Képviselőházi napló, 1887. XXIII. kötet • 1891. április 13–junius 4.

Ülésnapok - 1887-482

J02 482. orszíigos ülés 18M. április 28-án, csütBrtSko'n. talán elhalmozná — hogy ezen elméleti kételynek is megfeleljek — az illető bíró jelentést fog tenni, hogy ennek nem felelliet meg, hacsak neki erre a ezélra szabadságot nem engedélyeznek. Maga az intézkedés igen gyakorlati és igen kívánatos, hogy az a törvények helyes megalkotása érdekében felhasználtassák, olyannyira, hogy nz, nézetem szerint, bővebb magyarázatra nem is szorul. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Miután az előadó úr sem kíván szólani, a tanács kozást befejezettnek nyilvánítom. A 9. §-hoz Kemény Pál képviselő úr két módosítást adott be, melyek egybe vannak ugyan foglalva, de két különböző dologra vonatkoznak. Az egyik az, hogy a szövegből kitöröltetni kívánja ezeket a szavakat: »törvényhozási« és »véleményt, nyilvánítani*.; a második pedig az, hogy a »bíróságok« szó után tétessék »és ügyészségek*. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a 9. §. szövegét az abból kihagyatni indítványozott szavakkal változatlanul fentartani a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) A ház többsége fentartja az eredeti szöveget. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e kívánni, hogy a bíróságok szó után »és ügyészségek« szavak illesztessenek be, igen vagy nem? (Nem!) Kijelentem, hogy a szakasz változatlanul fogadtatott el s így a beadott módosítvány elesett. Következik a 10. §. Varasdy Károly jegyző (olvassa a 10. és 11. §-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. §-t). Balogh Géza jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselő! A 12. szikasznál csak egy felvilágosítást bátorkodom kérni a t. minister úrtól. Az elnöki tanács hatáskörét ugyanis a 12. wsakasz nem írja körül, hanem azt mondja egész általánosságban, hogy ennek a hatáskörébe utaltatik minden, a mit az igazságügyminister oda utal. Legalább annyira-meunyire, aproxiinative tájékoztasson a t. ministet úr az iránt, hogy mik a czéljai ezzel az elnöki tanácsosai. Főleg egy kérdésem van ennél az intézményné' : és ez az, hogy (Sálijuk! Halljuk!) — különösen combinálva ezt a kir. táblák decentralisatiojáuak kérdésével, a hol az volt a törvényhozás intentioja, hogy jövőre nézve a kinevezések tekin tétében a minister illetékes oldalról nyerje kellő informatioját — a kinevezések tekintetében a véleményadást és javaslattételt az elnöki tanács hatáskörébe fogja-e utalni a t minister úr; igen vagy nem? (Helyeslés bal felöl) Szilágyi Dezső igazságügy minister: T. képviselőház! Az elnöki tanács hatásköre itt különösen megszabva azért nincs, mert az ilyen intézménynél, a melylyel többé-kevésbbé mégis csak kísérletet teszünk, nem czélszeríí azt törvénynyel megkötni; hanem sokkal helyesebb azt az utasítást eghagyni, melyet a tapasztalat szerint bővíteni vagy szűkíteni lehet. De nem ez a döntő ok, t. képviselőház; hanem az, hogy az elnöki tanács összes hatásköre azon teendők köréből vétetik, a melyek az ügyviteli szabályokban és utasításokban vannak meghatározva, ílyen pl. első sorban a eandidatio, a mely úgy sem más, mint véleménynyilvánítás; és az elnöki tanácsnak candidationalis joga — a mely ma is az ügyviteli szabályokban van felvéve — abból fog állani, hogy a candidationál állítsa fel a maga jelöltjét, az elnöknek azonban még mindig lesz joga netalán eltérő véleményét kijelenteni. En ezt az elnöki tanács hatáskörébe fogom utalni. De azonfelül az ügyviteli szahályok azon módozatait, a melyekre nézve azok megengedik, hogy minden bíróság a maga viszonya között bizonyos szabályokat hozzon, én nagyon helye^ sen az elnöki tanács hatáskörébe vélem utasítandónak. Vannak továbbá némely tekintetben a kezelő hivatalok belső rendjére nézve — a melyek hogy úgy mondjam, a bíróságoknak autonómiájához tartoznak — olyan teendők, a melyek határozathozatal végett szinte odautasíthatók lesznek. Az elnöki tanács, mint véleménytadó meglesz kérdezhető az elnök által, a ki annak tanácsával és véleményével bizonyára élni is fog. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó úr sem óhajtván szólni, a tanácskozást is befejezettnek jelentem ki. A 12. szakasz lényegében meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogad tátik. Varasdy Károly jegyző (olvassa « 13. szakaszt). Balogh Géza jegyző: Kemény Pál! Kemény Pál: T. képviselőház! A törvényjavaslat ezen szakasza a felebbviteli és felsőbb folyamodása bíróságok és hatóságoknak felügyeleti jogkörét két tekintetben érinti. Először, hogy ha szabálytalanságot vagy késedelmezést tapasztalnak, a melyek az ügyviteli vagy eljárási szabályokba ütköznek, kötelesek azt a felsőbb felügyeleti hatósággal közölni. Ez; ellen kifogásom nincs. De van kifogásom büntetőjogi szempontból ezen szakasz második bekezdése ellen, mert azt a felebbviteli hatóságot, a mely a szabálytalanságot észreveszi, feljogosítja arra, hogy a bíróra bírságot, illetőleg rendbüntetést szabjon. Büntetőjogi szempontból nem tudok