Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
230 491. »mágos ülés 1891. májas 39 én, pénteken. élésektől, hatalmaskodás tói megóvott választás alapján létrejött parlamentben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn tehát, t. ház, én e törvényjavaslatban még a törvényhozásnak érdekeit sem látom representálva; midőn távol van minden, hogy a közigazgatás magasabb érdeke volna a kiindulási szempont a törvényjavaslat benyújtására ; hanem előttem világos az, hogy e törvényjavaslat benyújtásának indoka az elődjétől öröklött kormányérdek és kormány hatalom további fentartása (Helyeslés a szélső baloldalon); midőn a mellett, t. ház, a javaslatban a nemzet alkotmányos érdekét annyira megrendítve látom, a mint azt kifejtettem ; midőn látom azt, hogy ily rövid úton készülnek egy ország ezredéves intézményét eltörölni : akkor méltán kérhetem mégis, hogy a tizenkettedik órában gondolja meg a t. ház, hogy mit akar cselekedni, még egyszer számoljon le a nagy dolgok mérlegelésével. {Élénk helyeslés a széLö baloldalon.) Am ha a t. ház többsége, mindezeket mellőzve, azt gondolja, hogy rohamos lépésben, rohamosan haladva, az institutiokat rögtön elsöpörve, utánuk űrt hagyva, gyors galoppban czélhoz fog érni: mi kötelességünknek fogjuk tartani, ismételve és ismételve, a legkomolyabban felhívni a t ház tagjainak figyelmét, hogy ne bánjék a kérdéssel könnyedén és habár unalmassá fog is válni a. figyelmeztetés; de kötelességünknek tartjuk, mert e kötelességet a történelem írja elő, mely szigorúin int, hogy az ezeréves alkotást könnyelnmen, meggondolatlanul, a kellő biztosítékok megszerzése, nélkül ne engedjük felforgattatni. Mert azt kérdezem, hogy e törvény megalkotása után szerencsétlen eoinplieatiók következtében nem állhat-e elő oly helyzet, hogy csak egy év múlva is lehetetlenné lesz a további alkotások létesítése? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Lehetetlenné lesz, megengedem, jóakaratú, a haza iránti szeretetből származható szándékuk kivitele. Az események hatalma nagyobb, mint az emberi akarat gyengesége s azt kérdezem, hol a biztosíték, hogy e nemzet alkotmánya, állami mindenségének ily könnyelmű feladásával az ígért biztosítékok meg fognak alkottatni ? Nehéz volna erre a válasz, mert valamint próféták ma már nincsenek, kik a jövendőt megmondják, de olyanok sincsenek, kik a jövendő biztonságáról megnyugtathatnának. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Es midőn ez így van, azt kérdem : szabadé egy nemzetnek puszta ígéretekre alapítva, mindenét koezkára tenni. Azt egyes ember teheti örökségével (Úgy van! Úgy van ! a szélső baloldalon) melylyel rendelkezik, melylyel nem számol senkinek; de nemzetnek alkotmányával, melyet ezredév alkotott, nem szabad tennie, hogy odadobják időleges kormányok tetszésére, vagy az események rettentő bizonytalanságának esetlegére (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Azzal érek beszédei végéhez, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ismétlem azon kérést és indítványt,, melyet beszédem elején tettein, hogy a. törvényjavaslatot ne méltóztassék elfogadni, hanem méltóztassék az eddigi megyei rendszert fentartva, azt tovább is a törvények végrehajtásának közegéül alkalmazni. Azt hiszem, a szerintem legfontosabb államjogi kérdést oly világításba helyeztem, hogy a t. ház figyelmét a kérdésnek ezen oldaláról elvonni többé nem lehet. De, t. ház, positiv indítványom az, hogy méltóztassék a, megyei rendszert mindazon kellékekkel, az életviszonyok követelményeiből levont atributumokkal ellátni, amelyek a modern közigazgatás kiszolgáltatására képesíteni fogják. Áz én meggyőződésem az, hogy ma már európaszerte meg van czáfolva az a tarthatatlan u. n. centralizáló iskola. Hiszen Francziaország, a mely évtizedek előtt még ideálja volt a centralisticus hajlamú, itt e házban is sok nagyon tiszteletreméltó férfiaknak, maga Francziaország is ezen iskolát már teljesen elhagyva, nemcsak rálépett az önkormányzati irányra, hanem azt következetesen folytatja is; és ha a, haladás természetének törvényéből szabad következtetni, előre látható, hogy Franeziaországban a közigazgatás kiszolgálása, ha nem is ugyanazon formában és alakban, mint Magyarországban volt, de lényegében megközelítő intézménynyé lesz. Európának minden államában az administrationál az önkormányzati elemek igénybevétele van napirenden. És mi indította erre Európát? Az a meggyőződés, hogy a közigazgatás kiszolgáltatása úgy, mint a köz-és magánszabadság érdekei, cáak ezen az úton nyernek biztosítást. Ha tehát ez így vau: akkor nálunk csak a meglevő megyei rendszert kell tovább is fentartani, kitisztítva azon romok alól, melyekbe •A szabadelvű' párt múlt uralma juttatta. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) A romok kihányandók, a megingott szögletkövek helyreállítandók. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ha ez megtörténik, ebben fogja találni Európa az önkormányzat végrehajtására vonatkozó törvénynek, intézménynek egyik legszebb példáját. (Üny van ! a szélső baloldalon.) Hogy ez a lényegében bár megrontott, életszervében megbénított megyei intézmény még ma is megfelel a követelményeknek: erre nézve én csak egy i?agy fontos közigazgatási ág kiszolgáltatásánál a t. honvédelmi minister
