Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-446
446. országos ülés január 27-én, kedden. 1891. 363 az 1878 ; XX. törvényczikk 1 §-a csupán az adókra vonatkozik és ez alatt tarifák nem érthetők: 8. §-ának azon határozata pedig, hogy a létező vasutak mindkét állam területén egyenlő elvek szerint kezelendők és az újonnan építendő vasutak, a mennyire a kölcsönös forgalom érdekei megkívánják, egyforma építési és üzleti szabályok szerint berendezendők, a következő bekezdésben világosan az 1851. nov. 16 iki és az 1874. jun. 10-iki vasúti üzletszabályzatra vonatkozik és csakis az építés és a vasúti szolgálat alapjainak egyenlőségét alapítja meg; s minthogy 1868-tól mind ekkoráig a kereskedelmi szerződés ezen pontját mindkét állam akként értette, hogy az a vasúti személy- és árúdíjszabásokra ki nem terjeszthető, minek következtében az állami és magánvasútakon — Austriábiin úgy mint Magyarországon — a legkülönfélébb díjszabások alkalmaztattak és vannak érvényben, kérdem: el van e határozva a magyar kormány Magyarország törvényes önrendelkezési jogát a magyarországi vasutak díjszabásainak minden más állam befolyásától független megállapítására sértetlenül fentartaui és a törvénynek tágító értelemben való félremagyarázását meg nem engedni ? 2. Azon okból, mert feltehető, hogy a magyar új árúdíjszabás ellen Ausztriában megindított mozgalmak czélja leginkább: meghiúsítani a Németországgal folyó szerződési alkudozások sikerét s ezért Magyarországot tenni felelőssé, kérdem : van-e a kormány abban a helyzetben, hogy nekünk megnyugtató közlést tegyen az általunk óhajtott német szerződés remélhető megkötésére nézve s szándékozik-e e szerződést úgy kötni meg, hogy a nemzetközi árúforgalom szabadságát biztosító vasúti megállapodásokon túl az országok lelső kereskedését megbénító vasúti árúdíj-zabások — tarifa-politikánk szabadságának feláldozásával — e vámszerződésben ne foglaltassanak? 3. Magyarországnak nemcsak joga, de pénzügyi és gazdasági nagy érdeke lévén, hogy olcsó díjszabásokkal tömeges árúforgalmat teremtsen, iparczikkeinek a belföldi piaezokra szállítását megkönnyítse s nyers terményeinek kivitelét lehetővé tegye, valamint, hogy a reexpeditío által városainknak s különösen Budapest fővárosnak kereskedelmi felvirágzását minél inkább elősegítse: ebben Magyarországot meggátolni, drágább, vagy másnemű árúdíjszabásokra bennünket szorítani nem lehet. Kérdem a t. kormányt : elvének vallja-e a magyar királyi államvasutakra nézve, hogy azok árúdíjszabásai Magyarország gazdasági és pénzügyi érdekeinek s a piaczi constellatioknak megfelelően mindenkor kizárólag a magyar kormány által állapíttatnak meg? 4. Minthogy az 1891. január 1-én a magyar királyi vasutakon életbeléptetett új helyi árúdíjszabás a ministertanács beleegyezésével fogadtatott el s Baross Grábor kereskedelmi minister úr által a képviselőház előtt megmagyaráztatván, általános helyeslésre talált; életbeléptetése óta kipróbálva még nincs s annak módosítására semmi ok fenn nem forog, kérdem a ministerelnök urat és ministertársait: fenn kivánja-e tartani a kormány ezen új árúdíjszabást változatlanul ? ha megváltoztatni szándékozik, ezt a képviselőháznak előzetesen bejelenteni hajlandó-e s fenntartja-e a solidaritást a kereskedelmi ministerrel és ennek kereskedelmi politikájával? Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a t. képviselőház, de maga a t. képviselő ur is, a ki az interpellatiót a kormányhoz intézte, nem várja, hogy a válasz az interpellatió összes kérdéseire azonnal megadassék ; annak egyes részeire azonban kötelességemnek tartom a választ már most megadni és ez a következőkből áll. (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő úr felolvasott itt egy vezérezikkből, a melyet ezen kérdésről egy bécsi lap közölt. Azt hiszem, a magyar kormánynak nem lehet feladata e helyről hírlapi polémiákba vagy lóságoknak adandó válaszokba bocsátkozni. (Élénk helyeslés.) Csak azt kivánorn megjegyezni, hogy a kérdésnek azon részére, mely azon lapban említtetett s a mely a kormány solidaritására vonatkozik, a czáfolat az illető helyen, tudniillik hírlap utján — a mint a képviselő úr maga is megmondotta nekem, hogy tudomása van róla — már megtörtént. Ekként a t. képviselő úr az ügynek csak egyik oldalát mutatta fel; nézetem szerint, helyes lett volna, ha a másik oldalát, tudniillik ezen czáfolatot is megemlítette volna. (Helyeslés jőbbfelöl.) Miután ezt ő elmulasztotta, kötelességemnek tartottam ezt helyreigazításul itt elmondani. (Helyeslés.) Egyébiránt a dolog természetében van, t. ház, hogy ily fontos ügyet, minő a vasúti tarifa-politika, egyik szakminister sem űzhet a saját felelősségére, (Helyeslés) hanem a mi ezen a téren történik, kell, hogy az egész kormány politikája legyen. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő úr kérdéseinek azon részére, hogy a Németországgal jelenleg folyamatban levő tárgyalások iránt a kormány felvilágosítást adjon, egyelőre csak annyit jelzek, hogy bármikor és bárki adja meg közülünk az interpellatióra a választ, erre a kérdésre kiterjeszkedni nem fogunk ; (Helyeslés jobbfelől) mert nem szokás az, hogy folyamatban levő tárgyalásokról, azok alatt, felvilágosítás adassék. (Helyeslés.) Igen 46*
