Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

482. országos ülés 1M>1. a budapesti bíró közt különbség tétessék: úgy annak itt van helye. A vizsgálóbírók Budapesten még most is bizonyos inspeetionalis szolgálatot kénytelenek teljesíteni. A ki valaha ilyen functioban már látott vizsgálóbírót, a kinek éjjel is rendelkezésre kell állania: annak tudnia kell azt, hogy az inspeetios vizsgálóbírónak, ha csak egy hétig áll is szolgálatban, ez legkevesebb 10 forintjába kerül, eltekintve attól, hogy az élelmezésben sokszor akadályozva van, sokszor pedig kocsi kiadásai is vannak, a melyek a vidéken nem merülnek fel. A budapesti és vidéki vizsgáló­bírók között tehát — szerintem — distinctiot kell tenni. És itt nem személyes tekintetről van szó, mert én nem tudom, hogy a t. minister úr kiket akar kinevezni ezen állásokra. Csak azt óhajta­nám, bogy a budapesti vizsgálóbíró legalább 100 forinttal nagyobb pótlékban részesíttessék, mint a vidéki. Ha a t. minister úr magasabb összeget hoz javaslatba, ahhoz a magam részé­ről szívesen hozzájárulok; de ennyi differentiá­nak a budapesti és a vidéki vizsgálóbíró között okvetetlenül kell lenni. (Egy hang jobb felől: A néptanítók !) Azt én már kijelentettem, hogy nem járulok ezen törvényjavaslathoz általánosságban sem és azt hiszem, hogy a t. képviselő úr is jobban tenné, ha hasonlóan cselekednék, a helyett, hogy a néptanítók helyzetének javítása előtt méltóságos és nagyságos urakat creáljon. És én ezen álláspontom mellett megmaradok, akár tet­szik az a t. képviselő úrnak, akár nem. Ha pedig már állásokat creálunk, szaporítunk és fizetésemeléseket adunk: akkor kell, hogy az méltányosan és igazságosan, a helyzetnek meg­felelően történjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, minthogy eddig minden törvény — a melyet nem én, hanem a t. több­ség alkotott meg — a budapesti és vidéki bírók közt mindig különbséget tett: talán méltóztatnak saját álláspontjukból elfogadni, hogy ez a kiilön­böztetés itt is megtétessék s azért én a buda­pesti bírónak 300, a vidékinek 200 forint pót­lékot hozok javaslatba. Méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Balogh Géza jegyző (olvassa) : A 33. §.-ban ezen szó után: »évenkint«, tétessék: »Budapesten 300, vidéken 200 forint pótlékban részesülnek.« Csatár Zsigmond! Csatár Zsigmond: T. ház! Ennél a sza­kasznál szükségképen fel 'kell szólalnom, mert én bíró és bíró közt különbséget tenni nem tudok. Az egyik bírónak olyan a funetiója, mint a másiké; az egyiknek épen olyan qualificatiora van szüksége, mint a másiknak. A vidéki bírák rilis 28 án, csiitBrtiMn. 117 azonban sokszor, sőt a legtöbbször sokkal na­gyobb nélkülözéseknek vannak kitéve, mint a budapestiek. Itt a fővárosban mégis minden meg­van, a mi az életet becsessé és kellemessé teheti; míg a vidéken ebből a szempontból sok minden hiány­zik, kivált pedig a gyermek-neveltetés jár sok nehézséggel a szegény vidéki bíróra nézve, a ki gyakran nagy költséggel kénytelen gyerme­keit más városba vitetni iskoláztatás végett. Ugyanezért én minden költségvetésnél ki­fogást tettem az ellen, bogy a budapesti bírónak több fizetés adassék, mint a vidékinek. Nem irigylem a fővárosi bírók fizetését, de szeretném a vidéki bírókat is ugyanolyan helyzetbe juttatni, mert azoknak épen annyi az igényük, mint ezek­nek. Megvallom, hogy a vizsgálattal foglalkozó bíráknak többletet adni szerinteni is szükséges. Csak az az egy a baj, ha itt ismét olyan köve­telések támadnak, hogy a budapesti bírónak 100 írttal több pótlékja legyen, mint például a székesfehérvárinak. Nagyon veszedelmes dolog a vidéki nagy tudományú és képzettségű bírói kart örökösen azzal insultálni, hogy az, a ki egyszer ide Budape-tre jön, az magasabb állást nyer, nagyobb fizetésben és mindenféle kitünte­tésekben részesül. En ezt sehogy sem tudom a közszabadsággal, az egyenlőséggel és a quali­ficationak ily értelemben való mérlegelésével összeegyeztetni. Ez az oka, hogy bármily nagy legyen is az állampénztárban a megtakarított felesleg, én a bírói karban semmiféle irigységet, egymás elleni gáncsoskodást előidézni nem akarván, az ilyen díjazást egyforma arányban szeretném megállapítani. És a mennyiben az igazságügyi bizottság és kormány e tekintetben nem tett megkülön­böztetést, én csak üdvözlöm, mert azt hiszem, hogy ezzel a közel jövőben lehetetlenné teszi, hogy a rendes fizetésre nézve is a Budapesten székelő bírák és a vidéki bírák között különb­ség legyen. Most csak egy kérésem volna a t. igaz­ságügyminister úrhoz, mert egy dologra nézve nem vagyok megnyugtatva. Ebben a szakaszban ugyanis az van mondva, hogy 200 frt pótlékban részesülnek a két évre kirendelt törvényszéki bírák, mint vizsgálóbírák ; de alább van aztán egy megjegyzés, a mely szerint megengedtetik, hogy kisebb-rendű bűn­ügyekben vagy vétségekben is a járásbíróságok mellé kirendelt úgynevezett törvényszéki aljegy­zők is teljesíthetnek vizsgálatot. Én tehát azt kérdem, hogy szól-e ezekre az úri emberekre is ez a dolog ? Mert ezek sem a legutolsó emberei a világnak; ezek, daczára annak, hogy már tel­jesen végzett, bírói vizsgát tett emberek és nagy­részük képesítve van arra, hogy bármi néven

Next

/
Thumbnails
Contents