Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-492
2G4 Í92. országos Blés 1891. május 30 ftn, szombaton. mindig befolyást gyakorol nemcsak a közigazgatásra, de főleg a rendőri ügyek elintézésére is. Sőt a britt parlament Irhonra és Skótiára nem merte feladni a kinevezési rendszert. Az angol államférfiili bölcsesség és politikai tapintat tehát ott, a hol az egyéni szabadságról, vagy az állam élesebben kidomborodó eminens érdekeiről van szó, vagy pláne, hol ezek állandó veszélyben vannak, vagy hol aggressiv jelenségek észlelhetők, az igazgatásban mindenütt fentartotta az államhatalom ingerentiáit és az állami feladatok teljesítését nem bízta a megyetanács által választott tisztviselőkre. Miből ama tanúságot meríthetjük, hogy vannak bizonyos körülmények, melyek köpött az állami feladatok nem ruházhatók át teljesen az önkormányzatra, hanem a beligazgatást az állam nak, ha czéljait elérni akarja, kezében kell tartania; és hogy a beligazgatás minden államban a nemzetgazdászati, culturélet, ethnographiai és néprajzi viszonyok az államélet különbözősége szerint egyéni alakkal is bír és egészen más a helyzet ott, hol az állampolgárokat az egységes államfentartó gondolat hatja át és más ott, hol centrifugai, sőt aggressiv törekvésekkel találkozunk : nem is lehet azért absolute beválónak tartani minden államra egyformán még a legtökéletesebb közigazgatási rendszert sem. (Helyeslés.) Olaszországban nemcsak a prefetto, de a kerületekben (eircondariokban) a közigazgatást intéző sottoprefetto is kineveztetik, sőt még a kisebb községekben sem merték proclamalni a választás elvét. Olaszországra mint az önkormányzat mintaképére hivatkoznak önök akkor, midőn a prefettonak a megyei határozatokkal szemben mégsemmisítő hatalma van, midőn a megyegyíílés királyi rendelettel feloszlatható, midőn a közigazgatási bizottság, melynek elnöke a prefetto és melynek tagjai fizetést húznak, a megyegyülés fölé van helyezve, mint ellenőrző és felülvizsgáló hatóság és hol még az állandó bizottság tagjai is csík napidíjakkal galvanisalhatók ( önkormányzati tevékenységre. És Francziaországban, hol az egységes állameszme minden francziát lelkesít: bemeri-e hozni a választási rendszert még a köztársasági kormány is? ISíem, mert ismeri a nemzet heves vérmérsékletét, izgékony, szeszélyes természetét, mely az állam hajóját örökös hányattatásnak tenné ki, ha az államhatalom nem bírna az egységes közigazgatási organismusban megfelelő eszközt az államakarat és az állam czéljai megvalósítására. Anglia, Poroszország, Franeziaország és Ausztria bizonyítják, hogy a kinevezési rendszer mellett a jó, gyors, igazságos és helyes közigazgatás elérhető; sőt a három első állam szervezete igazolja, hogy a kinevezés és önkormányzat egymás mellett megférnek, hogy tehát a tisztviselők alkalmazásának módja s így a választás is nem lényege az önkormányzatnak, hanem hogy az az állami feladatoknak a polgárok általi ingyenes ellátásában áll. Angliában és Poroszországban, hol az önkormányzat nem üres czírn könyv nélkül, hanem valódi tartalommal is bír: az önkormányzat súlypontja a birtokon fekszik. Mindkét állam önkormányzata aristokraticus jellegű. Poroszországban a kis - területű kreisban az önkormányzat hatályos. Hazai speciális viszonyaink között azonban sem az egyik, sem a másik állam önkormányzata egészen át nem ültethető. Még azon államokban is, hol a tartományi rendszer fennállott, félve nyúltak a provinciák szétdarabolásához és a régi határokat a departement-ok kikerekítésénél is lehetőleg respectálták: nálunk pedig a megyei beosztásban a nemzet hagyományos szeretettel ragaszkodik, itt tehát iegfelebb egyes viszonyok megszüntetéséről lehet szó. Lehetetlen tehát nálunk a 160 vagy több mértföldnyi területet önkormányzati egységnél követelni, hogy a 120-160 bizottsági tag állandó jelenlétével őrködjék a megyegyűléseken az érdekek fölött, még kevésbbé lehetséges az önkormányzaton kivűl álló százezreket megfosztani a jogtól, hogy érdekeiket, jogaikat felebbvitel útján is érvényesíthessék, akkor, midőn e bizottság fele virilistákból áll, kiket a nép mandatariusainak tekinteni nem lehet. Sem a szabadelvűségnek, sem Magyarország jövő boldogságának aristokraticus önkormányzat nem, hanem az összes osztályok érdekeit felölelő, a jogegyenlőség mértéke szerint felépült önkormányzat felel meg leginkább. Minden exclusivitas, minden separatisticus törekvés csak szaporíthatja a kielégíthetetlen aspiratiok és széthúzó elemek számát, mi a haza üdvére csak hátrányos lenne. Igaza van Deák Ferencznek, midőn azt mondja, hogy »a törvényhozó, ki a néposztályok csak egy részét vagy az érdekek csak egy nemét veszi figyelembe : csak félig teljesíti kötelességét, mely fellépés gyakran többet árt, mint használ«. {Igás!) Én a közigazgatás kérdésében a jogállam feltételei által megkövetelt jogi garantiákkal ellátott kinevezési rendszernek és ezzel kapcsolatosan egy szabadelvű, de mégis hatályos önkormányzatnak vagyok híve. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen a nyomokon halad, azért azt örömmel üdvözlöm, bár egy 7 es intézkedései helyett jobb szerettem volna más rendelkezéseket, hogy többet ne említsek : a megyei jegyzői rendszer helyett óhajtottam
