Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-468

374 ^^ er»z*g«» Bl*s márcrius 4-én, szerdán. 18OTL fásának elve alapján választatott meg. Kivéve t. szomszédainkat, a mérsékelt ellenzék tagjait, kik évek és évek óta a közigazgatás államosítását hirdetik, a többi pártok, nemesak mi, hanem önök is, t. uraim, a túlsó oldalon (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) ;izon alapelven választattuk meg, a mely szerint a tisztviselők választása továbbra is a megyék jogkörében marad. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Lehetnek önök közt egyesek, a kik a választók előtt más szellemben nyilatkoztak, de hogy azt a nagy többség nem tette, arról tanúskodnak az önök proírrammbeszédei, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon) a melyeket még nem felejtettünk el. Különben is alig hihető, hogy annak a pártnak tagjai, a mely a kormányt rendesen követni és támogatni szokta, ellentétbe helyezték volna magokat a választásuk alkalmával magának a kormánynak programújával Méltóztassanak visszaemlékezni arra, hogy a legújabb időkig maga a, volt ministerelnök úr is az önkormányzat fentartását óhajtotta. (Úgy van! 11 gy van! a szélső baloldalon.) Még Nagyváradon is saját választói előtt nyilatkozván, ezt a ezélt tűzte ki maga elé és hozzátette, hogy csak azon esetben, ha arról győződnék meg a kormány, hogy a választási elv fenntartása mellett a közigazgatás nem javítható, szánná el inasát fájó szívvel az államosítás keresztülvitelére. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez volt az akkori ministerelnök úrnak, következőleg a kormánynak és annálfogva az őt támogató többségnek is programmja, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) ezen az alapon lettek önök megválasztva. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, lehetséges-e az, hogy azon ígéretekkel, ünnepélyes ígéretekkel ellentétben, melyeket választóiknak tettek, most ezen elvet megszegve, a közigazgatás államosítását deeretálják. 1848-ig, mint mindnyájan tudjuk, a karok és rendek táblájának tagjai utasításokhoz voltak kötve. Történt ugyan, hála Istennek ritkán, hogy egyes követek a vett titasítást nem tartották meg; de az általános elv mindenesetre az volt, hogy a követeket a megbízóiktól vett utasítások kötik. Ezen utasítási rendszer a paiiameutalis rendszer következtében, különösen pedig a miatt szíínt meg, mert nem többé a megyék küldöttei ülnek itt, hanem az egyes kerületeknek választottai, a mely kerületek a képviselőket utasításokkal nem láthatják el. Ezen utasítást azonban pótolják azon programmbeszédek, a melyeket a jelöllek választóik előtt elmondanak (Úgy van! a szélső baloldalon.) és ezen progcammbeszédek reájuk nézve ép oly kötelezők, mint hajdan az utasítások voltak-; s ennélfogva azt tartón), hogy azt a törvényjavaslatot, melyet a t. ministerelnök úr, mint belügyminister, az imént említett, a jelen országgyűlés nem tárgyalhatja a nélkül, hogy hatalomkörét túl ne hágja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Csekélyebb fontosságú kérdésekre ez az elv természetesen nem terjeszthető ki, valamint a múltban az utasítások idejében is csakis a fő és legfontosabb kérdésekre terjeszkedtek ki a megyék, szabadságot engedvén küldötteiknek,hogy kisebb, kevésbbé nevezetes kérdésekben meggyőződésük szerint szavazzanak, illetőleg azon általános elvet tartsák szem előtt, a mely a közönség többségét lelkesítette; úgy a parlamentáris kormányrendszer mellett is, azt hiszem és állítom, hogy a kisebb fontosságú kérdésekre nézve nem volt szükséges, hogy az illető képviselők jelöltségük alkalmával nyilatkozzanak és kötelezettséget vállaljanak; de midőn arról van szó, hogy egy ezredéves intézmény, melyen Magyarország alkotmánya nyugszik, gyökerestől felforgattassék: (Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor azt gondolom, hogy önöknek igenis erkölesi kötelességük megkérdezni maguktól, hogy vájjon küldőik beleegyeznek-e ebbe vagy nem? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én azt gondolom, hogy ezt az átalakítást, ha már erre el vannak szánva, csak a jövő országgyűlésen tehetik. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi ugyan akkor is ellenezni fogjuk ; de legalább nem fogjuk mondhatni, hogy önök az alkotmányosság elvétől lényegesen eltértek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De különben is, t. ház : hogy lehet e törvényjavaslatot benyújtani, tárgyalni és esetleg elfogadni a nélkül, hogy a kormány azon javaslatokat is be ne nyújtaná, a melyek az államosítás esetére a polgárok és az alkotmány biztosítékait vannak hívatva képezni'? Hol van a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat, melynek az a ezélja, hogy a polgárokat a tisztviselők önkénye és szeszélyei ellen megvédelmezze; a mire nnmdinkább szükség lesz, minthogy a tisztviselők a kormány által fognak kineveztetni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hol van a tisztviselői pragmatiea, mely az alárendelt tisztviselőket felebbvalóik önkényétől van hívatva megvédelmezni? Hol vau a curiai bíráskodásról szóló törvényjavaslat, a mely a végett szükséges, hogy a választások nem mint — fájdalom — eddig, hanem jövőre tisztán, szabadon és alkotmányszeiűen menjenek végbe? (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Vájjon, t. ház, mindezen biztosítékok nélkül lehet-e a kormánynak az eddiginél is nagyobb hatalmat tulajdonítani, akkor, a midőn állíthatom, hogy sehol az én tudtommal nagyobb hatalom a kormány kézé-