Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

492. országos ÜMs 1891. miijos 9Ö-án, szombnton. 255 már számtalanszor mondtam. Hiszen nézeteimet ismerik már régen és azt hiszem, azon ütközhetnének meg, ha azokhoz hű nem volnék. (Élénk •tetszés a baloldalon.) Teljesen elismerem azt, a mit ma Justh Gyula t. képviselőtársam is mondott, hogy közigazgatásunknak nem minden baja tudható be ezen rendszernek, hogy az ellenőrzésnek szigorúbb és különösen pártszempontból elfogulatlanabb gyakorlása mellett a mai rendszer mellett is jobb lehetne a közigazgatás, mint a minő ma. "És elismerem azt is, hogy a közigazgatásunkban ma működő egyéneknek becsületére válik az, hogy a rendszernek demoralizáló hatása mellett meg tudtak maradni azon a színvonalon, a nu^yen sok helyütt megmaradtak, (Helyeslés bal felöl) de hogy a rendszernek ez a hatása van, az lélektanilag kifogásol hatatlan és bizonyos. (Helyeslés a baloldalon.) I)e menjünk tovább, t. ház. Micsoda befolyást gyakorol ez a rendszer az önkormányzati elemekre? Ugyanazon okok, a melyek bizonyos megyei érdekszövetkezeteket arra bírnak, hogy a jó közigazgatás rovására a hozzájuk közel álló egyéneket protegálják, mielőtt hivatalba jutottak, ugyanazon okok arra is bírják, hogy azokat protegálják, midőn a hivatalt gyakorolják. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Szóval az önkormányzati elemek által gyakorlandó ellenőrzés az administratio jósága és tisztasága felett csorbát szenved azon lélektani factorok által, melyek általa tisztviselői állás helyes betöltése is csorbát szenved (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon) és elvonja az önkormányzati íacíorokat az önkormányzati tulajdonképeni feladatok teljesítésétől, mert a választásokkal összekötött izgalom, a mely különösen hazánkban igen nagy és úgy szólván vérünkben fekszik, magába szívja az érdeklődésnek azon összes quantumát, a mely íölött az önkormányzati feladatok iránt legtöbben rendelkeznek. Ha a maguk emberét, bizalmi férfi át beültették egyszer a tisztviselői székbe, azt hiszik, hogy érdekeik annak kezében megvannak óva, hogy nekik feléjük sem kell többé nézniök. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) De t. ház, ez csupán administrativ szempont. Vannak ennél még nagyoab szempontok, melyek ugyanerre a conclusióra vezetnek. Felhozatott ellene és mellette ebben a vitában a nemzetiségi szempont. Hát igen, a nemzetiségi szempont belejátszik ebbe a reform kérdésbe, még pedig igen nagy mértékben, de mint ezt a t. minister úr is kifejtette, nem abban az értelemben, hogy fegyvert akarnának csinálni a nem magyar ajkú polgárok jogainak elnyomására és arra, hogy őket a polgári egyenjogúság attribútumaitól megfoszszuk, hanem épen ellenkezőleg és egészen más értelemben. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen az, t. ház, hogy a tisztviselőnek egyik legfőbb kelléke az állami szempontból való teljes megbízhatóság, nemcsak általánosságban, hanem viszonyítva azon helyi és személyi körülményekhez is, a melyek közt működni hívatva yan. Már most lehetnek igen jeles, igen képes, állami szempontból önmagukban véve teljesen megbízható egyének, a kiket azonban nem lehet a saját érdekükben sem és az állam érdekében sem kitenni annak, hogy azok közt a társadalmi elemek közt működjenek, a melyeknek az államhoz való hűségük nem minden részükben bizonyos és a melyeknek nyelvi, rokonsági, barátsági összeköttetés folytán az illetőkre bizonyos befolyásuk van. Tehát igen sokakat, Magyarország intelligentiájának egy nagy részét, mely a megyéhez tapadottságnál fogva az állami szolgálatnak egy ágából mintegy ki van zárva a reform folytán, az állami szolgálatba bevezetünk, a mi a közigaz gátasra nézve nyereség, a nem magyar ajkú inteligentiának a magyar államhoz való szoros hozzáfűzésének pedig igen lényeges eszköze. (Élénk helyeslés. Úgy van! jobb és bal felöl.) Tovább megyek. Mondám, hogy az állami szempontból való teljes megbízhatóság az administrativ tisztviselőnek egyik, sőt legelső kelléke. Egy másik, nem kevéssé szükséges kellék, a jellemnek kifogástalansága. Harmadik, nem kevéssé szükséges kellék, hogy hivatalának betöltésére szükséges képességekkel bírjon. Midőn azonban hagyományszerfíleg és a megyei intézmény jellege szerint csak abbó! a medenczéből lehet venni a tisztviselőket, a melyet egy-egy megye képez, igen gyakran előfordul — és erre vannak példák, hivatalban levő egyénektől hallottam, a kik sóhajtoztak a felett — hogy állami megbízhatóság szempontjából gyakran oly egyéneket kellett alkalmazniok, a kiknek működése azután, részint egyéb qualifieatiojuk hiányossága, részint erkölcsi fogyatkozásaik miatt a magyar állam hitelét couipromittálta és tönkretette épen ott, a hol annak legmegtámadhatatlanabb tisztasággal és imponáló erővel kellett volna bírnia. (Zajos helyeslés a jobbés baloldalon.) Ez egy másik összefüggése ennek a kérdésnek; de a legfőbb mindenesetre az —• a mit már a, minister úr is bővebben kifejtett —ho^-y Magyarország az ő összes polgárainak tartozik minden tekintetben rendezett állapotokkal, tartozik jó igazságszolgáltatással és jó közigazgatással é-; hozzáteszem, tartozik a politikai szabadságnak fentartá^ával (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon)] és hogy minden intézmény, mely ezen ezéloknak megvalósítást megközelíti,