Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-479
479. orsaágos ülés 1891. április 20-6n, hétfőn. 44 albírói intézménynek az elsőfolyamodású bíróságoknál való rendszeresítését. Ez által gondoskodva lesz, a mit eddig sajnosán nélkülöztünk, a leendő bírák kellő gyakorlati kiképeztetéséről; és nem sok idő múlva be fog következni azon, mindnyájunk által óhajtott állapot, hogy a járásbíróságokhoz nemcsak elméletileg képzett jegyzők fognak kineveztetni, hanem úgy elméletileg, mint gyakorlatilag képzett albírák fognak alkalmaztatni. Helyeslem, hogy a királyi curiához tanácsjegyzői szolgálatra bírák és albírák hívatnak be. Helyeslem az elsőfolyamodású bíróságok elnökeinek és bíráinak helybenmaradás mellett való előléptetését. Amaz meg fogja adni a magasabb szakismerettség megszerzésének lehetőségét; emez pedig emelni fogja az alsóbb bíróságok szellemi színvonalát. Helyeslem, hogy az egyéni szabadság kiváló érdekeinél és a per előkészítésének nagyfontosságánál fogva a vizsgálóbírói szakma egységes szervezetet nyer; a bírói vizsgálat megejtésére, vezetésére s a felügyeletre arra hívatott alkalmas egyének fognak kiszemeltetni és állandóan alkalmaztatni. Helyeslem végre az incompatibilitási eseteknek szabatosabb meghatározását. Mindezen intézkedések, t. ház, ha kellőleg hajtatnak végre: emelni, fokozni fogják a bírói kar intelleetualis erejét. Emelni fogják önérzetét és tekintélyét; másfelöl pedig eszközölni fogják igazságszolgáltatásunk fokozatos javítását. (Helyeslés.) Ezen inézkedésekhez tehát a magam részéről szívesen hozzájárulok és azokat mint üdvös reformokat melegen üdvözlöm. Vannak azonban, t. ház, ezen törvényjavaslatnak egyes intézkedései, melyek a kitűzött czélon messze túlhajtanak; a törvényjavaslatnak különben örvendetes Összhangját zavarják; az igazságszolgáltatás és a bírói kar függetlenségét fenyegetik, a melyek tehát elvetendők vagy módosítandók. (Halljuk! Halljuk!) A felügyeleti jog szabályozása, az igazságszolgáltatás függetlenségének szempontjából rendkívül nagy óvatosságot igényel. (Helyeslés.) A bírói felügyelet folytonos és hatályos gyakorlásának szükségét senki közülünk kétségbe nem vonja; de e felügyeletnek nem szabad a judicatura önállóságát, a bíró azon szellemi munkájának szabadságát, melynél fogva alaki és anyagi igazságot szolgáltai, sem érintenie, sem feszélyeznie. (Élénk helyeslés a bal- és s&élső baloldalon.) Ez önállóság, e szabadság nélkül pártatlan és minden tekintetben megnyugtató igazságszolgáltatást képzelni sem lehet. Ez lévén nézetem egyfelől a felügyeleti jog természetéről és terjedelméről, másfelől az KÉPVH. NAPLÓ. 1887-92. XXIII. KÖTET. igazságszolgáltatás függetlenségéről: természetesnek fogja találni a t. ház, ha nem helyeselhetem először a ministernek s a felügyeletre hívatott bírósági közegeknek az 5-ik szakaszban reservált azon jogát, hogy a felügyeleti jog szempontjából, a még végleg be nem fejezett pörbe betekinthessenek, és annak iratait és adatait felterjesztethessék. Sem a ministernek, sem a felügyelettel megbízott felső bírónak abban, hogy az eljáró bíró miként kezeli, vezeti és dönti el a rábízott ügyet, beavatkozói nem szabad. Minden beavatkozás, minden irányítás a judicatura szabadságát veszélyezteti. A felügyeleti jog nem terjedhet ki másra, mint arra, hogy az ügyviteli szabályok pontosan megtartassanak és arra, hogy minden törvénytelenség, szabályellenesség, visszásság a törvényben előírt módon megtoroltassék. E szempontból, a még be nem fejezett pör iratainak és adatainak előzetes felterjesztésére semmi szükség nincsen. (Helyeslés.) Arra pedig, a mi már a felügyeleti jog hatáskörébe esik, hogy t. i. semmi mulasztás, törvénytelenség, szabálytalanság megtorlás nélkül ne maradjon, teljesen elég a már befejezett pör actáinak utólagos felterjesztése. (Helyeslés.) Nem helyeselhetem másodszor a negyedik szakasz szövegét. E szakasz a felügyeleti jog hatáskörét írja körül és oly kitételeket tartalmaz, melyek a különféle magyarázatot nemcsak megtűrik, hanem bizonyos tekintetben provocálják is. Növeli a bajt a szakasz rubruma, a mely így hangzik: »A felügyeleti jog köréhez tartozik különösen.« Mit tesz e szó: »különösen« ? Megfelel erre a ministeri indokolás: »A javaslat épen nem kívánja a felügyeleti jogból folyó valamennyi szükséges intézkedést kimeríteni. Ily kísérlet elhibázott volna. Szorítkozik csupán főbb tételekre, melyek alapján a további intézkedések a rendeleti jogkör feladatához tartoznak«. De e szó »különösen«, nemcsak azt jelenti, hogy a minister ezen 4. §. tételei alapján fogja gyakorolni az ő rendelkezési jogát; hanem jelenti, vagy legalább jelentheti azt is, hogy a minister ezen tételeken felül is szabályozhatja, tehát tágíthatja a felügyeleti jog hatáskörét. (Igag! Úgy van! bal felől.) Ezt pedig én a mindenkori igazságügyministernek, a justitia függetlenségének szempontjából, meg nem adom; (Helyeslés bal felöl) ezt megadni nem lehet, vagy legalább nem tanácsos. (Élénk helyeslés bal felöl.) Ha az a keret, mely a 4. §-ban a felügyeleti jog szabályozására nézve felállíttatik, nem elégséges: méltóztassék a t. háznak az igazságügyminister úr kezdeményezése alapján, ezt a keretet kitágítani; de a mindenkori minister, szerintem, csak ezeu keretnek korlátai 6 » :
