Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

60 480. országos ülés 1891. április 31-én, kedden. részét meg lehet téveszteni. Én magam is meg­tévedtem néha a jelszavakban és a közönséget könnyen lehet tévedésbe ejteni bizonyos hangza­tos jelszavakkal.^ mert nincs ideje tisztába jönni a fogalmakkal. És ha valamely, gyűlöletes em­lékeket felidéző jelszót használnak, kritikus fő kell hozzá, hogy megállapíttassék, hogy e jel­szó nem a kellő fogalomra használtatik, hanem hogy a »rémséges« jelszó egy teljesen ártal­matlan dologra lett alkalmazva. De lássuk miben áll a dolog. A törvény­javaslat 5. §-a következőképen rendelkezik (olvassa): »A felügyeleti hatóságok a felügyelet gya­korlása czéljából azokat, a kik felügyeletük alatt állanak, mind nyilatkozatra, mind pedig a szükséges iratoknak és adatoknak előterjesztésére kötelezhetik. A felügyeleti hatóságok úgy intéz­kednek, hogy az íratok előterjesztése által a folyamatba levő ügyek menete vagy épen ne. vagy lehető rövid időre szüneteljen.« Ebben nem az van, hogy elvonja az illetékes hatóságtól s így nem lehet szó evocatióróL, hanem az van mondva, hogy mikor a felügye­let szempontjából szükséges, nem is az iratokat, hanem azok szükséges részét és nem is mindig eredetiben, hanem azok másolatát az illetékes hatóság magához kéri át. A törvény azon óva­tossági korlátot teszi hozzá, hogy ez csak szük­ség esetén és úgy eszközlendő, hogy T az ügyek lehető rövid időre, vagy épen ne szenvedjenek fennakadást. A mit remélem őszintének vesznek és ha a végrehajtásban nem úgy lenne: épúgy, mint ha más törvény nem tartatik meg, a kellő ellenőrzést gyakorolni s a felelősségre vonást indítványozni fogják. Azt gondolom tehát, hogy ebben pemmi veszélyes dolog nincs. Említettem, hogy az intézkedés hasznos és szükséges és nem olyan rémítő, a mint Horváth Ádám t. képviselő úr mondja, hanem számos esetben kikerülhetetlen és csaknem pótolhatatlan némely esetben. (Halljuk! Halljuk!) Csak az igazságügyministeriumot veszem. Az igazságügyministernek van egynéhány fnn­etiója, melyet az íratok nélkül nem is gyakorol­hat. Ilyen például a bíróküldés. A törvény sze­rint a bíróküldésnek helye van nemcsak a tör­vényben elősorolt érdekeltségi alapon, hanem más fontos indokoknál fogva is. Néha ezen más fontos indokoknak, a melyeket a felek aliegál­nak, megbírálásánál, ha csak könnyelműen nem akar eljárni az igazságügyi kormány, intéz­kednie kell, hogy az iratokat is megtekinthesse. Igaz, egy jelentéssel is meg lehetne elégedni; de erre nekem az a tapasztalásom van és a t. ház mindenik tagja érteni fog engem, hogy a jelen­tés néha felületes, néha hézagos, néha elleplező; pedig hogy döntés legyen, szükséges, hogy annak alapjai és adatai is az intézkedő hatóság előtt legyenek. Másodszor büntető ügyekben, ha például abolitio kérdése forog fenn, midőn arról van szó, hogy egy megindított büntető eljárás a be­fejezés előtt királyi kegyelem útján szüntettes­sék meg, O Felségét ez a jog megilleti. Rend­kívül ritka esetekben gyakorolja is. Polónyi Géza: Ez nem felügyeleti jog! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Majd rátérek erre is. Hogy pedig ezt a jogot gyakorolhassa, szükséges a folyamatban levő pert megnézni, átvizsgálni. (Úgy van! jobb felöl.) De, t. ház, a felügyeleti jog körében szá mos ily eset merül fel. Méltóztassanak csak a következő eseteket venni. (Halljuk! Halljuk!) Igen gy r akran megtörténik, hogy a panasz az ellen van intézve, a ki első sorban van a fel­ügyeletre hívatva; megtörténheik az, hogy magá­ból a jelentésből, a melyet akár azon személy, a ki ellen a panasz intézve van, akár a fel­ügyeletre hívatott közeg terjesztett elő, kitűnik, hogy itt a szépítgetés, palástolás esete forog fenn. (Egy hang a szélsöbal felől: Hogy lehet az?) Hogy ez mikép lehet, erre a gyakorlati életet kell megkérdezni. Megtörténhetik az is, hogy a liívatalfőnök csak a panaszlott egyén jelentését terjeszti fel és támpontok vannak arra, hogy felületesen gyakoroltatott a felügyelet, a panasz pontjai, felületesen vizsgáltattak meg, hogy az ügy fon­tos és bizonyosságot csak az íratok, vagy egy részük megtekintése alapján lehet szerezni. (Halljuk ! Halljuk!) Lehetséges, azon kényelmes neme az elintézésnek, mely megelégszik a jelen­tésekkel, bármily felületesek; megelégszik annak constatálásával, hogy 7 mivel az alsó felügye­leti hatóság jelentése alapot nem nyújt arra, hogy külön intézkedés történjék, a panasz el van intézve. Lehetséges volna az is: minden egyes esetben külön közeget kiküldeni; de ez hosszadalmas, költséges, fáradságos és nem is mindig czélra vezető. Néha megtörténhetik, hogy azon felügyeleti hatóság eljárása ellen is téte­tik panasz, mely közvetlen az igazságügyminister után következik; a panasz alaposnak tűnik fel, de nem bírálható meg az iratokkal való össze­hasonlítás nélkül. Mi történjék ilyen esetekben? Várni, míg az ügy végleg be lett fejezve? Akkor csak megtorlás, néha még az sem lehet­séges. Ekkor már talán a panaszló sem helyez reá semmi súlyt. De, t. ház, a felügyelet czélja nemcsak a megtorlás, hanem kellő időben való intézkedés a baj megszűntetésére. E nélkül a panaszlónak az az érzete van, hogy a felsőbb felügyelet i hatálytalan, hogy ki van szolgáltatva. Büntető ügyekben is előkerülhet, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents