Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

483. országos ülés 18ül. pedig abban a terjedelemben, a mint azt a törvény az igazságügyi kormánynak biztosítja állandóan és időről-időre is, a czélszerűség vagy szükség szerint: feleletem az, hogy igenis szándékozom, mert egyáltalában nem óhajtanám, hogy azon jogok, ^melyeket a megalkotandó törvény az igazságügyi kormánynak ad, bármely irányban és bármely tekintetben platonieusak legyenek. Tehát igenis szándékom a felügyeleti jogot teljes mértékben gyakorolni. Á mi azt a második kérdést iileti, hogy miután az 1870-iki törvény értelmében a tőzsdebíróságok általában, nemcsak a budapesti, bizonyos ideiglenes jelleget tüntetnek fel, szándékozom-e a végleges rendezést kezdeményezni: erre azt válaszolom, hogy azon ideiglenesség részben, tudniillik a mi a hatáskört illeti, meg lett szüntetve az 1881 : L1X. tcz. által s ez már nem ideiglenesen, hanem véglegesen — annyiban legalább, a mennyiben minden törvény addig van hatályban, a mig meg nem változtattatik — szabályoztatok. Részemről abban a nézetben vagyok, hogy ezzel a bírósággal, valamint az igazságszolgáltatásnak minden más részével szemben is a felügyelet épen arra való, hogy ha az igazságügyi kormány arra a meggyőződésre jut, hogy bizonyos módosítás, bizonyos rendezés ebben vagy abban az irányban, vagy teljesen áj rendezés volna szükséges: azt az igazságügyi kormány igenis eszközölteti. Természetesen akkor aztán indokolni fogom, hogy miért, mily mértékben és mily alakban történjék ez. Ha tehát én azt mondom, hogy a felügyeleti jogot igenis teljes mértékben akarom gyakorolni : ebből következik azután a másik is, t. i. hogy ha majd bármely irányban szüksége mutatkoznék annak, hogy e tekintetben törvényhozási vagy más intézkedések tétessenek, azokat hatáskörömben meg fogom tenni, illetőleg a törvényhozásnak javaslatba fogom hozni. Ennyit erről a kérdésről. Különben kérem a mélyen tisztelt házat, hogy méltóztassék az igazságügyi bizottság jelentését tudomásul venni s ebben az értelemben határozni. (Helyeslés.) Polónyi Géza: A magam részéről a t. miuister urnak ezen felvilágosítását tudomásul veszem; s miután az általam benyújtott módosításnak más czélja nem volt, mint hogy ez eléressék: azt szavazás alá sem kívánom bocsátani, hanem ezennel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: E szerint Polónyi képviselő úr módosítványát visszavonván, szavazás szüksége fenn nem forog, hanem következik a 60. §-ra vonatkozó bizottsági előterjesztés. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 60. §-í). április 25-én, Síombaton. 143Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik az áj 61. §-t. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 61. §-t). Madarász József jegyző : Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Itt nem a módosítás lényege, hanem a házszabályok szempontjából van egy elvi észrevételem: és ez az, hogy e bizottság a képviselőházban már letárgyalt törvényjavaslatoknál a házszabályok intézkedéséhez képest csak azon szakaszokra terjeszkedhetik ki, a melyeket a képviselőház függőben tartott, melyeknek újabb tárgyalását a bizottsághoz visszautasította; de hogy egy, már letárgyalt törvényjavaslathoz olyan új szakaszokat javasoljon, a melyeknek alkotására a képviselőház a bizottságot nem utasította: ez lehet érdemileg helyes, de a házszabályokba ütközik. Ezt csak hangsúlyozom és azért említem fel, nehogy ez praecedens gyanánt szere peljen a jövőre nézve. Belátom, hogy azokra a javaslatokra, a melyek pótlásképen, mint új szakaszok ajánltatnak, tényleg szükség van; de máskor hasonló esetekben — és ez megtörtént számtalanszor más törvényjavaslatnál —a reparationak más módját nem ismerte a képviselőház, mint a főrendiház útján való módosítást és visszaküldést a képviselőházba. A magam részéről tehát nem szándékozom a javaslat elintézése elé akadályt gördíteni; de legalább mondjuk ki, hogy habár a képviselőház belemegy is ennek a szakasznak a tárgyalásába: ez jövőre nézve praecedensííl nem szolgálhat, mert az a joga a bizottságnak nincs meg, hogy egy, a képviselőházban már letárgyalt javaslathoz új szakaszokat hozzon javaslatba. Szilágyi Dezső igazságügyi minister : T. ház! Midőn az 58. §. után az 59. §-t itt a házban javaslatba hoztam, már megjegyeztem, hogy az 1871 : VIII. tezikknek azon intézkedései, melyek a királyi tábla decentralisatíojával függnek össze, bizonyos tekintetben módosításokat igényelnek; ezek formulázását be is nyújtottam ; de egyszersmind czéloztam arra is, hogy az ügyészek szereplésére való tekintetből a fegyelmi törvényeken bizonyos módosításokat kell tenni. Ez alapon kértem tehát azt, hogy a bizottság ezt consideratío tárgyává tegye. Hogy ez egy új szakaszban nyert kifejezést: ez csak formája a dolognak, mert hiszen lehetett volna ezt a módosítványt az általam javaslatba hozott 58. §. utolsó alineájaként előterjeszteni. De minthogy ehhez formai szempontból nem akart a bizottság hozzányúlni: figyelembe véve azt, hogy ez a módosítás a decentralisatio következtében vált szükségessé, a helyett, hogy az 58. §. utolsó bekezdése gyanánt vétetett