Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

482. országos ülés 1891. április 28-án, csütörtökön. 119 is, A leglényegesebb módosítvány az eredeti szöveggel szemben az, liogy az egész vizsgálatot csak bíró végezheti: a vizsgálóbíró és a mellé rendelt albíró, járásbíróságnál a járásbíró és albíró. Jegyzők és aljegyzők megbízhatók a vizsgálóbíró vezetése és ellenőrzése alatt egyes vizsgálati cselekvény ékkel, de soha egész vizsgálattal; de ezen egyes vizsgálati cselekmények köréből is ki van véve a személyi letartóztatás, a személyi motozás, a házkutatás és a bűnvádi lefoglalás elrendelése. Polónyi Géza: A körözést is ki kell venni! Szilágyi Dezső igazságügyminister: A mint méltóztatnak látni, itt sokkal határozottabban és tisztább körvonalakban jelentkezik az intézmény. Nem kérem a háztól, hogy e kérdésben első hallásra döntsön; hanem kérem, méltóztassék a szakaszt az igazságügyi bizottsághoz utasítani, valamint azon módosítványt is, melyet Polónyi Géza képviselő ár benyújtott; most pedig ha a t. ház helyesnek látja, méltóztassék a szakaszt függőben tartva, a következő szakaszra áttérni, a 33. §-t pedig az igazságügyi bizottság jelentésének beterjesztése után tárgyalás alá venni. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Ha méltóztatik beleegyezni, a szakasz tárgyalása függőben hagyatik addig, a mig az igazságügyi bizottság a Polónyi Géza képviselő úr és az igazságügyminister úr által beadott módosítások figyelembevételével a 33.§-ra vonatkozólag jelentését a ház elé fogja terjeszteni. (Helyeslés.) Következik a 34. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 34. §-t). Balogh Géza jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A 34. §-nál szintén csak felvilágosítást kérek a t. minister úrtól. E szakaszban arról van szó, hogy ha egy járásbíróságnál több járásbíró van, a felügyeleti jog és általában az intézkedések a rangidősebbet illetik. De melyik a rangidősebb? Megtörténhetik, hogy egy járásbíróságnál, mondjuk, két járásbíró lesz és a később kinevezett járásbíró táblai bíró, de rangidősebb mégis az előbb kinevezett járásbíró lesz az idevonatkozó szakasz szerint; mert e szerint a rangidősebbség megállapítására ott, a hol a kinevezés ő Felségé tői függ, ő Felsége elhatározása —, a hol a ministertöl függ, a kinevezési okirat keltének időpontja a döntő. De akármikép legyen, azt tisztába kell hozni, hogy ha ugyanazon bíróságnál az egyik csak járásbíró, a másik táblai bíró: akkor a felügyelet mindig a táblai bíró, akkor a felügyelet mindig a táblai bírót és nem a másikat kell, hogy illesse. Nem nyújtok be ez irányban positiv módosítást, hanem megelégszem azzal, ha a t. minister úr maga úgy fogja interpretálni a törvényjavaslatot, hogy ily esetben a táblai bírót illeti a felügyeleti jog. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Ez lett volna az a szakasz, a melynél, ha a t. képviselő úr nem egyszerűen kérdezett volna, hanem módosítványt terjesztett volna be, azon szerencsés helyzetben lettem volna, hogy ezt elfogadjam. (Derültség) Rangidősbség csak egyenlő rangúak közt lehet, a magasabb rang nem rangidősbség, az pedig minden bírói szervezetnek általános elve, hogy a magasabb rangút illeti a vezetés. Ha a t. képviselő úr ezt itt ki akarta volna mondani: az ellen semmi kifogásom nem lett volna; bár semmi kétség sincs az iránt, hogy a hol a járásbírák egyike táblai bírói czímmel és jelleggel van felruházva: ez nem rangidősb, hanem a többinél magasabb rangú; ennélfogva vezet. Ép úgy, mint ki van mondva, hogy oly törvényszéknél, a hol az egyik bíró a táblai bírói jelleggel és czímmel van felruházva, ámbár van a törvényszéknél régibb bíró, mint ő ; de miután ő magasabb rangú: ő helyettesíti az elnököt. A rangidősbség nem vonatkozik egyébre, mint az a pragmaticai elvek szerint vonatkozhatik: tudniillik az egyenlő rangúak közt az a rangidősebb, a ki korábban érte el rangját. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : T. ház! A 34. §. nem támadtatván meg, kijelentem, hogy az elfogadtatott. Következik a 35. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 35—38. §-akat, a IV. fejezet cdmét, a 39—40. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 41. §-t). Balogh Géza jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: T.ház! (Halljuk/) A 41. §. előszámlálja négy pontban azon egyeteket, a kik rokonsági s illetőleg sógorsági viszonyok miatt ugyanazon törvényszéknél együtt nem szolgálhatnak. Nevezetesen az első pont szerint a fel vagy lemenő ágban rokonok és sógorok, tehát apa és fiú, nagyapa és unoka; a második pont szerint az oldalrokonok, unokatestvérig bezárólag ; a harmadik pont szerint az örökbefogadott; és a negyedik pont szerint az ítéli! bíró vagy bírósági hivatalnok nejének fitestvére vagy nőtestvérének férje. Ezek első ízi sógorok. Már most, ha ezen sógorság itt a negyedik pontban mint akadály említettik: először is nem látom át, hogy miért említtetik a sógorság már az első pontban is, a hol tulajdonképen nincsen helye és nincs is meghatározva, hogy ettől a negyedik ponttól talán különböző milyen sógorság értetik alatta.