Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-492

248 492. országos ülés 1891. májas 80-áB, szombaton. mére még egy nevezetes indokra szoktak hivat­kozni és beismerem, hogy ez az argumentum a legtetszetősebb és látszólag a legnagyobb nyomatékkal bír. Ez a nemzeti szempont. (Halljuk! Halljuk! a ha 1 oldalon.) Kétségtelenül áll, hogy közigazgatásunk jelenlegi tarthat itlan állapota mellett az államosítás útját leginkább a nemzeti kérdés egyengette. Sajátságos jelenség az politikai életünkben, t. ház, hogy valahányszor egy reaetionarius, jogfosztó intézményt akarnak behozni, azt min­denkor a nemzetiségi szempontokkal indokolják, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) úgy; hogy ma már elmondhatjuk, hogy minden valódi szabad­elvű haladás és minden demokraticus fejlődés útjában akadályul ott találja hazánkban a nem­zetiségi kérdést. A jelen alkalommal is a nem­zetiségi kérdés játszik döntő szerepet. Azt mondják, hogy a magyar állameszmét megerősíteni választási, önkormányzati rendszer­rel nem lehet, hogy a választási rendszer mel­lett nem is lehet képzelni Magyarország eonso­lidatioját. Ez, t ház, nagy tévedés, mert hiszen a megyei rendszer egyáltalában nem bizonyult veszélyesnek a magyar állameszmére való tekin­tetből. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) A tisztviselők még a legexponáltahb nemzetiségi megyékben is hűséggel viseltettek a magyar állam iránt. (Úgy van! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Fájdalommal kell eonstatálnom, t. ház, hogy nemzetiségi bajaink bizony nem cseké­lyek ; de nagy tévedésben van, a ki azt hiszi, hogy Magyarországon vagy. bárhol a világon a nemzetiségi kérdést administrativ eszközökkel gyökeresen lehessen megoldani. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Hogy csak egy közeli példára hivatkoz­zam : itt van Ausztria. Ausztriában a közigaz gatást kinevezett tisztviselők intézik és kérdem, vájjon Ausztriában erősebb-e az állameszme, mint nálunk? (Élénk helyeslés. Úgy van! a ssélsö baloldalon.) Kérdem, vájjon Ausztria eonsolidál­tabb talán, mint Magyarország ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, elfogultság nélkül állíthatom azt, hogy legalább e tekintetben a mi viszonyaink mégis csak kedvezőbbek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Kíméletlen eszközökkel a nemzet nagy czéljait megvalósulásukhoz alig lehet közelebb vinni, (Úgy van! a szélső balolda­lon) mert nem szabad elfelejtenünk, hogy min­den actio reactiot szül. (Úgy van! a szélső balolda­lon.) A kíméletlen eszközök csak súlyosbíthatják helyzetünket. Ezen a bajon nem azzal lehet segíteni, hogyha a kormányhatalmat mindenek felett megerősítik. A nemzetiségi kérdés helyes megoldásának csak egy módja van: teremteni ebben az országban oly állapotokat, hogy men­tő] kevesebb állampolgárnak ieg3 r en oka jogos panaszra; (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélső bál­oldalon) adnunk kell az állampolgároknak azokért a súlyos terhekért, melyek vállaikra nehezed­nek, megfelelő ellenértéket. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Közgazdasági, törvénykezési és köz­igazgatási miseriáink izgatottságban tartják nem­csak a nemzetiségeket, hanem minden polgárát e hazának, faj-, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül. (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Adjunk a magyar állam polgárainak gyors, olcsó és jó igazságszolgáltatást, pártpolitikának és semmi mellékczéloknak alá nem rendelt és mindenek felett tiszta közigazgatást. (Élénk he­lyeslés a szélső baloldalon.) Adjunk jogi védel­met az állam polgárainak a hatóság önkény­kedése és tudatlansága ellenében. (Élénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) Az állampolgárokat mentől nagyobb mértékben vonjuk be a köztevékeny­ségbe. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azután főleg tarthatatlan közgazdasági helyzetünket igyekezzünk javítani és ezzel szaporítsuk a jö­vedelmi forrásokat, szaporítsuk és fokozzuk a megélhetési módokat és a közvagyonosodást. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És ha mindezeket megtettük, már csak azon, bár nem helyeselhető, de fájdalom, napról-napra inkább terjedő cosruopoliticus elvnél fogva, is, hogy ubi bene, ibi patria, napról-napra fogyni fog a kifelé gravitáló elemek száma és össze fogjuk forrasztani e hazának minden polgárát elválaszthatatlanul újabb ezer évre. (Élénk he­lyeslés és tetszésnyilatkozatok a szélső baloldalon) Azt mondják, t. ház, hogy a niunicipalis önkormányzat nem egyeztethető össze a parla­ment ellenőrzésének alávetett ministeri felelős­séggel. Szerény nézetem szerint ez a felfogás csak a reaetionarius irányzatnak útját egyen­geti Az a tan, hogy a megyei önkormányzat a parlamentáris kormány felelősségének kiját­szására vezet, ma már a modern államtudomány által túlhaladott álláspont. Ma tisztában van a modern államtudomány azzal, hogy a közsza­badság biztosítására nem elegendő a parlamenti kormányforma és hogy az önkormányzat elen­gedhetetlen kelléke a közszabadságnak. De hát nem is áll ellentétben az önkormányzat a par­lamenti kormány formával és azzal igen köny­nyen összeegyeztethető. Ha egyfelől a munici­piumoknak, mint az önkormányzat szerveinek nem szabad az állam mindenhatósága által il­nyomatniok; ha másfelől a munieipiumoknak a törvényt és törvényen alapuló ministeri rende­leteket szabatosan körülírt felelősség terhe alatt feltétlenül végre kell hajtaniok :. akkor a látszó­lag fennálló differeutia a muiiicipalismus és a par­lamenti kormányforma közt ki van egyenlítve. (Helyeslés a ssélsö haloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents