Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-491
g^O iin ' orszíígos ülés 1891. május 29-én, pénteken. szóló törvényjavaslatot elfogadni és törvényerőre emelni kéri ; Zólyom vármegye közönségének feliratát, melyben azt kéri, liogy a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat csak a közigazgatási bíróságról, az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról és a fegyelmi eljárásról szóló törvényekkel egyidejűleg léptettessék életbe; Esztergom vármegye közönségének feliratát, melyben Bars vármegyének felterjesztését pártolván, az állami tűzkár-biztosítási rendszernek behozatalát kéri ; A Szabolcs vármegyei községi és körjegyzői egyletnek Zoltán János képviselő által beadott kérvényét, melyben a közigazgatási törvényjavaslat némely szakaszainak módosítását kéri. Végre Karancs község polgárainak Szendrey Gerzson — ; Kis-Harsány, Rékás, Szeged város, Szent-András, Sándorháza s Bene Szent -László községek polgárainak Papp Elek —; Szerep község polgárainak Illyés Bálint —; Szentes város polgárainak Tors Kálmán —; Bajna, Kis-Győr, Nagyid erkáta és Paptamási községek polgárainak Lukács Gyula —; Deés község polgárainak Boda Vilmos képviselő által beadott kérvényeit, melyekbea az önkormányzatnak, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentartását kérik. Mindezen felíratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalásos jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a napirend és pedig először: »A rézváltópénz szaporításáról« szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában megszavazni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat harmadszori felolvasásában megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik »az 1868: XXX. törvényezikk 21. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat* harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában megszavazni, igen, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat: méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen két törvényjavaslatra vonatkozó részét hitelesíteni, hogy a javaslatok a főrendiházhoz átküldethessenek. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyv megfelelő részét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen két törvényjavaslatra vonatkozó részei hitelesítettnek jelentetnek ki. Következik a napirend 3-ik tárgya: a közigazgatási bizottság 720. számú és a pénzügyi bizottság 736. számú jelentései »a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben« szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentéseket felolvasottaknak tekinti (Igen!) s így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a közigazgatási bizottság előadóját. (Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a »közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben«, vagy hogy a bizottság szövegezése szerinti czímet használjam: »a vármegyei közigazgatás rendezéséről* szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság nevében úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlandó, az elő adót megillető első szó jogával élni szerencsém van: engedje meg a t. ház, hogy mindenek előtt rövid, futólagos visszapillantást vethessek a törvényjavaslat főbb alapelveinek s az ezekkel szoros összefüggésben álló kérdéseknek történeti előzményeire. Legfőbb, hogy úgy mondjam, sarkalatos alapelve a törvényjavaslatnak, hogy a közigazgatás intézése a vármegyében az önkormányzati elemeknek bizonyos, a javaslatban meghatározott fokú és módozatú közreműködése mellett ne választott vármegyei, hanem kinevezett állami tisztviselőkre bízassék. (Közbeszólások a szélső baloldalról: lííasokra! Szolgákra!) Hajdanában a vármegyét az annak területén lakó nemesek, főrangúak és főpapok közönsége képezte. Mint előjogon, kiváltságon alapuló szervezet, ez előjognál fogva és abból kifolyólag gyakorolták a vármegyék az állami élet öszszes functioit; befolytak a törvényhozásba, követeket küldvén az országgyűlésbe, ezeket utasítással láthatták el és köthették meg, tőlük jelentéseket kívánhattak, őket bármikor visszahívhatták; saját területükön és belügyeikben határoztak, gyakorolták az igazságszolgáltatást és végezték a közigazgatás körében felmerülő összes teendőket. A vármegyék e hatásköre és állapota akkori alkotmányunk rendi szervezetének természetszerű
