Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-454

454. országos nlés'felbru oldalról eddig kétségbe nem vonatott, de indokol­tan kétségbe nem is vonható. (Általános élénk helyeslés.) A tárgy kapcsolatánál fogva, most a har­madik kérdést olvasom fel, mely ekként szól: (olvassa) »Kérdem a t. kormányt: elvének vallja- e a m. kir. állanivasútakra nézve, hogy azok árú­díjszabása Magyarország gazdasági és pénzügyi érdekeinek és a piaczi eonsíellatióknak meg­felelően mindenkor kizárólag a magyar kormány által állapíttassák meg?« Érdemileg ezen harmadik kérdésre már meg­adtam a választ; hozzáteszem még a kormány nevében azt, hogy önként érthető, hogy akkor, a midőn a kormány Magyarország említett jogá­val él, a magyar korona országainak közgazda­sági és pénzügyi érdekeit döntőknek tekinti. (Általános élénk helyeslés. Éljen Baross!) A második pont alatti kérdés a következő: (olvassa) »Azon okból, mert feltehető, hogy a magyar új árúdíjszabás ellen Ausztriában meg­indított mozgalmak czélja leginkább meghiúsí­tani a Németországgal folyó szerződési alkudo­zások sikerét és azért Magyarországot tennék felelőssé, kérdem: van-e a kormány abban a helyzetben, hogy nekünk megnyugtató közlést tegyen az általunk óhajtott német szerződés remélhető megkötésére nézve; és szándékozik-e a szerződést úgy kötni meg, hogy a nemzetközi árúforgalom szabadságát biztosító vasúti meg­állapodásokon túl az országok belső kereske­dését megbénító vasúti árúdíjszabások — tarifa­politikánk szabadságának feláldozásával — e vám­szerződésben ne foglaltassanak.« Ezen kérdésre, t. ház, a ministerelnök úr már megadta volt a választ, a mennyiben je­lezte, hogy nem tartaná helyesnek azt, hogy folyamatban levő ilyen tárgyalások részleteiről bárminemű közlések tétessenek. (Helyeslés.) Hozzá­teszszük a magunk részéről még azt, hogy azon itt értett szerződés— melyneklétrejöttét reméljük s a melynek életbeléptetéséhez a törvényhozás­nak hozzájárulása szükséges — amúgy is a képviselőház elé fog terjesztetni és így annak tárgyalása alkalmával a kormány azon helyzet­ben lesz, hogy minden részletére nézve kellő és kimerítő felvilágosítást adhat. (Élénk általános helyeslés.) A 4-ik kérdés,' végül a következő: (Hall­juk! Ralijuk!) »Kérdem a ministerelnök urat és ministertársait: fenn kívánja-e tartani a kormány ezen új árúdíjszabást változatlanul és ha meg­változtatni szándékozik, ezt a képviselőháznak előzetesen bejelenteni hajlandó-e; s fentartja-e a solidaritást a kereskedelmi ministerrel és en­nek kereskedelmi politikájával ?« T képviselőház! A solidaritásra vonatkozó kérdés tekintetéhen az igen t. ministerelnök úr lr 7 én, "szombaton. 1891, • g'j szintén megadta már a választ. A mi pedig a második kérdést illeti, hogy fenn kivánja-e a kormány tartani a magyar kir. államvasutak új helyi díjszabását, illetve megkivánja-e azt vál­toztatni : a kormány nevében van szerencsém kijelenteni, hogy a kormány ezen helyi díjsza­bást megváltoztatni nem szándékozik. (Hosszan­tartó általános élénk helyeslés és éljenzés). T. képviselőház! Tiszteletteljesen kérem, hogy a kormány nevében adott ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános hoszan­tartő zajos helyeslés és éljenzés). B. Kaaslvor: T. képviselőház! A minis­ter úr által a kormány nevében adott választ a magam részéről köszönettel veszem tudomásul. (Helyeslés.) Nem tehetem azonban, hogy ezt egyszerűen, azaz szó nélkül vegyem tudomásul. (Halljuk! Halljuk!) Nem tehetem ezt azért, mert a tárgy fontosságánál fogva némely dolgokat meg kell említenem. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy ezen ügyben oly országos mozgalom támadt, mely a minister urat és az egész kormányt meggyőzhette arról, hogy ha Magyarország jogainak és érdekeinek védelméről van sző és ha a kormány, vagy a minister ezen jogok védelmében jár el: akkor a nemzetnek osztatlan és a képviselőháznak párt­különbség nélkül való támogatásra számithat. (Élénk helyeslés bal felől.) E mozgalom kiderítette, hogy az ellenkező áramlatnak nem volt igaza; (Úgy van! bal felöl.) a mit azon memorandumok, a melyek a minister úr kezébe adattak, alaposan kifejtettek. Kitűnt, hogy az osztrák behozatal Magyarországba több, mint a magyar kivitel Ausztriába, (Úgy van! bal felöl) hogy az oszt­rák behozatal Magyarországba évről-évre emel­kedik, hogy az olcsóbb díjszabások, a melyeket Magyarországon a minister úr és a kormány alkalmazott, az osztrák árúk olcsóbb behozata­lát is lehetővé teszik és így azok is részesül­nek azok jótéteményében. (Úgy van! bal felöl.) De kitűnt az is, hogy hasonló kivételes és ked­vezményes árúdfjszabások rég időtől fogva ér­vényben vannak Ausztriában, hogy a magyar terményeknek, különösen pedig a czukornak, a szesznek és a lisztnek behozatala megnehe­zíttessék. (Úgy van! bal felöl.) Ennek következ­tében a magyar álláspont nemcsak jogilag van megokolva, hanem az osztrák ellenkezésnek jog­talansága is fényesen be van bizonyítva. (Úgy van! bal felöl.) Ezek után áttérek t. ház a minister úr válaszára. Először is azon pontra, melyet Magyar­ország árú díjszabási jogának sértetlen fentar­tására nézve itten kijelentett, fejezem ki elisme­résemet ; nem mintha ez a jog kétség tárgya lehetett volna, de jogok tétethetnek elszerződések I tárgyává. A tarifák is a dolog természeténél

Next

/
Thumbnails
Contents