Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-446

346 44fi. országos fllés janxiár 37-én, kedden. 1891. szerencsém beterjeszteni, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A közoktatásügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és a csütörtöki ülés napirendjére tíízetik ki, minthogy az a mai ülésben már nem tárgyalható. (Helyeslés) Több jelenteni való nem lévén, következik a napirend: A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 18. §-t). Molnár Antal! Molnár Antal: T. ház! A jelen szakasz első sora az államnak meg is engedi, meg is rendeli, hogy bizonyos körülmények közt kisdedóvodát, esetleg gyermek - menedékházat állítson fel. E kettő, t. i. a megengedés és a megrendelés, nézetem szerint, együtt meg nem állhat. Ezt úgy szokás nevezni, hogy „contradictio in adjeeto." Azonkívül a szakasz 3. sorában e kifejezés: „három százalékos pótadót", azon félreértésre adhat okot, mintha itt fis pótadó-tételrőí volna szó, holott itt nincs egyébről szó, mint pótadómaximumról és egyáltalán nincs kizárva annak lehetősége, hogy a szakasz által contemplált kisdedóvoda, esetleg menedékház felállítása akként történhessék, hogy az állam a pótadó teljes maximumát igénybe ne vegye. Bátor vagyok azért javaslatba hozni, hogy a tárgyalás alatt lévő szakaszt a t. ház a következő szerkezetben méltóztassék megállapítani. (Olvassa.) A 18-ik §. a következő szerkezetben állapítassék meg: w

Az állam bárhol, tekintettel a pusztákra és tanyákra is, ha szükségesnek látja, a helyi viszonyok által igényelt kisdedóvodát vagy gyermek menedékházat állíthat, tarthat fenn és ennek költségeire igénybe veheti a 17-ik §-ban megállapított három százalékot meg nem haladó pótadót, ha ez a községi kisdedóvoda, vagy gyermek-menedékház czéljaira uem vettetett ki. De ezen pótadó - fizetésének kötelezettségére nézve is a 17. §. intézkedései irányadók." Kérem ezen módosítványom elfogadását. Madarász József jegyző: Filtsch József! ' Filtsch József: T. ház! A 18. szakasz feljogosítja az államot, hogy bárhol állíthasson fel kisdedóvodát, vagy gyermek-menedékházat, ahol a,zt szükségesnek látja. Én ezt az intézkedést nem tartom helyesnek; mert, a hol már elegendő óvoda van, ott nincsen szükség állami óvodákra; a hol pedig az állam óvodát, vagy gyermek-menedékházat akar felállítani, tegye azt a saját költségére, minden pótadó igénybevétele nélkül. Ez okból bátor vagyok a következő módosítást beadni: „A 18. szakasz második sorában ezen szavak, „ha szükségesnek látja" kihagyandók és helyükbe felveendők a következő szavak „a mennyiben ott nincsen elegendő kisdedóvoda, vagy gyermek-menedékház." A harmadik sorban e szó „felállítani" előtt közbeszúrandó „az állam költségére." A szakasz további része „és ennek"-tői kezdve végig törlendő. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a móäosüványt). Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! A 18. §-ban foglalt azon kifejezés, hogy az államnak jogában és kötelességében áll bárhol kisdedóvodát, vagy gyermek-menedékházat felállítani, az elemi oktatásról szóló törvény analógiája szerint van szerkesztve. E törvényben ugyanis az a kifejezés foglaltatik, hogy az az államnak jogában és tisztében áll. Mindazon által, minthogy az a szöveg, melyet Molnár Antal t. képviselő úr javasol, inkább megfelelő, mint a javaslat fogalmazása, nincs kifogásom ellene, hogy módosítványát a t. ház elfogadja. Másrészről határozottan helyeslem azt, a mit a t. képviselő ur a szakasz végszavaira nézve ajánl, hogy tudniillik világosan kitétessék az, hogy az állam nem veheti mindig az egész 3%>-ot igénybe, hanem csak a szükség mérvéig, tudniillik, hogy ha kevesebbre van szükség, kevesebbet, de a 3°/o-nál többet semmi esetre sem. Filtsch József képviselő ur módositványához azonban nem járulhatok hozzá; mert hiszen abban, ha az mondatik, hogy az állam csak akkor állít fel kisdedóvódát, ha annak szükségét látja, ki van fejezve az, hogy a helyi viszonyokat figyelembe fogja venni. Ha tehát valamely községben elegendő számú óvoda van, a gyermekek kellően el vannak látva, ott nem fog felállítani óvodát és nem fogja igénybe venni a község hozzájárulását. A mi a községek hozzájárulását illeti, tudniillik azt a princípiumot, mely szerint az állam ott, a hol a helyi viszonyok által indokoltnak látja óvoda felállítását, erre a czélra a községi pótadót is 3% erejéig igénybeveheti, ezt azért tettük be a törvényjavaslat szövegébe, mert ez tényleg az állami elemi iskolák felállításánál is gyakorlatban van. A fennálló törvényben nincsen ez ugyan kifejezve; de mivel az állami elemi iskolák felállítása igen gyakran a kormány és az illető község között való megállapodás tárgyát képezi, a szerződések majdnem mindegyikében benne van az, hogy az állami elemi iskolák felállítására 5°/°-os pótadó fordítassák és ez a czélnak megfelelőnek is bizonyult. Ugyanez áll ily óvodák felállításánál is; azért kérem a t. házat, hogy a szakaszt e tekintetben váltó-