Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-442

M2. országos ülés januúr 22-én, csütörtökön. 1891. 289 két személyre van bízva, a mi természetesen nagy könnyítés. (Helyeslés.) De meglehet, t. ház, hogy ez nem lesz elégséges és később több személyről kellend gondoskodni. Ezt azonban csak a jövő tapasztalás fogja kimutathatni; az ország különböző részeiben eddig tett tapasztalatok alapján, a mint azt szakférfiak constatálták, elégséges két személy a 80 gyermekhez. Czirer Ákos t képviselő ur felhozta, hogy az orvosi felügyelet nagyon hiányos és például állította oda azon vidéket, melyet ő ismer, a tipl körorvosok nem léteznek s ebből azt a következtetést vonta, hogy a járási orvos vagy épen nem, vagy csak ritkán fogja az óvodákban lévő állapotokat megfigyelni. T. ház! Hazánk viszonyai olyannyira eltérők, a különféle vidékek olyan különbözők, hogy teljesen lehetetlen törvényt alkotni ugy, hogy az az ország minden részében egyformán végrehajtható s keresztülvihető legyen De nem is szükséges egyes speciális vidéki körülményt itt figyelembe venni; hiszen a mit mi csinálunk, a legrosszabb esetben az, mintha a kis fiu számára Hosszú nadrágot csináltatunk: eleinte fel kell azt gyűrni, később pedig belenő a fiú. (Helyeslés.) ~~~ G-n Károlyi Sándor t. képviselő ur kifogásolta azt, hogy e törvényjavaslat, ha végrehajható is lesz a városokban és a nagyobb községekben s ha a törvény intézkedése folytán a nagyobb községekben létesülni is fognak az óvodák és menedékházak, de nem fognak azok létesülhetni a kis községekben, a hol pedig azokra a legnagyobb szükség van. Ha, t. ház, csak a nagy városokban, vagy általában a nagyközségekben fognak létesülni óvodák és menedékházak, ez már magában véve is nagy előny és kedvező eredmény. (Ugy van! ügy van!) De nem alapos azon aggodalom, melynek a t. képviselő ur kifejezést adott; mert hiszen a törvényjavaslatban, mint Berzeviczy Albert t. képviselő ur igen helyesen említé, comtemplálva vannak a különböző viszonyok, a melyek szerint a kis községekben csak nyári menedékházak lesznek felállítandók, a melyek aztán a csekély költségnél fogva, a melybe kerülnek, igen sok községben létesíthetők lesznek. Gr. Károlyi Sándor t. képviselő ur bebizonyítani igyekezett továbbá, hogy nem helyes az én calculusom, a mely szerint 50%-nál magasabbra teszem azon gyermekek számát, a kik 5 éves koron alul elpusztulnak. Bizonyítani akarja ezzel a t. képviselő ur azt, hogy a törvényjavaslat nem fogja elérni azt a czélt, a melyet én vele elérni kívánok és hogy a kisdedóvás útján nem fogjuk a gyermekeket megmenteni, mert az elpusztult kisdedek nagyobb része kisebb korra esik, A t. képviselő ur ezzel olyas valamit akart bizonyítani, a 4 minek ellenkezőjét én nem állíKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXI. KÖTET. tottam. Én csak azt mondtam, hogy az 5 éves koron aluli gyermekek közül több, mint 50% vész el és nem mondtam, hogy e százalékból, mely korra mennyi esik; hanem csak kifejeztem azt, hogy az elpusztulás okai közt a gondozás kellő hiánya kétségkívül nagy szerepet játszik és ha csak egy minimalis részét menthetjük meg ezen gyermekeknek, bizonyára nagy hasznot teszünk vele az országnak. (Élénk helyeslés.) Kifogásolták továbbá azt is, hogy a törvényjavaslat, midőn a tanfelügyelőknek az óvodákra nézve követendő eljárását körülírja, tálmegy azon, a mit e tekintetben az elemi oktatásról szóló törvények meghatároztak s hozzá tette az illető t. képviselő ur, hogy ezzel belevágunk a felekezetek jogkörébe s igy sérelmet követünk el. Kénytelen vagyok constatálni, t. ház, hogy az illető t. képviselő ur nem méltatta kellő figyelmére a törvényjavaslat szövegét. Mert mikor a tanfelügyelőről és általában az óvoda fölötti felügyeletről van szó, hivatkozás történik az 1876: XXIII. t. czikkre s ugyanazon jogok biztosittatnak a tanfelügyelőknek az óvodákkal szemben, mint a mely jogok tényleg biztosítva vannak részükre az elemi iskolákkal szemben. Csak egj tekintetben van kivétel, abban t.i., hogy egészségügyi rendelkezéseket, ha annak szükségességéről meggyőződnek, azonnal a helyszínén tehetnek. És méltóztatnak átlátni, hogy ennek szüksége meg is van; mert ép e rendelkezések néha oly sürgősek, hogy elintézésüket több fórum hosszú elbírálására halasztani nem szabad, (Elénk helyeslés jobbfélöl. Halljuk! Halljuk!) Azt is hallottam, t. ház, hogy milyen nevetséges dolog az óvónőket a magyar irodalomban is oktatni (Halljuk! Halljuk!) és azt mondják, hogy a tanítók sem foglalkoznak a magyar irodalommal, minek az tehát az óvónőknek. Constatálnom kell ismét, hogy a t. képviselő ur nem olvasta figyelemmel a törvényjavaslatot; mert ennek 33. §-ában, a melyben a tantárgyak közt a magyar irodalom is előfordul, annak végén az mondatik,hogy „azon mértékben, a mennyiben a kisdedóvás szükségessé teszi". Tehát nem fognak feleslegeset tanulni, hanem csak azt, a mire a gyermekek tanításánál szükségük van. (Helyeslés.) Már most, t. ház, méltóztassanak megengedni, hogy én is néhány perczig a nemzetiségi kérdésről szóljak. Sok oly jeles eszmét hoztak fel már eddig is e tárgyról, hogy én igen röviden fejezhetem ki a magam nézetét. (Halljuk!) Első sorban kijelentem, t. ház, hogy Filtsch és Mocsáry urakkal nem fogok vitatkozni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Oly képviselő' urakkal, a kik a magyar államhoz való ragaszkodásukat azzal bizonyítják, hogy a magyar nyelvnek bármily mértékben való terjesztését perhorres87