Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-483

488. országos ülés 1881, Az északamerikai Unió államainak egy részében ugyanis nemcsak mezőgazdasági ezélra szolgáló földbirtok képezik az otthonmentesítésnek a tárgyát, hanem városi házbirtokok is, ezeknek a maxiinalis földterülete, az egyes államok törvényeihez képest egy negyed holdtól egy egész holdnyi kiterjedésig variálván, némely államokban értékmaximum megállapítása mellett, más államokban e nélkül. Az általam benyújtott törvényjavaslat mellőzi az otthonmentesítésnek a városi házbirtokra is való kiterjesztését és pedig azon okból, mert e törvényjavaslatnak tulajdonképeni czélja agrár állapotainknak a javítása. Az otthonmentesítésnek a városi házínrtokra is alkalmazása a kivitelben is sokféle nehézségekkel járna. A mi pedig az otthomil mentesített, illetve mentesíthető mezőgazdasági földbirtok területének maximalis kiterjedését illeti : e részben az északamerikai IJnio egyes állaniniban — miként láttuk — egymástól igen eltérő rendelkezések foglaltatnak; ott az otthonok kiterjedése, a különböző államok szerint negyven holdtól egész kétszáz hold kiterjedésig variálván; ágy, hogy ott az államok nagy részében nemcsak a kisbirtok, hanem a középbirtok is részesül az otthonmentesítés intézményének a védelmében. Az általam benyajtott törvényjavaslat csupán a kisbirtok védelmét czélozza akkor, a mikor a mentesíthető ingatlanok kiterjedését legfölebb húsz kataszteri holdban állapítja meg; megelégedvén egyelőre azzal is, ha sikerülne legalább a kisbirtoknak védelmet nyújtani az otthonmentesítés intézménye útján. Természetes dolog, hogy a törvényjavaslat szerint a maximalis húsz kataszteri holdon alul levő, bármely kisebb kiterjedésű földbirtok is mentesíthető lenne : mert a luísz kataszteri holdnyi kiterjedés csak a maximum; az általam benyújtott törvényjavaslat pedig, s ezt ezúttal is szükségesnek tartom különösen hangsúlyozni, birtokminimumot nem ismer. A törvényjavaslat 1. §-ának egyéb rendelkezési, legalább ezúttal, közelebbi indokolást nem igényelvén, annak rendelkezése szerint tehát minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított magyar állampolgár és állampolgárnő, a ki mezei gazdasági ezélra szolgáló ingatlanságnak telekkönyvi tulajdonosa, jogosítva van ezen birtokát, vagy egy részét, a mennyiben az húsz; kataszteri holdat meg nem halad és egy és ugyanazon község határában fekszik, mentesített otthonul kijelölni. A kijelölt ingatlanokon azonban csakis egy lakház s az ezen egy Hkházhoz tartozó gazdasági épületek lehetnek. Ugyszinte nem jelölhetők ki mentesítésre oly ingatlanok sem, a melyeken valamely gyártelep, prilis 25-én, gfcombaton. {35 kastély, vagy pusztán fényűzés czéljára szolgáló villa van építve. A törvényjavaslat 2. §-a előírja az otthon megállapítása ezéljából a tulajdonos által a telekkönyvi hatóságnál teendő lépéseket és részletes utasítást ad arra nézve, miként kelljen a telekkönyvi hatóságnak eljárnia az otthonmentesítés feljegyzése és az otthonhoz tartozandó telekkönyvi jószágtelkeknek egy és ugyanazon telekkönyvben való egyesítése körül. Miként már kifejtettem, az amerikai otthonmentesítési törvények értelmében is, az otthon állagára vouatkozólag érvényes jogcselekvények csakis a tulajdonosnak és házastársának együttesen kifejezett akarata alapján jöhetnek íétre. Ennélfogva a czélból, hogy az otthonra vonatkozó tulajdonjognak ezen korlátozása nyilvántartási könyvileg is kitüntetve legyen, az általam benyújtott törvényjavaslat 3. §-a elrendeli, hogy a házastárs neve, az otthon telekkönyvében feljegyzés végett, a telekkönyvi hatóságnál bejelentendő. A házastársat a részére az otthonmentesítési törvény által biztosított jogok pedig csak abban az esetben illetik meg, ha neve ilykép a telekköuyben feljegyezve volt, mi ha megtörtént, a 4. §. értelmében az otthonmentesítés jogkedvezményéről a tulajdonos részéről való lemondás is csakis a házastárs beleegyezésével történhetik meg. Mivel mindenki csak egy mentesített otthont alapíthat magának, az 5. és 6. §-ok szabályozzák ezen eljárást, a mely a telekkönyvi hatóságok által követendő arra nézve, miként szttntettessenek meg az egy otthonon felül valaki által saját részére esetleg alapított többi otthonok. A 7. §. pedig arra nézve foglal magában eljárási szabályokat, hogy ha valaki a törvényjavaslat 1. §-ának tilalma ellenére húsz kataszteri holdnál nagyobb kiterjedésű földbirtokot mentesíttetne, avagy pedig olyan ingatlanokat mentesíttetne, a melyek a törvényjavaslat 1. §-a szerint nem mentesíthetők. Mivel tudniillik az ottbonalapítás folytán a hitelezők, követeléseiknek a tulajdonos ellenében való érvényesíthelése tekintetében megszorításoknak vannak alávetve, a törvényben gondoskodás kell arról is, hogy az otthonmeutesítés ürügye alatt több vagyon a hitelezők elől el ne vonathassék, mint a mennyi vagyont a törvény az adósságok miatti végrehajtások elől mentesíttetni megenged. Az otthonmeutesítés messzeható magánjogi következményeket vonván maga után, szükséges, hogy minden egyes otthonalapítási és otthonmegszüntetési esetről, a telekkönyvi hatóságáltál, a telekkönyvi érdekelteken kivői, úgy az illető törvénykezési, politikai és pénzügyi hatóság, mint az illető községelőljáróság is értesít-