Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-454
454. országos nlés'felbru oldalról eddig kétségbe nem vonatott, de indokoltan kétségbe nem is vonható. (Általános élénk helyeslés.) A tárgy kapcsolatánál fogva, most a harmadik kérdést olvasom fel, mely ekként szól: (olvassa) »Kérdem a t. kormányt: elvének vallja- e a m. kir. állanivasútakra nézve, hogy azok árúdíjszabása Magyarország gazdasági és pénzügyi érdekeinek és a piaczi eonsíellatióknak megfelelően mindenkor kizárólag a magyar kormány által állapíttassák meg?« Érdemileg ezen harmadik kérdésre már megadtam a választ; hozzáteszem még a kormány nevében azt, hogy önként érthető, hogy akkor, a midőn a kormány Magyarország említett jogával él, a magyar korona országainak közgazdasági és pénzügyi érdekeit döntőknek tekinti. (Általános élénk helyeslés. Éljen Baross!) A második pont alatti kérdés a következő: (olvassa) »Azon okból, mert feltehető, hogy a magyar új árúdíjszabás ellen Ausztriában megindított mozgalmak czélja leginkább meghiúsítani a Németországgal folyó szerződési alkudozások sikerét és azért Magyarországot tennék felelőssé, kérdem: van-e a kormány abban a helyzetben, hogy nekünk megnyugtató közlést tegyen az általunk óhajtott német szerződés remélhető megkötésére nézve; és szándékozik-e a szerződést úgy kötni meg, hogy a nemzetközi árúforgalom szabadságát biztosító vasúti megállapodásokon túl az országok belső kereskedését megbénító vasúti árúdíjszabások — tarifapolitikánk szabadságának feláldozásával — e vámszerződésben ne foglaltassanak.« Ezen kérdésre, t. ház, a ministerelnök úr már megadta volt a választ, a mennyiben jelezte, hogy nem tartaná helyesnek azt, hogy folyamatban levő ilyen tárgyalások részleteiről bárminemű közlések tétessenek. (Helyeslés.) Hozzáteszszük a magunk részéről még azt, hogy azon itt értett szerződés— melyneklétrejöttét reméljük s a melynek életbeléptetéséhez a törvényhozásnak hozzájárulása szükséges — amúgy is a képviselőház elé fog terjesztetni és így annak tárgyalása alkalmával a kormány azon helyzetben lesz, hogy minden részletére nézve kellő és kimerítő felvilágosítást adhat. (Élénk általános helyeslés.) A 4-ik kérdés,' végül a következő: (Halljuk! Ralijuk!) »Kérdem a ministerelnök urat és ministertársait: fenn kívánja-e tartani a kormány ezen új árúdíjszabást változatlanul és ha megváltoztatni szándékozik, ezt a képviselőháznak előzetesen bejelenteni hajlandó-e; s fentartja-e a solidaritást a kereskedelmi ministerrel és ennek kereskedelmi politikájával ?« T képviselőház! A solidaritásra vonatkozó kérdés tekintetéhen az igen t. ministerelnök úr lr 7 én, "szombaton. 1891, • g'j szintén megadta már a választ. A mi pedig a második kérdést illeti, hogy fenn kivánja-e a kormány tartani a magyar kir. államvasutak új helyi díjszabását, illetve megkivánja-e azt változtatni : a kormány nevében van szerencsém kijelenteni, hogy a kormány ezen helyi díjszabást megváltoztatni nem szándékozik. (Hosszantartó általános élénk helyeslés és éljenzés). T. képviselőház! Tiszteletteljesen kérem, hogy a kormány nevében adott ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános hoszantartő zajos helyeslés és éljenzés). B. Kaaslvor: T. képviselőház! A minister úr által a kormány nevében adott választ a magam részéről köszönettel veszem tudomásul. (Helyeslés.) Nem tehetem azonban, hogy ezt egyszerűen, azaz szó nélkül vegyem tudomásul. (Halljuk! Halljuk!) Nem tehetem ezt azért, mert a tárgy fontosságánál fogva némely dolgokat meg kell említenem. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy ezen ügyben oly országos mozgalom támadt, mely a minister urat és az egész kormányt meggyőzhette arról, hogy ha Magyarország jogainak és érdekeinek védelméről van sző és ha a kormány, vagy a minister ezen jogok védelmében jár el: akkor a nemzetnek osztatlan és a képviselőháznak pártkülönbség nélkül való támogatásra számithat. (Élénk helyeslés bal felől.) E mozgalom kiderítette, hogy az ellenkező áramlatnak nem volt igaza; (Úgy van! bal felöl.) a mit azon memorandumok, a melyek a minister úr kezébe adattak, alaposan kifejtettek. Kitűnt, hogy az osztrák behozatal Magyarországba több, mint a magyar kivitel Ausztriába, (Úgy van! bal felöl) hogy az osztrák behozatal Magyarországba évről-évre emelkedik, hogy az olcsóbb díjszabások, a melyeket Magyarországon a minister úr és a kormány alkalmazott, az osztrák árúk olcsóbb behozatalát is lehetővé teszik és így azok is részesülnek azok jótéteményében. (Úgy van! bal felöl.) De kitűnt az is, hogy hasonló kivételes és kedvezményes árúdfjszabások rég időtől fogva érvényben vannak Ausztriában, hogy a magyar terményeknek, különösen pedig a czukornak, a szesznek és a lisztnek behozatala megnehezíttessék. (Úgy van! bal felöl.) Ennek következtében a magyar álláspont nemcsak jogilag van megokolva, hanem az osztrák ellenkezésnek jogtalansága is fényesen be van bizonyítva. (Úgy van! bal felöl.) Ezek után áttérek t. ház a minister úr válaszára. Először is azon pontra, melyet Magyarország árú díjszabási jogának sértetlen fentartására nézve itten kijelentett, fejezem ki elismerésemet ; nem mintha ez a jog kétség tárgya lehetett volna, de jogok tétethetnek elszerződések I tárgyává. A tarifák is a dolog természeténél
