Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-477

ill. országos ülés 1891. jó, mennélelőbb óhajtom megvalósítani. Engem e kérdésben való felszólalásomra leginkább az ösztönzött, hogy talán meggyőződést fogok magamnak szerezni arról a körülményről ez alkalommal, hogy a telekkönyvi betétek szer­kesztése leginkább oly helyeken czéloztatik, a hol a közhitelviszonyok ezt leginkább igénylik: t. i. a hol a kataszteri és telekkönyvi állapotok egymástól leginkább eltérnek. Altalános szempont vezet ugyan e kérdés­nél, hanem lehetetlen, hogy ki ne terjeszkedjem egy engemet — azon kerületben, melynek kép­viselője vagyok — nagyon közelről érdeklő kérdésre, a hol még a kataszter és telekkönyv­nek egymástól való eltérése nem volt valami nagy baj; hanem midőn a birtokrendezés és tagosítás következett, mikor tagosíttatott a köz­ség, a tagosítás utáni állapotnak a telekkönyv­ben való keresztülvitele alkalmából a kikül­dött egyéniség oly zavarokat idézett elő, hogy ott most senkinek sincsen biztos birtoka. Egyes hagyatéki kérdések alkalmából, vagy egyes felmerült telekkönyvi törlési, kiigazí­tási kérdések alkalmával, minthogy ott sok bir­tokos, de kisebb birtokokkal van: igen termé­szetes, hogy az ezen eljárásból felmerülő költ­ségek azokat igen érzékenyen érintik, minden egyes kiküldetés 20—25 forintba kerül; igazán mondom, hogy némely esetben, az objectum értékét felülhaladják. Úgy emlékszem, hogy ebben a kérdésben már évekkel ezelőtt Göncz városa kérvényt inté­zett a tisztelt igazságügyministeriumhoz, hogy figyelmét méltóztassék kiterjeszteni arra, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztését ott mennél­előbb újra munkába venni méltóztassék. Tehát ez alkalmat arra óhajtom felhasználni, hogy fel­kérjem a t. igazságügyminister urat arra, hogy ezen két év óta nyugvó kérvényt figyelembe venni és különös gondoskodását az ott össze­kuszált vagyoni viszonyokra kiterjeszteni mél­tóztassék. Az első szakaszt egyébiránt elfoga­dom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Maga az első szakasz meg nem támadtatott, hogyha tehát nincs észrevétel, azt hiszen, kijelenthetem, hogy az 1. szakasz elfo­gadtatott. Josipovich Géza jegyző (olvassa a sza­kaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 10. §-t). Balogh Géza jegyző: Csatár Zsigmond! Csatár Zsigmond: T. ház! A 10. §. második bekezdésében azt a módosítást vagyok bátor ajánlani, hogy a harmadik sorban ezen szótól kezdve: »azokat« a következő szöveg tétessék: »a kik a rendet zavarják, vagy illetlen viselettel a bírói tekintélyt sértik, 1—50 forintig terjedhető rendbirsággal büntetheti és a szükség­április 15-én, szerdán. Jg hez képest eltávolíttatásuk iránt is intézked­hetik*. Továbbá a harmadik bekezdés elején ezen szavak helyett: »A rendbírságot kiszabó hatá­rozat ellen felebhvitelnek helye nincs«, ez volna teendő: »A rendbírságot kiszabó határozat ellen felebhvitelnek van helye a törvényszékhez onnét a királyi táblához.* A szakasz többi bekezdései változatlanul maradnának. Ajánlom módosítványomat a jogkereső embe­rek jogainak megőrzése szempontjából; mert ha áll az, hogy a bíró ítélhet sokszor talán nem jogosan és az ellen nincs felebbezés: akkor előáll az, hogy egyik oldalon van kényúr, a másikon rabszolga. Már pedig szabad hazában, alkotmányos országban rabszolgákat nem akar­hatunk. Balogh Géza jegyző (olvassa a módosít­ványt). — Kemény Pál! Kemény Pál: T. ház! A Csatár Zsigmond képviselő úr által beterjesztett módosítvány első részét semmi körülmények közt sem vagyok hajlandó elfogadni, mert a nép terheit úgyis oly súlyosaknak tartom, hogy mindezen törvé­nyes intézkedés végső clausulájakép ismét egy rendbírság lehetőségét a nép nyakára zúdítani, semmi esetre sem tartom helyesnek. Elegendő, mivel rendnek muszáj lenni, a 10 forintig ter­jedhető rendbiintetés, a mint ezt a törvény­javaslat is contemplálja. Csatár képviselő úr módosítványának máso­dik részét azonban elfogadom ; mert ezen lOfrtig terjedhető reudbüntetés kiszabását is oly fontos do­lognak tartom, mely a szegény nép érdekében indo­kolttá teszi azt, hogy a munka hevében talán elfo­gult, vagy elkapatott bírónak intézkedéseit egy felebbezési fórum corrigálja ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen felebbezést csakis a törvényszék­hez engedném meg, a melynek határozata ellen további felebbezésnek helye nincs. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ily értelemben kérem a szakaszt módosí­tani. Csatár Zsigmond: Belenyugszom abba, hogy módosítványomból ezen szavak: »innen a kir. táblához* kihagyassanak. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezá­rom. Szó illeti a bizottsági előadó urat. Matuska Péter előadó: T. ház! Csatár képviselő úrnak adott válaszomban már elmon­dottam nézetemet és ismétlem, hogy a bizottság azért nem kívánja a felebbezési jogot megadni, mert a közérdek a munkának gyors keresztülvitelét követeli. Itt oly csekélységről van szó, hogy nyugodtan megadhatjuk a bírónak a javaslatban eontemplált jogot. Ellenben, ha felebbvitelt enge­dünk, akkor előfordulhat az az eset, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents