Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.

Ülésnapok - 1887-456

45(5. országos Ülés feliriiílr 13-án, pénteken. 1891. 111 Josipovich Géza jegyző (olvassa): 1891. február hó 13-án: Polónyi Géza, a magyar állam vasutak kivételes díjszabása tárgyában, a kereskedelmi ministerhez. Elnök! A képviselő úr interpellatióját az ülés végén fogja előterjeszteni. T. ház! Darányi Ignácz képviselő úr megválasztatván az összeférhetetlenségi bizottság tagjává, az esküt, mint e bizottság tagja, le fogja tenni. Josipovich Géza jegyző (olvassa az eskümintát s Darányi Ignácz leteszi az esküt). Elnök: T. ház! E szerint az összeférhetetlenségi bizottság ki lévén egészítve, minthogy gr. Csáky László a bizottság elnöke elhunyt, felhívom annak tagjait, hogy az ülés után alakulás végett összegyűlni szíveskedjenek. Következik a napirend: a „bosnyákdierczegoviuai csapattesteknek a magyar korona országai területére behozataláról" szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen'! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot és így azt alkotmányos tárgyalás é=í szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldeni határozza. Hogy pedig ez minél előbb megtörténhessék, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitelesíteni. Josipovich Géza jegyző (olvassa a jegyző' Mmtyw*erre vonatkozó ponját). ElnÖk:Hanincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a pénzügyi bizottság 680. számú jelentése; „a hadsereg és hadi tengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 18^7. évi XX. tcz. határozmányainak kiterjesztésére vonatkozó törvényj avaslatról.

£í Az hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. (Halljuk! Halljuk!) Andrássy Gyula gróf, előadó: T. képviselőház! A most napirenden levő törvényjavaslat czélja, az 1887: XX. t.-cz.-ben foglalt kedvezmények kiterjesztése azon özvegyekre és árvákra, a kik azokból csak azért zárattak ki, mert férjük, illetőleg atyjuk a törvény hozatalakor tettleges szolgálatban nem volt. (Halljuk! Halljuk!) Ezen törvényjavaslat ezéljának helyességét, igazságosságát felesleges itt bővebben indokolnom; felesleges azért, me't világos és kétségbevonhatatlan, hogy miután ezek, a kik most ezen javaslat alapján fognak kedvezményekben részesülni, ugyanazon helyzetben vannak, mint azok, a kik ezen kedvezményekben már tényleg részesülnek; a kik erre ép annyi jogosultsággal bírnak és arra épúgy rászorulnak, mint azok. Igen világos és természetes tehát, hogy ezen egyenlő körülmények között levő egyénekkel szemben elbánási módunknak is egyenlőnek kell lenni s ha az egyik részesül ezen kedvezményekben, a másiknak is részesülnie kell azokban. (Helyeslés jobb felöl.) Felesleges volna t. ház bővebben indokolnom e javaslatot, már csak azért is, mert ez a ház határozatának kifolyása. A törvényhozás ugyanis utasította a kormányt, hogy az 18S7: XX. t.-cz. hiányait, ha ez túlságos pénzügyi megterheltetés nélkül lehetséges, pótolja. A kérdés tehát tisztán az, hogy lehetséges-e most ezen hiányt pótolni a pénzügyi helyzet megzavarása és túlságos megterheltetés nélkül? Minthogy a törvényjavaslat ezen terhek fedezetéül a hadmentességi díj-alapot jelöli ki, a kérdés az, hogy ezen alap megbírja-e ezen újabb terheket: igen vagy nem? Ezen kérdésre megadják a feleletet azon adatok, melyek az indokoláshoz vannak csatolva. A valószínűségi számítások szerint az ezen törvényjavaslatból származó összes költségek a jövő évben 227 ezer forintot tennének ki. E költségek 1899-ig szaporodni fognak, a mikor 317 ezer forinttal elérik a maximumot. Ezen évtől kezdve a költségek apadni fognak; 1948-ban pedig egészen megszűnnek. Ezzel szemben a hadmentességi díj kamatai 1 millió forintot tesznek ki; azon évben pedig, a melyben a költségek a legmagasabb összegre rúgnak, a tiszta jövedelem, leszámítva ezen és mindazon költségeket, melyek ezen alapot terhelik, a kamatokból 731 ezer forintot fog kitenni. Ezen alap mai átlaga tehát nemcsak hogy veszélyeztetve nincs, hanem ezen új törvény daczára évről-évre nagyobbodni fog, a mennyiben évről-évre nagyobbodni fognak a, kamatok is, a melyek aztán tökésíttettnek. Minthogy pedig maga a törvényjavaslat méltányos és helyes és pénzügyi, hátrányokkal nem jár: a pénzügyi bizottság nevében ajánlom azt a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jobb és bal felől.) Madarász József jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. ház! Az előttünk fekvő