Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-479

46 479. orBzAgos ölés 1891. április 20-án, hétfőn. nyilatkozatot tett. Azt nyilatkoztatta ki ugyanis, hogy a törvénynek ezen rendelkezését ő sem tartja teljesen kielégítőnek, azonban a bírák nyugdíjazására nézve két szempontnak, két biz­tosítóknak kell meg lenni. Nevezetesen annak, hogy a szellemileg is elgyöngült bírák elmozdít­hatók legyenek ; másodszor pedig annak, hogyha ;i bíró a törvényben meghatározott életkor után hivatalában marad, az administrativ hatóság önkényétől ne függjön elbocsáttatása vagy nyug­díjaztatása. Ez iránt az igen t. igazságügy­minister úr az igazságügyi bizottságban meg­ígérte, hogy a törvényjavaslat megjavítása ezéljából még ez ülésszak alatt a t. háznak elő­terjesztést fog tenni, igen helyesen lesz, ha a t. minister úr ez Ígéretet, a mint én ebben nem is kételkedem, beváltja: mert ezzel az állam­kincstárt is tömérdek alaptalan nyugdíjazás ter­hétől meg fogja menteni; másrészről pedig lehetővé teszi azt, hogy a valóban elerőtlenedett és bírói hivatalra képtelen bíró nyugdíjazható legyen, míg kivált a felsőbb bíróságoknál a tapasztalt bírákat megtartja. Még csak a bírói öltözetre kívánok egy pár észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk !) Ez sokak előtt igen csekély tárgynak látszik, de méltóz­tassék elhinni, hogy nem annyira csekély az, mint külsőleg látszik. Az ember lélektani szem­pontból alá van vetve a külsőségeken észlelt benyomásoknak. Jól tudták ezt Anglia és Franeziaország törvényhozása, a melyek meg­kívánták és ma is megkívánják, hogy a bíró, mikor bírói székébe ül, nemzeti vagy hagyo­mányos öltözékében jelenjék meg. Franczia­országban még az ügyvédeknek is, midőn ítélő bíróság előtt akarnak megjelenni, meghatározott öltözetben kell megjelenniök. Azok, a kik 1848 előtt azon helyzetben voltak, hogy bíró­ságainkat láthatták, emlékezhetnek arra, hogy 1848 előtt bíráink a bírói székbe nemzeti öltözetben ültek. Mikor mi, mint juratusok, a hétszemélyes, vagy a királyi táblán megjelen­tünk, az ott komoly arczczal nemzeti díszruhá­ban ülő bíráink milyen tiszteletet gerjesztő be­nyomást tettek reánk. Ellenben hogy állunk e tekintetben ma? Bíráink tarka-barka szövetből készült zubbonyokban (Derültség) és pantalon ban ülnek a bírói székekben. Ez a megjelenés sem a nagyközönségre, sem a bűnvádi eljárásban a tanukra s vádlot­takra nem valami lélekemelő benyomást tesz, mikor három tarka ruhába öltözött embert lát, a kik az 8 élete vagy szabadsága felett fognak ítéletet mondani. Tehát az én óhajtásom az, hogy az igazságügyminister úr azon figyelmet, melyet a bírói tekintély emelése körűi más téren is igazolt, méltóztassék a bírói öltözetre is kiterjeszteni, mely nem lehet egyéb, mint tisztességes magyar fekete ruha. Magát a törvényjavaslatot, minthogy az bírói szervezetünket a mainál erősebb lábra állítja s tökéletesebbé alakítja; minthogy jövőre alkalmassá teszi arra, hogy igazságügyi reform­jainkat megvalósíthassuk, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Balogh Géza jegyző: Madarász József! (Holnap!) Madarász József: T. ház'. A házszabályok rendelkezése értelmében kérem a t. ház elnökét, hogy az óra kettő felé közeledvén, én holnap adhassam elő nézeteimet. (Általános helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház méltóztatik bele­egyezni, a képviselő úr a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésen fogja nézeteit előadni. Ezen ülésen először a választás fog megtörténni, a mint a t. ház már megállapította s azután követ­kezik a ma félbeszakított tárgy felett a tanács­kozás folytatása. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents