Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-477

ill. országos ülés 1891. jó, mennélelőbb óhajtom megvalósítani. Engem e kérdésben való felszólalásomra leginkább az ösztönzött, hogy talán meggyőződést fogok magamnak szerezni arról a körülményről ez alkalommal, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése leginkább oly helyeken czéloztatik, a hol a közhitelviszonyok ezt leginkább igénylik: t. i. a hol a kataszteri és telekkönyvi állapotok egymástól leginkább eltérnek. Altalános szempont vezet ugyan e kérdésnél, hanem lehetetlen, hogy ki ne terjeszkedjem egy engemet — azon kerületben, melynek képviselője vagyok — nagyon közelről érdeklő kérdésre, a hol még a kataszter és telekkönyvnek egymástól való eltérése nem volt valami nagy baj; hanem midőn a birtokrendezés és tagosítás következett, mikor tagosíttatott a község, a tagosítás utáni állapotnak a telekkönyvben való keresztülvitele alkalmából a kiküldött egyéniség oly zavarokat idézett elő, hogy ott most senkinek sincsen biztos birtoka. Egyes hagyatéki kérdések alkalmából, vagy egyes felmerült telekkönyvi törlési, kiigazítási kérdések alkalmával, minthogy ott sok birtokos, de kisebb birtokokkal van: igen természetes, hogy az ezen eljárásból felmerülő költségek azokat igen érzékenyen érintik, minden egyes kiküldetés 20—25 forintba kerül; igazán mondom, hogy némely esetben, az objectum értékét felülhaladják. Úgy emlékszem, hogy ebben a kérdésben már évekkel ezelőtt Göncz városa kérvényt intézett a tisztelt igazságügyministeriumhoz, hogy figyelmét méltóztassék kiterjeszteni arra, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztését ott mennélelőbb újra munkába venni méltóztassék. Tehát ez alkalmat arra óhajtom felhasználni, hogy felkérjem a t. igazságügyminister urat arra, hogy ezen két év óta nyugvó kérvényt figyelembe venni és különös gondoskodását az ott összekuszált vagyoni viszonyokra kiterjeszteni méltóztassék. Az első szakaszt egyébiránt elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Maga az első szakasz meg nem támadtatott, hogyha tehát nincs észrevétel, azt hiszen, kijelenthetem, hogy az 1. szakasz elfogadtatott. Josipovich Géza jegyző (olvassa a szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 10. §-t). Balogh Géza jegyző: Csatár Zsigmond! Csatár Zsigmond: T. ház! A 10. §. második bekezdésében azt a módosítást vagyok bátor ajánlani, hogy a harmadik sorban ezen szótól kezdve: »azokat« a következő szöveg tétessék: »a kik a rendet zavarják, vagy illetlen viselettel a bírói tekintélyt sértik, 1—50 forintig terjedhető rendbirsággal büntetheti és a szükségáprilis 15-én, szerdán. Jg hez képest eltávolíttatásuk iránt is intézkedhetik*. Továbbá a harmadik bekezdés elején ezen szavak helyett: »A rendbírságot kiszabó határozat ellen felebhvitelnek helye nincs«, ez volna teendő: »A rendbírságot kiszabó határozat ellen felebhvitelnek van helye a törvényszékhez onnét a királyi táblához.* A szakasz többi bekezdései változatlanul maradnának. Ajánlom módosítványomat a jogkereső emberek jogainak megőrzése szempontjából; mert ha áll az, hogy a bíró ítélhet sokszor talán nem jogosan és az ellen nincs felebbezés: akkor előáll az, hogy egyik oldalon van kényúr, a másikon rabszolga. Már pedig szabad hazában, alkotmányos országban rabszolgákat nem akarhatunk. Balogh Géza jegyző (olvassa a módosítványt). — Kemény Pál! Kemény Pál: T. ház! A Csatár Zsigmond képviselő úr által beterjesztett módosítvány első részét semmi körülmények közt sem vagyok hajlandó elfogadni, mert a nép terheit úgyis oly súlyosaknak tartom, hogy mindezen törvényes intézkedés végső clausulájakép ismét egy rendbírság lehetőségét a nép nyakára zúdítani, semmi esetre sem tartom helyesnek. Elegendő, mivel rendnek muszáj lenni, a 10 forintig terjedhető rendbiintetés, a mint ezt a törvényjavaslat is contemplálja. Csatár képviselő úr módosítványának második részét azonban elfogadom ; mert ezen lOfrtig terjedhető reudbüntetés kiszabását is oly fontos dolognak tartom, mely a szegény nép érdekében indokolttá teszi azt, hogy a munka hevében talán elfogult, vagy elkapatott bírónak intézkedéseit egy felebbezési fórum corrigálja ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen felebbezést csakis a törvényszékhez engedném meg, a melynek határozata ellen további felebbezésnek helye nincs. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ily értelemben kérem a szakaszt módosítani. Csatár Zsigmond: Belenyugszom abba, hogy módosítványomból ezen szavak: »innen a kir. táblához* kihagyassanak. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti a bizottsági előadó urat. Matuska Péter előadó: T. ház! Csatár képviselő úrnak adott válaszomban már elmondottam nézetemet és ismétlem, hogy a bizottság azért nem kívánja a felebbezési jogot megadni, mert a közérdek a munkának gyors keresztülvitelét követeli. Itt oly csekélységről van szó, hogy nyugodtan megadhatjuk a bírónak a javaslatban eontemplált jogot. Ellenben, ha felebbvitelt engedünk, akkor előfordulhat az az eset, hogy az