Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-446
44«. orsüftgos Illés január 2?-é«, kedden. 1891. 355 felekezetnek dogmaticus felfogásába beleillik és semmiféle felekezet hitét nem sérti. Én, t. ház, örömmel fogadom ezt a törvényjavaslatot, főleg mint egyike azon képviselőknek, kik várva várták az áj aerának és az adott Ígéretnek bekövetkezését. Én ebben a törvényjavaslatban, mint előbb említettem, látom a kelő napnak első sugarát s reménylem, hogy ez a nép nemsokára melegét is fogja érezni, és ha ez a meleg jótékonyan fog hatni a magyar polgárokra, áldásthozó leaz. Én ezt az áldást nem várom mástól, az mint Ígéret beváltásának folytatásától, a corruptió kiirtásától és a mi ennek szerintem elkerülhetetlen föltétele: a megyei reform behozatalától ; oly reformtól, a mely által a nemzet polgárai elveszett régi jogaik helyett kárpótlásul anyagi, szellemi s erkölcsi erejük gyarapodását nyerik. (Helyeslés bálfelöl.) Mindig roszaltam a volt kormányzat nem elég erélyes fellépését a nemzeti kérdésekben: de a mi egy ledönthetetlen fal gyanánt emelkedett a kormány és közöttem, az azon gyönyörű türelem volt, a melynek árnyékában ez a monstrum: a corruptió, megnőhetett. (Ugy van!) Midőn a jelenlegi t. ministerelnök ur programmbeszédét itt a házban elmondotta, azt hittem, hogy néhány szóval erről is meg fog emlékezni; de nem tette, nem pedig azért, mert azt hitte, hogy ez önként értetik. Én nekem szándékom volt akkor néhány szóval arra reflectálni; de elálltam a beszédtől, mert féltem, hogy felszóialisomat félre fogják magyarázni. Ma azonban sok idő múlt el azóta s minthogy e kérdésben akkor nem nyilatkoztam, engedje meg a t. ház, hogy beszédem végén erre néhány szóval reflectáljak. (Halljuk!) Régi féreg ez, mely más országokban is felütötte a fejét. Hogy ott mikép bántak el vele, az ide nem tartozik, dehogy a nálunk ellene folytatott módszer nem volt helyes, azt ma már kevesen fogják tagadni. Ennek az orvosszere nem a dédelgeted, nem az elnézés s az eltakarás lett volna, hanem a kiméletlen üldözés, (Ugy van! balfelöl) tekintet nélkül az egyénekre és azok összeköttetéseire. A főczél annak kiirtása, Ezt nem elég megígérni, ezt akarni is kell. Ne vesztegesse tehát a t. kormány erejét azzal, mint elődje tette, hogy azt mondja: meg fogunk előbb győződni, hogy Magyarországon van-e corruptió; mert azt többé kérdezni nem kell. Mert egy nemzetet, mint igen sok nagyeszű ember hiszi, nem azzal lehet nagygyá tenni, ha a hibát és bűnt, a mi nagyon is gyakran lábra kapott, elhallgatjuk, hanem az által, ha ezzel szemben önérzetünk és becsületérzésünk néma nem marad. (Igaz! Ugy van! balfdöl.) Szerintem szebb szeredet az isten, mindenhatósága daczára sem adhat egy honpolgárnak, mint a mikor kezébe adja a fegyvert, a melylyel ezt a monstrumot, mely nemzet jó hírnevét aláássa, kiirthatja. A hazáért meghalni, azt mondták a régi rómaiak, édes és dicső; de nem szebb és nemesebb feladat enemzetünk sülyedésnek induló közerkölcsiségét megmenteni 1 (Élénk helyeslés balfelöl) Nézzen a kormány csak előre s ne gondoljon azzal, hogy ellenségeket szerez magának. Nézzen a czél elé, mely nem lehet más, mint a hon java s kell, hogy a honfiak csak eszköznek tekintsék magukat, (igaz! Ugy van!) A törvényjavaslatot különben elfogadom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: Gr. Károlyi István képviselő ur nem szólott a szakaszhoz, semmiféle | módosítványt nem nyújtott be s igy nem köte! lességem reflectálni azokra, a miket ő a tárgyalás folyamán elmondani szükségesnek tartott. Azonban az ő beszédének impressiója alatt engedje meg a t. ház, hogy igen röviden egynehány szót szóljak. (Halljuk! Halljuk!) Először is meleg köszönettel tartozom a t. képviselő urnak azon elismeréséért, melyben az én működésemet részesítette; meleg köszönettel azért, mert az én intentióim érvényesülésére támogatását megígérte. Másodszor örömömet kell kifejeznem azon hazafias érzelmek nyilvánításaért, melyeket épen most hallottunk és nem is hiszem, hogy tőle egyebet hallani e házban lehetne. (Zajos helyeslés.) Harmadsorban azonban kénytelen vagyok a t. képviselő ur beszédének egy részét retificalni. A t. képviselő ur felszólalásában bizonyos ellentétbe helyezi egymással a régi aerát és az új aérát. Polónyi Géza: Helyesen! Reméljük! Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: . . . ezen új aerát azon percztől számítja, midőn a magyar kormány élére más férfiú állott. Polónyi Géza: Helyesen! Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: Én a régi aerából jöttem át az új aerába és én ebben az új aerá ban is a régi ember maradtam. Azt gondolom, ez legjobb bizonyítéka annak, hogy oly ellentét a két aera közt nem létezik. (Helyeslés jobbfelöl.) A törvényjavaslat előterjesztési 1 , melyet épen most tárgyalunk, nem képez semmiféle ellentétet a múlttal szemben De constatálhatom, hogy ma ugyanazon szellem vezeti a kormányt, mint azelőtt és ez csak folytatása az előbbi kormány működésének, csakhogy, mint igen természetesen, bizonyos sorrendben terjesztetnek elő a kormány javaslatai, melyek a közjólét elő'ruozdításátezélozzák.f.ÉtéttJfc helyeslés jobb felöl.) Ez volt az, t. ház, a mit előadni szükségesnek tartottam. Elnöki Kérnem kell a t. házat, méltóztaaí sanak a tárgynál maradni. (Élénk derültség a I baloldalon.) •tó*
