy pedig lesz az elkeseredés, a kétségbeesés, a mire az embert rávezeti a sors, ha látja azt, hogy meg­győződését semmi eszközökkel érvényesíteni nem lehet. (Élénk helyeslés, tetszés, taps és felkiáltások a szélső baloldalon : Igaz! Úgy van!) Es ez az út, t. ház, a conüictusok és katastrophák útja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És arról meg­vagyok győződve, hogy Magyarországot a vi­szonyok ezen elposványododásából, a miben vaj, csakis egy eatawfropha mentheti meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Épen azért, mert ezt nem akarom, mert nem akarom meghamisí­tani sem az állami közigazgatást, sem a kép­viseleti rendszert: azért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélső bal­oldalon: Felkiáltások: Öt percznyi szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt' perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Madarász József jegyző: Sóvágó Grá.bor! Sóvágó Gábor: T. képviselőház! Midőn a szőnyegen lévő, hazánkra és állami életünkre kiváló fontossággal bíró s alkotmányos jogunkat mélyen érintő törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával én is felemelen csekély szavamat: teszem ezt azért, nehogy e nagy horderejű ügyben képviselői kötelezettségein teljesítésének mulasz­tásával vádoljam magamat és vádoltassam ; teszem továbbá azért, mert választókerületem polgárai, kiket alig fél év óta van szerencsém e házban képviselni, úgy nép , mint városi közgyűlésileg egyhangúlag feliratot intéztek a tisztelt házhoz a sérelmes törvényjavaslat ellen Azok közé tartozom, kik a jelenlegi köz­igazgatást jónak, sőt kielégítőnek sem tartják s kívánják, óhajtják a közigazgatási rendszer­nek úgy vármegyékben, valamint városokban és községekben leendő gyökeres reformálását; mind­azonáltal a t, kormány által beterjesztet reform törvényjavaslatot el nem fogadom, mert ez ezred­éves alkotmányos önkormányzati jogunknak fel­adása s a törvényjavaslat nem pusztán a merev kinevezési rendszerrel, hanem egyszersmind az alkotmányos polgári és közszabadsági jogok teljes confiskálása mellett az alkotmányos színe­zetbe öltöztetett absolutismusnak a javaslata. Nem rajongok a jelenleg érvényben lévő megyei tisztviselői választásokért, mert fájdalom ezen választásoknak legtöbb vármegyében csak a neve volt meg legtöbb helyen, a választás nem volt egyéb burkolt kinevezésnél. Ugyanis tör­vényeink értelmében a candidationalis bizottság­ban a főispán lévén többségben, atyafiság szemé­lyes és politikai barátság czímén a közigazga­tás kárára és hátrányára rendszerint a főispáni hatalom jelöltje candidáltatott; minek kifolyása lett, hogy érdemtelen, nem képzett egyének vá­lasztattak meg érdemes és képzettek helyett s úgy történt meg, hogy a vármegyének sok éven keresztül hű, szorgalmas képzett tisztviselője a vármegyének esze, tehetsége és fénye tisztújítás alkalmával vagy nem candidáltatott, vagy a főispáni hatalom következtében nem válasz­tatott meg, mert a főispán vele nem sympatiro­zott, ennek politikai elveit nem vallotta, önálló­ságát, függetlenségét még a hatalommal szem­ben is megtartotta. Ezen szomorú állapotokon és közigazgatási bajokon a törvényhozásnak van joga, sőt kötelessége is segíteni ; nem úgy azonban, mint a törvényjavaslat czélozza, hogy a burkolt kinevezéssé vált s fajult választási rendszer helyett a kötelező kinevezési rendszer léptettessék életbe ; hanem úgy, hogy a választó­polgárok választási szabadságuk teljes és füg­getlen élvezetébe válaszszaka megyei tisztviselő­ket életfogytiglan és ezek csak fegyelmi úton legyenek elmozdíthatók. T. ház! Bármily nagy átalakrílásoa ment is keresztül idők folyamán hazánk alkotmánya: bizonyos sarkalatos alapelvei, melyek az alkot­mányosság fogalmával legszorossabbau össze­függnek, mindenkor fenmaradtak. Ilyen alap­elvek voltak, hogy a honpolgárok összessége nemcsak törvényhozói, hanem a végrehajtói hatalomnak is részese; ezen elvét a magyar al­kotmánynak sohasem lehet kétségbe vonni. A po­litikai jogokkal bíró honpolgároknak a végre­hajtói hatalomban való részesülése képezi az ön­kormányzatnak lényegét és hazánkban ezen része­sülés abban is nyilvánult, hogy a közigazgatási tisztviselők, habár időnként több kevesebb alaki megszorítással, a végrehajtó hatalomban közvet­lenül részes honpolgárok által választattak. A t. kormány által benyújtott törvényjavaslat czélzatai teljesen ellenkező nézeten alapulnak : a mennyiben a közigazgatást állami feladatnak jelzi s annak intézését kinevezett állami köze-

Next

/
Thumbnails
Contents