Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-451

gg 451. országos ülés febrnár -Mn, szerdán. 1891. tokát letárgyalván, van szerencsém a bizottságnak erre vonatkozó jelentéseit bemutatni. Kérem a t. házat: méltóztassék azok kinyomatása, szétosztása és az osztályok mellőzésével való napirendre tűzése iránt intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: A közgazdasági bizottság jelentései ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szét fognak osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Varasdy Károly jegyző: Csávosy Béla, a gazdasági bizottság előadója! Csávosy Béla előadó: T. ház! Van sze rencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház kisebb fizetésű hivatalnokai és szolgáinak drágasági pótlék engedélyezése iránt közvetlenül a t. házhoz benyújtott kérvénye tárgyában tiszteletteljesen bemutatni. Kérem a t. házat, hogy a jelentés kinyomatása, a ház tagjai közt leendő szétosztatása s napirendre tűzése, iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni s annak idején napirendre fog tűzetni. Több előterjesztés nincs. T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat letárgyalása után való tanácskozási rendre vonatkozólag van szerencsém a következő javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) A jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása után — a nélkül, hogy a napot előre meghatározni lehetne — a következő jelentések fognak tárgyaltatni: A pénzügyi és közgazdasági bizottságnak 652. számú jelentése, »a kereskedelemügyi ministér által beadott s a méter-mérték behozataláról szóló 1874 : VIII. t.-czikk némely határozmányainak módosításáról* szóló 578. számú törvényjavaslatot illetőleg; a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak 672. számú jelentése, az állami számvevőszéknek, »a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben —1890. évi IV. törvényczikk — az lS90-iki számadási év III. negyedéhen előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról« szóló 658. számú jelentése tárgyában; és az igazságügyi bizottság 670. számú jelentése, a »bosnyák-herczegovinai csapattesteknek a magyar korona országai területére behozataláról* szóló 949. számú törvényjavaslat bizottsági tárgyalásáról. Ezek után azon jelentések vétetnének 'tárgyalás alá, a melyeket a közgazdasági bizottság előadója a mai napon terjesztett be. (Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellatióskönyvnek felolvasása. Varasdy Károly jegyző: Jelentem a j t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnöki Tudomásul vétetik. Következik »az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezésérők szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Következik ? Varasdy Károly jegyző: Ordódy Pál! Ordódy Pál: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot három szempontból kívánom bírálat tárgyává tenni. Először is pénzügyi szempontból, másodszor social-politikai és harmadszor iparpolitikai szempontból. (Halljuk! Halljuk!) Pénzügyi szempotból e törvényjavaslat — azt tartom — igen helyesen intézkedett. Választásunk volt ugyanis a között, hogy vagy az állam vegye kezébe e biztosítási ügyet és az országban egységesen szervezze, vagy adjuk át e biztosítási ügyek vezetését a fennálló biztosító társulatok egyikének, vagy adjuk át' a munkások kezébe. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a biztosítási ügylet a munkások kezébe van letéve, de állami ellenőrzés mellett. Az állam az ellenőrzést az ipartestűletek által gyakorolja, de szabadságában áll, hogy ezzel az ipari felügyelőket is megbízza, ezenfelül az ellenőrzést maguk a. munkások és a munkaadók is kötelesek az alapszabályok szerint gyakorolni, így tehát kellő ellenőrzésről gondoskodva van. Azt hiszem, hogy ez teljesen elegendő arra, hogy a munkások betegség esetében való segélyezésével foglalkozó társulatok ügyeit rendbe tartsak és figyeljünk arra, hogy ezen társulatok, törekvésöket ne más czélokra, hanem azokra fordítsák, a melyek végett alakultak. Financiális tekintetekből szükséges még, hogy megvizsgáljuk, vájjon a biztosítási díjakat ki fizeti; s e tekintetben nem csatlakozhatom Neumann Ármin képviselő úr azon nézetéhez, hogy ezen biztosítási díjakat maga a fogyasztó közönség fizeti meg, mert ezek meg fognak oszlani a munkás a munkaadó és a fogyasztó közönség közt. A mikor pl. a munkások tűiszámban lesznek, a díjak nagyobb részét minden esetre a munkás fogja megfizetni; akkor, a mikor az ipari productio lesz nagy és a fogyasztás kevés: részben a munkás, részben a munkaadó; ellenkező esetben pedig a fogyasztó közönség fogja viselni. Ugy vagyunk ezzel, mint a német gabona-vámokkal, a melyekről azt mondották, hogy azokat tisztán Németország fizeti meg; pedig látjuk, hogy akkor, midőn a termés nagy és bő, azon vámokhoz nagyrészbeu