Képviselőházi napló, 1887. XXII. kötet • 1891. február 3–márczius 26.
Ülésnapok - 1887-455
#£ 455. országos ülés február 12*én, cslitőrtSk&n. 1891. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják a szavazó lapokat.) Elnök: A szavazatok megszámlálás végett a jegyzői karnak adatnak át s a jelentés az ülés végére elváratik. Következik a napirend szerint az igazságügyi bizottság 670. száma jelentése »a bosnyákherezegovinai csapattesteknek a magyar korona országai területére behozataláról* szóló 949. sz. törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, t. ház, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni. (Félolvasottnak vesszük!) így az általános vitát megnyitom: az első szó illeti a bizottság előadóját. Rohonyi Gyula előadó: T. ház! (Halljuk!) Az 1879. évi VIII. törvényczikkbe iktatott berlini szerződés 25. czikkelye szerint az osztrák-magyar monarchia megbízást kapott arra, hogy Boszniát és Herczcgovinát megszállja és igazgassa. Ezen megbízás alapján 1878. nyarán csapataink levonultak és megszállották Boszniát és Herczegovinát. Monarchiánk pedig hozzálátott e területen az állami élet minden ágának szervezéséhez. A szervezésben legutóbb következett a hadügy szervezése. A hadügyi szervezet ott az 1881. október 24-én keit legfelsőbb elhatározással jóváhagyott boszniai és herczegovinai ideiglenes védtörvényen és az 1882. évi május 18-án kelt szervezési szabályrendeleten alapszik. Ugy a védtöryény, mint a szabályrendeletben körvonalozott csapat - szervezet hasonló elveken nyugszik a mi védtörvényünkkel, a mi csapatszervezetünkkel. A szervezés alkalmával Bosznia és Herczegovinn területe négy hadkiegészítő parancsnokságra osztatott fel és minden hadkiegészítő parancsnokság területén felállíttatott egy-egy gyalog század és egy-egy vonat osztag. Ma Bosznia és Herczegovina hadereje áll 8 zászlóalj gyalogságból, melyek közű! az első négy 5—5 Századból, az utóbbi négy pedig 4 — 4 századból van alakítva; ezenfelül van 4 vonat-osztag az eredetileg felállított 4 hadkiegészítő parancsnokság területén, a melyek székhelye Serajevo, Mostar, Dolnja-Tuzla és Banjaluka. Kiemelendőnek tartom, a nélkül, hogy ezen tartományok ideiglenes védtörvényének ismertetésébe bocsátkoznám, azt, hogy ezen ideiglenes védtörvény értelmében a boszniai és herczegovinai csapatok nemcsak Bosznia ós Herczegovina, hanem szükség esetére az osztrák-magyar monarchia védelmére is vannak hívatva. Ennek előre bocsátásával, azt hiszem , könnyű constatálni azt, hogy nemcsak az Európa által reánk ruházott megbízás alapján tartozunk szz;i3, hogy ezen csapatok teljes ós'alapos kiképzéséről gondoskodjunk; de tartozunk azzal annál is inkább, mert ezek a csapatok szükségesetén, vállvetve a mi monarchiánk véderejével, hívatva lesznek a monarchia védelmére. Azonban Boszniának és Herczegovinának sajátszerű földrajzi és terep viszonyai vannak. Közismeretű, hogy Bosznia és Herczegovina párrmzamos hegylánczok által keresztűl-kasúl átszelt terűletet képez, a mely terület nagyobb csapattestek mozgására alkalmatlan, de különösen alkalmatlan arra, hogy magasabb rendű csapattestekben, a dandár hadosztály és hadtest kötelékében a csapatok kiképezhetők legyenek. Ennek alapján gondoskodni kellett arról, hogy ezen alkalmatlan területről a csapatok a törvényhozás hozzájárulásával az osztrák-magyar monarchia mindkét államának területére teljesebb katonai kiképzés czéljából behozassanak; annál is inkább, mert a boszniai és herczegovinai hadcsapatok otthon csak zászlóalj - gyakorlatokat végezhettek és saját ott elhelyezett csapataink is csak hegyi dandárokká voltak egyesíthetők, a mely hegyi dandárokban való gyakorlatok képesítenek ugyan a hegyi harezra, de semmikép sem képesítenek egyéb terepviszonyok mellett vívandó nagyobb, fontosabb csatákra. Es míg a mi csapatainkkal szemben ez a hátrány elenyészően csekélynek mondható, azért, mert saját csapataink azon idő leteltével, a mely időre Bosznia és ^Herczegovina területén elhelyeztetnek, ismét visszakerülvén hónukba, itt a kiképzés hiánya, fogyatékossága pótoltatik azzal, hogy a csapatok ismét részt vsznek az általános gyakorlatokban: nem így áll a dolog a boszniai és herczegovinai csapatokkal, melyek ha egyenlően kedvezőtlen viszonyok mellett hónukban meghagyatnak, teljes alapossággal katonailag ki nem képezhetők. Ennek okáért a közös ministerium már hosszabb ideje foglalkozott azzal, hogy ezen csapatokat az osztrák-magyar monarchia mindkét államának területére behozhassa ; sőt a múlt év folyamán Ausztriában a boszniai csapatok részt is vettek a gyakorlatokon. Magyarországba i azonban e csapattestek nem voltak behozhatok ! azon okból, mert erre nézve igen fontos akadályok forogtak fenn: tudniillik érvényben levő, hatályukat nem vesztett, régi törvényeink szerint meg van tiltva, hogy idegen csapatok Magyarország területére behozassanak. Épen ezen akadály elhárítása végett lőn a jelen törvényjavaslat beterjesztve. Mielőtt azonban magának a javaslatnak bővebb ismertetéséhez fognék: kénytelen vagyok rátérni azon régi törvényekre, melyek idegen j csapatoknak Magyarország területére való beJ hozatalát tiltják. (Halljuk! Halljuk!)
