Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
491. országos ülés 18»1 És a mint a múltra nézve a következmények mindig alaptalannak s igazságtalannak mutatták ki e vádat, (Derültség a szélső baloldalon. Úgy van! a jobboldalon.) épúgy a jelen esetben is a törvényjavaslat nem hogy megsemmisíteni nem fogja a vármegyét, sőt inkább a hathatós és tevékeny önkormányzatra fogékonyabb és képesebb szervezetté fogja azt átalakítani. (Nagy derültség a szélső baloldalon. Élénk helyeslés jobb felől.) És eddig ágy látszik, hogy maguknak a vármegyéknek túlnyomó többsége szintén így vélekedik. A második ellenvetés, melyre most még egész rövidséggel reflectálni óhajtok, az, hogy e javaslat a kormány hatalmát rendkívül növelné, vagy mint több ízben hallottuk, a kormány omnipotentiájára vezetne. Hát, t. ház, az kétségtelen, hogy erősbíteni és nem gyengíteni fogja az a kormány hatalmát, (Zaj a szélső baloldalon. Sálijuk! Halljuk! jobb felől.) de erősbíteni oly irányban és oly biztosítékok mellett, hogy az úgy az ország egészére, mint egyes polgáraira nemcsak káros és veszélyes nem lehet, hanem inkább hasznos és jótékony lesz, (Úgy van! jobb felől.) de öregbíti és szaporítja e törvényjavaslat az alkotmányos és törvényes g-arantiákat is oly mérvben, minőben azt eddig kevés törvényünkben találjuk és oly határig, a melyen túlmenni már a politikai eszélybe ütköző dolog lenne. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni s itt újra elősorolni a jelen javaslatban lefektetett biztosítékokat; utalni kívánok itt még csak a legfőbb biztosítékra e tekintetben : a parlament ellenőrzési jogára és kötelességére. (Derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Gyenge kormány még egy államot sem tett nagygyá és boldoggá, kárt és veszélyt máiakárhányra hozott. (Úgy van! jobb felöl.) Erős kormány és mellette, vagy ha kell. vele szembén is, erős pirlament: ez képezi minden alkotmányos ország józan politikusainak ideálját. (Élénk helyeslés jobb felő'l. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Es mennyivel inkább kellene ezt képeznie nálunk, hol a még megoldásra váró sok egyéb nagy féladaton kivűl a magyar állameszme megszilárdítása és szilárdan való fentarthatása czéljából kétszeresen van sziik*é,írünk arra. (Élénk hélyesl'-s jobb felöl. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Mindezek után kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot ágy általánosságban, mint részleteiben a bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj és ellenmondó sok a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 91 XXIII. KÖTET. május 29 én, pénteken. %%& (Halljuk! Halljuk!) Midőn a t. előadó úrral szemben a mélyen t. ház előtt azt az indítványt bátorkodom tenni, hogy a ház az előttünk fekvő törvényjavaslatot ne fogadja el, érzem helyzetem súlyát; tudom, hogy midőn e házban ezt az indítványt megteszem, a ház már eleve képződött többségének ellenhangúlatávaí találkozom. De midőn érzem helyzetem sulyát, tudom azt is, hogy a közigazgatás érdeke mellett, melyet én szem elől sohasem tévesztek, a mi legnagyobb előttem, és kell, hogy az ország előtt is a legnagyobb tekintetben álljon: az ország alkotmányosságának érdeke kiváló tanúul fog mellettem állani. (Élénk helyeslés Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert, t. ház, midőn Magyarországközigazgatásának kérdését tárgyaljuk, ezen ország alkotmányosságának kérdése első sorban kell, hogy irányadó legyen. (Élénk kelyeslés a a szélsőbalon.) Nemcsak e hazának, minden országnak közigazgatása egyúttal az ország alkotmányosságának (Úgy van! a szélső baloldalon.) kiegészítő része, és ha körültekintünk Európának bármely államában, Oroszországtól kezdve Angliáig, elég megtekinteni az illető állam közigazgatását, hogy reá találjunk alkotmányának minőségére. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A ki megnézi az orosz közigazgatást, annak háta mögött fogja látni az autocratiát; az angol békebíró mellett a habea^ corpu^-t fogja találni Nem szabad, nem lehet tehát, midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot nézzük, Magyarország legfontosabb kérdésétől, az alkotmányosság kérdésétől eltekintenünk. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Fájdalom, t. ház, mint ezt, negyedszázados alkotmányos életünknek tapasztalatai igazolják, Magyarországon e parlament alkotásai mindig az egyoldalúság szüleményei voltak. Volt a hazának egy igen kitűnő férfia, a megboldogult Sennyei Pál, ki néhány évi alkotmányos életünk után a hazában legelső hívta fel a közigazgatás minőségére az ország figyel mét. Ázsiai állapotnak nevezte azt. E kifejezés éles volta meglepett: de igaz volt, mert ez állapot csakugyan ázsiai volt. De ugyanaz az államférfiú elmulasztotta megmondani, hogy annak az ázsiai állapotnak mi volt a?, oka. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azok, a kik alkotmányos rendszerünk némely részének ellenségei, megragadták az alkalmat, hogy az ázsiai álla. pótért a megyei rendszert tegyék felelőssé. Pedig tudniuk kellett volna, hogy ez az ázsiai állapot nem alkotmányosságunk 5 — 6 évének, hanem a szerencsétlen szabadságharcz után a tiz éves Bach-rendszer szüleménye vo't, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mely az országalkotmányos életét, közigazgatási rendszerét coníiscálta, idegen elemei ültetett a hazába, itt 2ÍJ