Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

2G4 Í92. országos Blés 1891. május 30 ftn, szombaton. mindig befolyást gyakorol nemcsak a közigaz­gatásra, de főleg a rendőri ügyek elintézésére is. Sőt a britt parlament Irhonra és Skótiára nem merte feladni a kinevezési rendszert. Az angol államférfiili bölcsesség és politikai tapintat tehát ott, a hol az egyéni szabadságról, vagy az állam élesebben kidomborodó eminens érde­keiről van szó, vagy pláne, hol ezek állandó veszélyben vannak, vagy hol aggressiv jelensé­gek észlelhetők, az igazgatásban mindenütt fen­tartotta az államhatalom ingerentiáit és az állami feladatok teljesítését nem bízta a megyetanács által választott tisztviselőkre. Miből ama tanúságot meríthetjük, hogy van­nak bizonyos körülmények, melyek köpött az állami feladatok nem ruházhatók át teljesen az önkormányzatra, hanem a beligazgatást az állam nak, ha czéljait elérni akarja, kezében kell tar­tania; és hogy a beligazgatás minden államban a nemzetgazdászati, culturélet, ethnographiai és néprajzi viszonyok az államélet különbözősége szerint egyéni alakkal is bír és egészen más a helyzet ott, hol az állampolgárokat az egysé­ges államfentartó gondolat hatja át és más ott, hol centrifugai, sőt aggressiv törekvésekkel talál­kozunk : nem is lehet azért absolute beválónak tartani minden államra egyformán még a leg­tökéletesebb közigazgatási rendszert sem. (He­lyeslés.) Olaszországban nemcsak a prefetto, de a kerületekben (eircondariokban) a közigazgatást intéző sottoprefetto is kineveztetik, sőt még a kisebb községekben sem merték proclamalni a választás elvét. Olaszországra mint az önkor­mányzat mintaképére hivatkoznak önök akkor, midőn a prefettonak a megyei határozatokkal szemben mégsemmisítő hatalma van, midőn a megyegyíílés királyi rendelettel feloszlatható, midőn a közigazgatási bizottság, melynek elnöke a prefetto és melynek tagjai fizetést húznak, a megyegyülés fölé van helyezve, mint ellenőrző és felülvizsgáló hatóság és hol még az állandó bizottság tagjai is csík napidíjakkal galvanisal­hatók ( önkormányzati tevékenységre. És Francziaországban, hol az egységes állameszme minden francziát lelkesít: bemeri-e hozni a választási rendszert még a köztársasági kormány is? ISíem, mert ismeri a nemzet heves vérmérsékletét, izgékony, szeszélyes természetét, mely az állam hajóját örökös hányattatásnak tenné ki, ha az államhatalom nem bírna az egységes közigazgatási organismusban megfelelő eszközt az államakarat és az állam czéljai megvalósítására. Anglia, Poroszország, Franeziaország és Ausztria bizonyítják, hogy a kinevezési rend­szer mellett a jó, gyors, igazságos és helyes közigazgatás elérhető; sőt a három első állam szervezete igazolja, hogy a kinevezés és önkor­mányzat egymás mellett megférnek, hogy tehát a tisztviselők alkalmazásának módja s így a választás is nem lényege az önkormányzatnak, hanem hogy az az állami feladatoknak a polgá­rok általi ingyenes ellátásában áll. Angliában és Poroszországban, hol az önkormányzat nem üres czírn könyv nélkül, hanem valódi tartalommal is bír: az önkor­mányzat súlypontja a birtokon fekszik. Mindkét állam önkormányzata aristokraticus jellegű. Poroszországban a kis - területű kreisban az önkormányzat hatályos. Hazai speciális viszonyaink között azonban sem az egyik, sem a másik állam önkormány­zata egészen át nem ültethető. Még azon államokban is, hol a tartományi rendszer fennállott, félve nyúltak a provinciák szétdarabolásához és a régi határokat a depar­tement-ok kikerekítésénél is lehetőleg respectál­ták: nálunk pedig a megyei beosztásban a nem­zet hagyományos szeretettel ragaszkodik, itt tehát iegfelebb egyes viszonyok megszüntetésé­ről lehet szó. Lehetetlen tehát nálunk a 160 vagy több mértföldnyi területet önkormányzati egységnél követelni, hogy a 120-160 bizott­sági tag állandó jelenlétével őrködjék a megye­gyűléseken az érdekek fölött, még kevésbbé lehetséges az önkormányzaton kivűl álló száz­ezreket megfosztani a jogtól, hogy érdekeiket, jogaikat felebbvitel útján is érvényesíthessék, akkor, midőn e bizottság fele virilistákból áll, kiket a nép mandatariusainak tekinteni nem lehet. Sem a szabadelvűségnek, sem Magyarország jövő boldogságának aristokraticus önkormányzat nem, hanem az összes osztályok érdekeit fel­ölelő, a jogegyenlőség mértéke szerint felépült önkormányzat felel meg leginkább. Minden exclusivitas, minden separatisticus törekvés csak szaporíthatja a kielégíthetetlen aspiratiok és széthúzó elemek számát, mi a haza üdvére csak hátrányos lenne. Igaza van Deák Ferencznek, midőn azt mondja, hogy »a törvényhozó, ki a néposztályok csak egy részét vagy az érdekek csak egy nemét veszi figyelembe : csak félig telje­síti kötelességét, mely fellépés gyakran többet árt, mint használ«. {Igás!) Én a közigazgatás kérdésében a jogállam feltételei által megkövetelt jogi garantiákkal ellátott kinevezési rendszernek és ezzel kap­csolatosan egy szabadelvű, de mégis hatályos önkormányzatnak vagyok híve. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen a nyomokon halad, azért azt örömmel üdvözlöm, bár egy 7 es intéz­kedései helyett jobb szerettem volna más ren­delkezéseket, hogy többet ne említsek : a megyei jegyzői rendszer helyett óhajtottam

Next

/
Thumbnails
Contents