Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-480

M 480. országos ülés 1891. április 21-én, kedden. kőzni kívánok. (Halljuk! Halljuk!) Ugy lett feltűntetve a dolog, hogy a költségeknél a pénz­ügyi bizottság elmulasztotta azon szigora ellen­őrzést gyakorolni, a mely egy ilyen törvény­javaslatnál a pénzügyi bizottság feladatához tartozik. Itt is épen ellenkezőleg áll a dolog. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi bizottság tel­jesen helyesen járt el és megfelelt feladatának és ha a t. ház, az '6 véleménye alapján meg­szavazza ezen törvényjavaslatot, a budget-jog egy hajszálnyi csorbát sem fog szenvedni. Nem az történik, a mit a túlsó oldalon állítanak, hogy itt a ház nem értett, nem ismert kiadá­sokat szavaz meg. Mert költségvetés szempont­jából ezen törvényjavaslat háromféle intézkedést foglal magában. Vannak olyan intézkedések, a melyek a törvényjavaslat hatályba lépése után rögtön végrehajtandók, a melyekből előálló költségeket tehát igenis fel kellett számítani: ilyenek például, hogy egyebet ne említsek, a törvényszéki elnökök fizetésének emelése, ilyenek a vizsgálóbírók számának és járulékainak meg­határozása. Ilyen továbbá az, hogy egy főügyészi helyettes állíttatik a budapesti ügyészség élére. Ezek oly kiadások, a melyeket alapos számítás alapján a pénzügyi bizottság tételről - tételre tekin­tetbe vett, a mi jelentéséből is kitetszik. Van azután e törvényjavaslat határozatainak egy második kategóriája, (Halljuk! Halljuk!) a mely határozatok végrehajtása a törvény értelmében rögtön eszközlendő. A törvény hatá­rozatai csak a törvényes alapot adják meg arra, hogy a minister ily alapon a költségeket a törvény fokozatos végrehajtása czéljából időről­időre a háztól kérje. Ezen határozatokat is teljesen számításba vette a pénzügyi bizottság. És ezen határozatok olyanok, hogy a számbeli határ, a meddig ezen szakaszok alapján a költ­ség egyáltalán kérhető, meg van jelölve a tör­vényben. Azokat, mint a törvény későbbi foko­zatos végrehajtásából előálló költségeket a pénz­ügyi bizottság mind számításba vette. Ilyen pél­dául az, hogy tíz törvényszéki elnök curiai bírói rangot és fizetést fog nyerni. Semmi sem kötelezi a ministert, hogy ezt az első évben tegye; nem is teheti, míg a költség arra előle­gesen megszavazva nincs. De számításba vette a pénzügyi bizottság, hogy mi lesz a költség, ha majd mind a tíz állás ekként betöltetik. Ilyen másodszor az, hogy az elsőfolyamodású bíró­ságoknál alkalmazott törvényszéki bírák és járás­bírák, ha érdemeik vannak és a közszolgálat érdeke is azt kívánja, ott helyben mozdíthatók elő. És ne tessék a közszolgálat érdeke alatt valami gyanús dolgot érteni, (Derültség) mert ez a közszolgálat kifejezés nagyon világos : a köz­szolgálat érdeke a közérdek, ezt pedig egy­szerűen így fejezhetjük ki: az igazságszolgálta­tás érdeke. (Úgy van! Úgy van! jobb felől: Egy hang a szélsőbalon: Ez igen!) No hála istennek, csakhogy ezzel megelégszik. (Derültség. Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Az van mondva, hogy egy tized-része az elsőfolyamo­dású bíróságoknál fennálló létszámnak, a kikről szóltam, ha a közszolgálat érdeke, tehát az igazságszolgáltatás érdeke kívánatossá teszi, hogy helyben mozdíttassanak elő és nyerik a magasabb rangot és fizetést. Ez is számszerűleg kifejezhető, mert itt meg van mondva, hogy ez a létszámnak egy tizedrészére vonatkozik. A pénzügyi bizottság ezt is tekintetbe vette és kiszámította. Hauem igenis vannak ebben a törvény­iavaslatban olvan tételek, a melyeket nem lehet kiszámítani. (Ugy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Nagyon örülök, hogy ezt minden oldalról meg­elégedéssel constatálják. (Derültség jobb felől.) Ez azon ritka esetek egyike, a midőn mind nyájan meg vagyunk elégedve; de vájjon, hogy a végén megleszünk-e, az majd mindjárt elválik. (Tetszés jobb felől.) Ilyen tétel — az apróbbakat, és pénzügyileg jelentékteleneket nem említve — kettő van és ez az, a miben lényegileg külön­bözik Polónyi képviselő úr számítása attól, melyet a pénzügyi bizottság alapúi vett. A pénz­ügyi bizottság mind a két tételt megjelöli jelen­tésében. Milyen tételek ezek, t. ház? Bocsánatot kérek hoszadalmasságomért;(IíflW­juk! Halljuk!) de kell, hogy a t. ház minél világosabban 1 helyzetet. Az egyik tétel a törvényes alapot, lehető­séget nyújtja bizonyos kiadásoknak a költség­vetésbe való felvételére, a melyre eddigi tör­vényeink alapot nem adtak. De szemben a fel­veendő tételekkel, a ház budget-joga csorbítatlanul meg van őrizve. Lehetővé teszi, hogy az igazság­ügyminister egyes járásbíróságoknál, a hol eddig, ha több bírói személy volt, mindig csak egy járásbíró volt alkalmazható s a többi csak al­íu'ró lehetett, ezenfelül egyik albíró helyett egy második járásbirót is alkalmazhasson, A ki ismeri a járásbíróságok természetét, a ki tudja azt, hogy mennyire üdvös nekünk arra töre­kednünk, hogy a járásbíróságoknál a tapasztalt bírói erők szaporíttassanak, csak helyeselni fogja, ha igazságügyi kormányunknak megadatik az a törvényes lehetőség, hogy a budgetben kérje a járásbírák számának emelését az albírák helyett. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez nincs ki­mondva !) Engedelmet kérek, egy kis türelem mellett mindjárt még azt is be fogjuk látni, a mi nincs itt kimondva. Ha tehát a t. ház megsza­vazza ezt a szabályt, ez még nem involvál ma­gában semmi egyebet, mint azt, hogy megadja az igazságügyi kormánynak a törvényes alapot

Next

/
Thumbnails
Contents