Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.
Ülésnapok - 1887-483
483. orssiügos ülés 1891. április 25-én, szombaton. 137 ben padig a tulajdonos házasságban él; szükséges továbbá, hogy ezen kötelezettségeket illetőleg az otthonmentesítés jogkedvezményéről a tulajdonos által történt lemondáshoz a telekkönyvben feljegyzett házastárs, magára a tulajdonos által kiállított kötelező iratra vezetett külön írásbeli nyilatkozatban jóváhagyását adja. A házastársnak ebbeli nyilatkozatán levő névaláírása azonban kell hogy Uzabälyszertíleg hitelesítve legyen. A házastárs ebbeli jóváhagyó nyilatkozata azonban nem tekinthető és nem tekintendő olyan nyilatkozatnak, mely által a házastárs, a tulajdonosnak ily tartozására nézve netaláni saját külön vagyonát illetőleg személyes kötelezettséget avagy kezességet vállalt volna magára. Az otthon és tartozékai továbbá végrehajtás alá vonhatók a mentesített otthonul kijelölt ingatlanok vételár-hátralékáért; a mentesített otthont képező ingatlanokra emelt vagy kijavított épületekhez az anyagot vagy munkát szolgáltatott iparosoknak vagy más vállalkozóknak ebbeli követeléseikért; úgyszinte a mentesített ingatlanok területén teljesített gazdasági s egyéb munkák után az iparosoknak, napszámosoknak és cselédeknek járó munkabér iránti követelésekért; büntetendő cselekmények esetében, a sértett félnek megítélt kártérítési összegre nézve; de már az eljárási és rabtartási költségekért, valamint általában a kiszabott pénzbírságok miatt az otthon és tartozékai végrehajtás alá nem vehetők. Végül az otthonra és tartozékaira végrehajtás vezethető, azon mindennemű kötelezettségekért, melyek az otthon-mentesítési törvény hatálybalépte előtti időből származtak; valamint azon szerződésekből eredő kötelezettségekért, a melyek azon időpont előtti időből származnak, a mely időpontban a mentesített otthont megalapító szabályszerű kérvény a telekkönyvi hatósághoz beérkezett; a mely kivételes követelések közé sorozandók lennének még az otthon és tartozékai után eszközölt kárbiztosításokért a tulajdonos által fizetendő tűz- és jégkárbiztosítási díjak. A törvényjavaslat 12. §-ában továbbá azon perbeli eljárási garamiak foglaltatnak, a melyek szükségesek egyrészről arra nézve, nehogy a men tesített otthont a jelen törvényjavaslattal eontemplált törvény értelmében nem terhelhető követelések a peres eljárás folytán olykép ítéltethessenek meg, hogy azok miatt a végrehajtás a mentesített otthont illetőleg is elrendeltethetnék ; másrészről pedig, hogy azon hitelezőknek az érdekei, kiknek a követelései miatt a hozandó törvény értelmében a mentesített otthon ellenében is van helye a végrehajtásnak, kellőleg megóvassanak. A törvényjavaslatnak a 13-iktól egész a 16-ig terjedő szakaszaiban a mentesített otthonra KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIII. KÖTET. vonatkozó külön végrehajtási szabályok vannak előírva. Mindezen külön végrehajtási szabályok abban a ezélban culminálnak, hogy egyrészről a mentesített otthon és tartozékai feltétlenül megóvassanak a végrehajtás elől mindolyan követélések miatt, a melyek az otthon és tartozékai ellenében az otthonmentesítési töryény értelmében nem érvényesíthetők; másrészről pedig, hogy még a kivételes követelések miatti végrehajtások eseteiben is, a jogi lehetőség legszélsőbb határáig megóvassanak a mentesített otthon és tartozékai a végrehajtási foglalás és árverés elől Ugyanezen czélökat igyekszik elérni a csííd esetében való eljárást szabályozó 17. §. is. A törvényjavaslat 18. és 19. §-ai értelmében a mentesített otthon jelzáíogi megterhelése, elidegenítése és bérbe-, illetve haszonbérbe adása ugyanazon feltételektől s ugyanazon alakiságok megtartásától füo;g, a melyeket az otthont terhelhető adósságok tételére vonatkozólag már előadtam. A 20-tól 27-ig terjedő további szakaszok részletesen szabályozzák a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát a mentesített otthonra nézve; továbbá az otthonra vonatkozó hagyatékkezelési külön eljárást s az örökösök és a haszonélvező özvegy közötti jogviszonyt; valamint az örökösök és az ö ökhagyónak a hitelezői közötti jog-viszonyt. S mivel, miként már kiemelten., az otthonmentesítés nem magához az ingatlanhoz, hanem az ingatlan tulajdonosának a személyéhez kötött jog s így pusztán személyes jog, a törvényjavaslat a 28-iktól a 31-ig 1 terjedő szakaszokban intézkedik a mentesített otthon megszüntetése és megszűnésének a következményeire nézve, szabályul kimondva azt, hogy az Özvegy hátrahagyása nélkül elhalt tulajdonosnak a halála után, továbbá a haszonélvezetre jogosult özvegy férfinak vagy özvegy nőnek az elhalta mán, vagy ezeknek, leszármazó egyenes örökösök létében, újabb házasságra lépése esetében a mentesített otthonhoz tartozó ingatlanok a mentesített otthon jellegét elvesztik; szabadságában állván mindegyik örö kösnek saját örökrészéből — a mely szintén csakis az örökhagyó ellenében fennállott kivételes követelésekért felel — önmagának saját mentesített otthont alapítani. Úgyszintén megszűnik a mentesített otthon abban az esetben is, ha a tulajdonos az ahh'jz tartozó ingatlanokat másnak elidegeníti. , Miként láttuk, az otthónmentesítés intézménye, legalább az általam is proponált faeultativ alakban, az otthon tulajdonosának a hitelképességét egyáltalán nem gyengíti; mert hisz az általam benyújtott törvényjavaslat értelmében az abban előírt föltételek teljesítése és az abban 18
