Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-491

g^O iin ' orszíígos ülés 1891. május 29-én, pénteken. szóló törvényjavaslatot elfogadni és törvény­erőre emelni kéri ; Zólyom vármegye közönségének feliratát, melyben azt kéri, liogy a vármegyei közigaz­gatás rendezéséről szóló törvényjavaslat csak a közigazgatási bíróságról, az országgyűlési kép­viselőválasztások feletti bíráskodásról és a fe­gyelmi eljárásról szóló törvényekkel egyidejűleg léptettessék életbe; Esztergom vármegye közönségének feliratát, melyben Bars vármegyének felterjesztését pár­tolván, az állami tűzkár-biztosítási rendszernek behozatalát kéri ; A Szabolcs vármegyei községi és körjegyzői egyletnek Zoltán János képviselő által beadott kérvényét, melyben a közigazgatási törvény­javaslat némely szakaszainak módosítását kéri. Végre Karancs község polgárainak Szendrey Gerzson — ; Kis-Harsány, Rékás, Szeged város, Szent-András, Sándorháza s Bene Szent -László községek polgárainak Papp Elek —; Szerep község polgárainak Illyés Bálint —; Szentes város pol­gárainak Tors Kálmán —; Bajna, Kis-Győr, Nagy­id erkáta és Paptamási községek polgárainak Lukács Gyula —; Deés község polgárainak Boda Vilmos képviselő által beadott kérvényeit, melyekbea az önkormányzatnak, illetőleg a tiszt­viselők választási jogának fentartását kérik. Mindezen felíratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalásos jelen­téstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, kö­vetkezik a napirend és pedig először: »A réz­váltópénz szaporításáról« szóló törvényjavaslat­nak harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában megszavazni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvény­javaslat harmadszori felolvasásában megszavaz­tatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzá­járulás végett a főrendiházhoz átküldetni hatá­roztatik. Következik »az 1868: XXX. törvényezikk 21. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat* harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában megszavazni, igen, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvény­javaslat megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz át­küldetni határoztatik. Kérem a t. házat: méltóztassék a jegyző­könyvnek ezen két törvényjavaslatra vonatkozó részét hitelesíteni, hogy a javaslatok a főrendi­házhoz átküldethessenek. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyv megfelelő részét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyző­könyvnek ezen két törvényjavaslatra vonatkozó részei hitelesítettnek jelentetnek ki. Következik a napirend 3-ik tárgya: a köz­igazgatási bizottság 720. számú és a pénzügyi bizottság 736. számú jelentései »a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyék­ben« szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentéseket felolva­sottaknak tekinti (Igen!) s így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a közigazgatási bizottság előadóját. (Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a »közigazgatás és az önkor­mányzat rendezéséről a vármegyékben«, vagy hogy a bizottság szövegezése szerinti czímet használjam: »a vármegyei közigazgatás rende­zéséről* szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság nevében úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlandó, az elő adót megillető első szó jogával élni szerencsém van: engedje meg a t. ház, hogy mindenek előtt rövid, futólagos visszapillantást vethessek a törvényjavaslat főbb alapelveinek s az ezek­kel szoros összefüggésben álló kérdéseknek tör­téneti előzményeire. Legfőbb, hogy úgy mondjam, sarkalatos alapelve a törvényjavaslatnak, hogy a közigaz­gatás intézése a vármegyében az önkormányzati elemeknek bizonyos, a javaslatban meghatározott fokú és módozatú közreműködése mellett ne vá­lasztott vármegyei, hanem kinevezett állami tiszt­viselőkre bízassék. (Közbeszólások a szélső baloldal­ról: lííasokra! Szolgákra!) Hajdanában a vármegyét az annak terüle­tén lakó nemesek, főrangúak és főpapok közön­sége képezte. Mint előjogon, kiváltságon alapuló szervezet, ez előjognál fogva és abból kifolyó­lag gyakorolták a vármegyék az állami élet ösz­szes functioit; befolytak a törvényhozásba, köve­teket küldvén az országgyűlésbe, ezeket utasítás­sal láthatták el és köthették meg, tőlük jelen­téseket kívánhattak, őket bármikor visszahívhatták; saját területükön és belügyeikben határoztak, gyakorolták az igazságszolgáltatást és végezték a közigazgatás körében felmerülő összes teen­dőket. A vármegyék e hatásköre és állapota akkori alkotmányunk rendi szervezetének természetszerű

Next

/
Thumbnails
Contents