Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-491

491. országos ülés 18»1 És a mint a múltra nézve a következmé­nyek mindig alaptalannak s igazságtalannak mutatták ki e vádat, (Derültség a szélső balolda­lon. Úgy van! a jobboldalon.) épúgy a jelen eset­ben is a törvényjavaslat nem hogy megsemmi­síteni nem fogja a vármegyét, sőt inkább a hathatós és tevékeny önkormányzatra fogéko­nyabb és képesebb szervezetté fogja azt átala­kítani. (Nagy derültség a szélső baloldalon. Élénk helyeslés jobb felől.) És eddig ágy látszik, hogy maguknak a vármegyéknek túlnyomó többsége szintén így vélekedik. A második ellenvetés, melyre most még egész rövidséggel reflectálni óhajtok, az, hogy e javaslat a kormány hatalmát rendkívül nö­velné, vagy mint több ízben hallottuk, a kor­mány omnipotentiájára vezetne. Hát, t. ház, az kétségtelen, hogy erősbíteni és nem gyengíteni fogja az a kormány hatalmát, (Zaj a szélső baloldalon. Sálijuk! Halljuk! jobb felől.) de erősbíteni oly irányban és oly biztosí­tékok mellett, hogy az úgy az ország egészére, mint egyes polgáraira nemcsak káros és veszélyes nem lehet, hanem inkább hasznos és jótékony lesz, (Úgy van! jobb felől.) de öregbíti és szapo­rítja e törvényjavaslat az alkotmányos és tör­vényes g-arantiákat is oly mérvben, minőben azt eddig kevés törvényünkben találjuk és oly határig, a melyen túlmenni már a politikai eszélybe ütköző dolog lenne. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni s itt újra elősorolni a jelen javaslatban lefektetett biztosítékokat; utalni kívánok itt még csak a legfőbb biztosítékra e tekintetben : a parlament ellenőrzési jogára és kötelességére. (Derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Gyenge kormány még egy államot sem tett nagygyá és boldoggá, kárt és veszélyt mái­akárhányra hozott. (Úgy van! jobb felöl.) Erős kormány és mellette, vagy ha kell. vele szembén is, erős pirlament: ez képezi minden alkotmányos ország józan politikusainak ideálját. (Élénk helyeslés jobb felő'l. Nagy zaj a szélső bal­oldalon.) Es mennyivel inkább kellene ezt képeznie nálunk, hol a még megoldásra váró sok egyéb nagy féladaton kivűl a magyar állameszme megszilárdítása és szilárdan való fentarthatása czéljából kétszeresen van sziik*é,írünk arra. (Élénk hélyesl'-s jobb felöl. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Mindezek után kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot ágy általánosságban, mint rész­leteiben a bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj és ellenmondó sok a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 91 XXIII. KÖTET. május 29 én, pénteken. %%& (Halljuk! Halljuk!) Midőn a t. előadó úrral szemben a mélyen t. ház előtt azt az indítványt bátorkodom tenni, hogy a ház az előttünk fekvő törvényjavaslatot ne fogadja el, érzem helyze­tem súlyát; tudom, hogy midőn e házban ezt az indítványt megteszem, a ház már eleve képző­dött többségének ellenhangúlatávaí találkozom. De midőn érzem helyzetem sulyát, tudom azt is, hogy a közigazgatás érdeke mellett, melyet én szem elől sohasem tévesztek, a mi legna­gyobb előttem, és kell, hogy az ország előtt is a legnagyobb tekintetben álljon: az ország al­kotmányosságának érdeke kiváló tanúul fog mel­lettem állani. (Élénk helyeslés Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert, t. ház, midőn Magyarország­közigazgatásának kérdését tárgyaljuk, ezen or­szág alkotmányosságának kérdése első sorban kell, hogy irányadó legyen. (Élénk kelyeslés a a szélsőbalon.) Nemcsak e hazának, minden országnak közigazgatása egyúttal az ország alkot­mányosságának (Úgy van! a szélső baloldalon.) kiegészítő része, és ha körültekintünk Európá­nak bármely államában, Oroszországtól kezdve Angliáig, elég megtekinteni az illető állam köz­igazgatását, hogy reá találjunk alkotmányának minőségére. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A ki megnézi az orosz közigazgatást, annak háta mögött fogja látni az autocratiát; az angol békebíró mellett a habea^ corpu^-t fogja találni Nem szabad, nem lehet tehát, midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot nézzük, Magyarország legfontosabb kérdésétől, az alkotmányosság kér­désétől eltekintenünk. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Fájdalom, t. ház, mint ezt, negyedszá­zados alkotmányos életünknek tapasztalatai iga­zolják, Magyarországon e parlament alkotásai mindig az egyoldalúság szüleményei voltak. Volt a hazának egy igen kitűnő férfia, a megboldogult Sennyei Pál, ki néhány évi alkot­mányos életünk után a hazában legelső hívta fel a közigazgatás minőségére az ország figyel mét. Ázsiai állapotnak nevezte azt. E kifejezés éles volta meglepett: de igaz volt, mert ez álla­pot csakugyan ázsiai volt. De ugyanaz az állam­férfiú elmulasztotta megmondani, hogy annak az ázsiai állapotnak mi volt a?, oka. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azok, a kik alkot­mányos rendszerünk némely részének ellenségei, megragadták az alkalmat, hogy az ázsiai álla. pótért a megyei rendszert tegyék felelőssé. Pe­dig tudniuk kellett volna, hogy ez az ázsiai állapot nem alkotmányosságunk 5 — 6 évének, hanem a szerencsétlen szabadságharcz után a tiz éves Bach-rendszer szüleménye vo't, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mely az ország­alkotmányos életét, közigazgatási rendszerét coníiscálta, idegen elemei ültetett a hazába, itt 2ÍJ

Next

/
Thumbnails
Contents