Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-441

Hí. országos ülés janii ár 21-én. szerdán. 1891. 269 szemben mindenekelőtt tisztába kellett jönnünk a felől, hogy e kérdésben hol fekszik a punctum saliens. (Szóló szavai a nagy zajban nem hallatszanak.) Látom, t. ház, hogy e tárgy iránt általános figyelmetlenség mutatkozik. Ily körülmények között nem beszélek tovább, hanem félbeszakítom és bezárom beszédemet, (Helyeslés) a következő kérdést intézve a t. honvédelmi minister úrhoz (olvassa) : „Szándékozik-e a honvédelmi minister ur intézkedni az iránt, hogy a szállítási ügy a honvédség számára alapos reform alá vétessék oly irányban, hogy a nemzetgazdasági és társadalmi érdekek lehetőleg kielégíttessenek?" Báró Kaas Ivor: T. ház! Számolok az idő rövidségével. Először is a ministerelnök úrhoz intézem szavaimat, neki kívánok első sorban kedveskedni. (Derültség.) Ot ugy ismerem s ő ugy mutatta be magát a háznak, mint a ki n közjogi alapnak minden körülmények közt és mindenkivel szemben határozott védője. (Igaz! Ugy ran! jobbfelől.) Fölhívom tehát figyelmét egy csekély körülményre, mely alkalmat fog neki adni arra, hogy azt be is bizonyítsa. (Halljuk!) Austriában pénzeket vertek és veinek 1891. évben is és ennek a pénznek körirata következőleg szól. A fej körül: „Franeiscus Josephus I. Dei G-ratia Austriae Imperátor". Itt semmi több. A másik oldalon az osztrák ezímer mellett: „Hungáriáé Bohemiae Gál. Lod. Illiriae Rex Austriae Archidux. 1891. Nem tudom, hogy hogyan kerül Magyarország az osztrák tartományokközé, hogyan kerül Magyarország az osztrák sas védelme alá. (Tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Azt tudom, hogy ő Felsége személye, mint közös fejedelem, ugy az egyik, mint a másik államnak czímét viseli. És ezen közjogi helyes fölfogásnak kifejezést ad a magyar állam, midőn az arany és ezüst pénzeken a következő feliratot alkalmazza. A fej körül: „Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavón Dalmátország apostoli királya" ; viszont a magyar ezímer alatt nem szerepel az osztrák tartományok egyike sem, hanem az van irva: „Magyar királyság". Meglehet, hogy a minister ur azt fogja felelni erre, hogy ez nem új dolog. Ez igaz; már nem egészen új dolog, származik ezen század elejéből; mert tudjuk, hogy Mária Terézia Magyarország és Csehország .királya volt; hanem midőn Ferencz császár alatt behozatott az osztrák császárság, akkor a mint a kezemben lévő érem mutatja, ugyanaz a czimezés veretett Ausztria és Magyarország pénzein, a melyet az imént felolvastam. De midőn az absolutísmus, mely Ferencz király idejében az osztrák császárságot akarta kiterjeszteni Magyarországra is, megszűnt és Magyarország alkotmányossága ismét föléledt: akkor, egy felelős magyar ministerium nem létében, nem a magyar parlamentarismus uralkodásának idején a czímzések nemcsak a magyar pénzeken, hanem az osztrák pénzeken is megváltoztak s az akkori közjogi helyzetnek megfelelően íratott: Ferdinandus I. Dei gratia Austriae imperátor, Hungáriáé Bohemiae etc. rex, hoc nomine V., vagyis az akkori közjogi hely zetnek megfelelően a magyar kormányok keresztülvitték, hogy Austria pénzein is oly feliratok alkalmaztassanak, melyek Magyarország közjogi állását correcte kifejezik. Mért nem történik ez most, a magyar kormány és alkotmány helyreállítása után 26 esztendővel ? Interpellatiórn tehát a következőleg hangzik (olvassa): Interpellatio a m. kir. ministerelnök úrhoz! Felséges urunk királyunk hivatalos és törvényes czíme igy ezöl: „Első Ferencz József isten kegyelméből austriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya." Ezen alkotmányjogi és a Magyarország és Austria közötti nemzetközi szerződési jogviszonynak megfelelő czimezés a magyar királyságaranyból és ezüstből vert pénzein is szabatosan kifejeztetik a király arczképe körüli következő Írásban: „Ferencz Józsefi. A. Cs. és M. H. S. D. 0. Ap. Kir." Itt tehát a fejedelem személyében egyesített két állam dualizmusa az országok felsorolásában ki van tüntetve. Ezzel ellenkezőleg az Austriában vert legújabb keletű 1891. évszáma vert arany és ezüst pénzekre is a közös fejedelem arczképe körül csupán e szavak vannak vésve: „Franc. Jos. I. D. G, Austriae Imperátor" s a túlsó oldalon Austria czímere körül pedig ezeket olvassuk: „Hungar. Bohém. Gál. Lod. III. Rex. A. A." Minthogy ezen utóbbi czimezés a közös fejedelem alkotmányos állásának és törvényes czímének meg nem felel s az osztrák-magyar monarchia közjogi helyzetét ki nem fejezi, Magyarországra nézve pedig sérelmesnek látszik ; mert 1887: XII. t.-czikk közjogi alapjának tekintetbe vétele nélkül Magyarországot az osztrák ezímer mellett s az osztrák tartományok között minden megkülönböztetés nélkül sorolja fel: Kérdem a t. ministerelnök urat: szándékozik-e a velünk állandóan szövetséges osztrák állam kormányával érintkezésbe lépni az iránt, hogy jövőre a közös fejedelem mindennemű czímezéseiben s igy az örök emlékű vert pénzeken is csak oly köriratok alkalmaztassanak, melyek Magyarország államjogi külön állását szabatosan