Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-491

4M. országos ülés 1891, administrálni lehetetlenség. Intő--például szolgál e tekintetben mai közigazgatási szervezetünk, a hol a folyó ügyek elintézése, a különböző választmányi ülések s a közgyűlés retortáin keresztülvezetve, a tisztviselői kar g' a törvényhatósági bizottsági tagok legintelligensebb részének munkaerejét 8—10 napon lekötve tartja, úgy, hogy ez idő alatt az administratio menete majdnem teljesen szünetel. (Zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Ily állapot jövőre fenn nem tartható s a mily őszintén óhajtom, hogy a vármegyék autonómiája (Zaj a szélső baloldalon) helyi természetű ügyeikben minél szélesebb körben érvényesüljön; úgy viszont másrészről be kell ismernem, hogy a vármegyék által eddig intézett ügyek legnagyobb része az állami administratio körébe tartozik: ez tehát szorosabb értelemben véve állami functio, a melyet a vármegyék eddig az állani helyett teljesítettek. Midőn tehát a vármegyék rendezésekor a hatásköröket elkülönítjük, az államnak kétségtelen joga van ez ügyek elintézését jövőre saját közegei számára visszakövetelni és mert az államnak e természetes jogát nem tagadhatjuk meg, mert továbbá a vármegyékben kétféle tisztviselői kart nem szervezhetünk, egy választott a helyi természetű és egy kinevezett, az állami administratio ügyeinek végzésére : már az államhatalom hatályossága végett is a vármegyékben a közigazgatási teendők végzését az államközegekre kell bíznunk ; viszont azonban a szabadság jól felfogott érdekében a törvényhatóságok felügyeleti és ellenőrzési jogát a', állami közegek összes hivatalos eljárása fölött lehetőleg biztosítanunk kell. (Felkiáltások a szélső baloldalról: Aha! Tehát mégis !) Ez az egyik oka, a miért én a kinevezési rendszernek vagyok híve és ezt annál nyugodtabban vallhatom be, mert meggyőződésem szerint az önkormányzat lényegének sem a választási, sem a kinevezési rendszer kizárólagos föltételét nem képezi. Szabad legyen e tekintetben Angliára, mint a valódi önkormányzat hazájára utalnom, hol addig is, a mig a kinevezési rendszer volt érvényben, erőteljes, szabad, municipalis élet létezett; ég viszont az ellenkező helyzet illustrálására legyen szabad mai közigazgatási rendszerünket felhoznom, a hol választott tisztviselők mellett a kormány teljhatalma a vármegyék autonómiáját még helyi természetű ügyekben is megsemmisítette. (Közbeszólások a szélső baloldalról : Meg ám a corruptio!) Polónyi Géza: Tehát bevallják! Szabó Imre: Ezenkívül államunk egységének érdeke is a kinevezést rendszer behozatalát követeli. Nem akarom én az új megyei május 29-én, pénteken. ggg szervezetet a harcz fegyveréül felhasználni idegen nemzetiségű polgártársaink ellen, sőt őket is velünk együtt a jó közigazgatás áldásaiban kívánom részesíteni, hogy megtalálják a szabadságot, a személy- ós vagyonbiztonságot, szóval mindazt, a mi e hazát az állampolgárokra nézve becsessé tehe/i. De viszont akarom, hogy a mennyiben mégis találkoznának közöttük hűtlenek, a kik akár titokban, akár nyíltan az állam érdekei ellen küzdenének, a nemzet kormányának saját közegei által legyen elég ereje és hatalma a bűnös üzelmeket csírájában elfojtani. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) Akarom, hogy a nemzeti eszme áthassa az állam polgárainak minden rétegét és ne legyen egy talpalatnyi föld e hazában, honnan büntetlenül lehessen az állam érdeke és egysége ellen harezot folytatni. (Helyeslés jobb felöl. Egy hang a szélső baloldalról: Be kell tiltani a népgy üléseket.) Én e nagy nemzeti missio betöltését nem merem választott tisztviselőkre bízni, (Zaj a szélső baloldalon,) mert attól tartok, hogy e ránk nézve életbevágó feladat teljesítéséhez ott hiányoznék belőlük a kellő erély és megbízhatóság, a hol pedig erre a legnagyobb szükség van, t. i. azon vármegyékben, melyekben idegen nemzetiségű polgártársaink többségben vannak. S ha az igen t. függetlenségi és 48-as párt az ezen törvényjavaslat elleni támadásnak erejét nem a kinevezési rendszer ellen intézné — azon, szerintem téves felfogásban, hogy az önkormányzat lényege a választási elven sarkal — lítgy szükségtelennek tartanám ezen álláspontom igazolására több indokot is felhozni: így azonban kötelességem e kérdést a gyakorlati okok szempontjából is megvilágítani. Hogy közigazgatásunk jól legyen szervezve, szakképzett tisztviselőkről kell gondoskodnunk, mert a közigazgatási jog ma már íinálló tudomány, mely nagy és széles alapra van fektetve, mert továbbá a közigazgatási állás ép annyi előtanulmányt igényel, mint a magánjogok terén a bírói. S ha bírói személyzetünknek kinevezés útján biztosíttattuk a kellő függetlenséget ég ha viszont közigazgatási tisztviselőinket jövőre mégis a választás esélyeinek óhajtanok kitenni: úgy ezen ellentétes törvényhozási intézkedésnek az lenne természetes követ kezménye, hogy közigazgatásunk Szolgálatának CRak azon szegényebb tehetségeket tudnók meg nyerni, kik épen képességeik gyengesége miatt másutt jobb állást nem nyerhettek. Ezen felfogásom ellen, t. ház, nem fogadhatom el ellenérvül azon állítást sem, hogy van a mi társadalmunknak erőteljes, egészséges középosztálya, a mely kellő számban fogja szolgáltatni nemcsak a törvényhatósági bizottsági tagokat, hanem a választandó megyei tisztviselőket is. Mert hát kérdem, hogy van-e egy