Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

gg 480. országos ülés 1891 Módosításom így szól: »A harmadik pont helyett tétessék új harmadik pontúi: Az 1871 : XXXIII. t.-cz.«28. §-ának rendelkezése szerint kinevezendő koronaügyész felügyelete a vezetése alatt állandó kir. főügyészségekre és az ezek kerületébe tartozandó ügyészségekre. A mostani 3. pont 4. pontnak tétessék. Végre a szakasz toldassék meg a következő új 5. ponttal: Az igazságügyminister felbatalmaztatik, hogy az 1870. évi II. t.-cz. által visszaállított budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabnaesarnokok külön bíróságai mellé bírói minősítéssel ellátott és az ezen bíróságok által megítélt eskü kivételére is jogosított igazságügyi biztosokat megfelelő számban, az illető külön bíróságok szervezésére jogosított testületek költségére, a megbízás visszavonásának tartamára kirendelhessen és a felügyeletet a felsorolt külön bíróságok felett ezen közegei által is gyakorolhassa.* Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! A mi az indítvány első részét illeti, hogy tudniillik a szervezendő koronaügyész felügyeleti hatóságát képezze a főügyészeknek és természetesen a főügyészségi kerületekben levő Összes ügyészeknek: e tekintetben nézeteink eltérnek. Ezt nem ajánlom a t. háznak elfogadás végett és röviden ki is fogom fejteni az okokat. Azon koronáiigyészre vonatkozólag, a ki — igaz — törvényeinkben előfordtíl, sőt a fegyelmi törvényben neki hatáskör is van tulajdonítva, az van mondva, hogy a inig a koronaügyészi állás betöltetik, addig ennek teendőit a pesti kir. főügyész végzi. Ez a koronaügyész sohasem szándékoltatott és a mint mindjárt ki fogom fejteni, én sem szándékozom úgy javaslatba hozni, hogy ügyészi administratio tekintetében hatásköre legyen. Ez a koronaügyész, a mint törvényeinkbe eddig beiktatva van, körűlbelől azt az állást foglalná el, melyet a franczia eassatio mellett elfoglal a procureur général; vagy a melyet például Ausztriában a legfőbb törvényszék mellett elfoglal a General-Proeilrator; és a melyet Németországban a Reichsgerichtnél a legmagasabb ügyészi állású egyén foglal el. Mi a lényege ennek az állásnak? Ennek az állásnak administrativ atributumai nincsenek. Ennek legfőbb, vagy legalább egyik legfőbb feladata az, hogy a jogegység megóvására ügyel és a törvény értelmének fentartása s a jogegység megóvása szempontjából akkor is jogorvoslattal él, a midőn a felek azzal nem élnek; április 21-én, kedden. és ebből a szempontból különböző terjedelmű indítványozási joggal van felruházva. De ez a procureur général vagy a Greneral-Procurator sehol sem teje az ügyészségnek, sehol administrativ hatáskörrel nem bír. De ez tökéletesen felesleges fórum isienne; mert az ügyészségnek mindenütt a feje az igazságügyminister. Ez tehát teljesen felesleges fórum volna. És nincs is, tudomásom szerint, egy ország sem, a hol a legfőbb bíróság melletti főügyészi állás ilynemű hatáskörrel lenne felruházva. Igaz, hogy erre a képviselő úr azt kérdezhetné, hogy akkor mit keres itt a koronaügyész e javaslatban? Erre az a felelet, hogy itt mint hivatalfőnök fordul elő a koronaügyész az első alineában, nem pedig mint felügyelő hatóság az alárendelt ügyészek felett. Mert ha a koronaügyészség felállíttatik, valószínűleg úgy lesz szervezve, hogy egy bizonyos kezelő személyzet adatik melléje, valamint 1—2 ügyészi helyettes és ezek felett áll ő, mint hívatalfőnök. Kérve kérem a t. házat, hogy a módosítvány első részét, a mely ellenkező elvből indul ki, elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Egészen más helyzetben vagyok az indítvány második részével. (Helyeslés jobb felöl.) A második rész egy eszmét pendít meg, mely lényegében abból áll, hogy bizonyos cselekvények és funetiók szempontjából a kereskedelmi és gabona-csarnokokra nézve ne csak a kereskedelmi minister, hanem az igazságügyminister is rendeljen ki bizonyos hatáskörű közeget. Erre nézve, t. ház, nézetem a következő. En részemről minden eszmét, a mely gyakorlati szükséget pótol, bármely irányban is motiválható, kész vagyok megfontolás alá venni és épen azért én a t, képviselő úrra bízom, hogy ha jelenleg akarja ezt a módosítványát szavazásra bocsátani, akkor ellene nyilatkozom, mert én ezt még érettnek és részemről megfontoltnak nem tartom ; a nélkül azonban, hogy arra kötelezném magamat, hogy minden oldalról való megfontolás után elfogadom, hajlandó vagyok ezt megfontolás tárgyává tenni; de akkor a képviselő urat kérem: méltóztassék ezt az utolsó fejezetben a vegyes intézkedéseknél indítványozni. Kérem tehát a t. házat, hogy az indítványnak első részét ne fogadja el; a második részét pedig, nem tudom, a képviselő úr elhalasztja-e a vegyes intézkedések fejezetéig, vagy nem; de ha jelenleg szavazás alá jön, nem tudnám azt megnyugvással a háznak elfogadásra ajánlani; hanem ez esetben ellene nyilatkozom. (Helyeslés jobb felöl.) Polónyi Géza: T. ház! Méltóztassék meg-