Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-440

440. oiszáfrostHés január 20-án, kedden. 1801. 34,7 ítéletet, hogy az illető gyermek kisdedóvódába való? Erre nézve ninci provisio a javaslatban. Méltóztatnak ezt talán a falusi bakterre vagy a kisbiróra bizni ? Ez nem maradhat nyilt kérdés. Mikor a javaslat a szülők jogába mélyen bevágó rendelkezést tervez, meg Kell adni a szülők megnyugtatására a szükséges cautelát. Ha ez meg lesz adva, akkor üdvözölni fogjuk eme törvényjavaslat életbeléptetését. A közegészségügy érdekét a t. minister ur tegnapi beszédében, valamint a javaslat indoko­lásában súlyos érvül hozta fel. Az indokolás azt mondja, hogy Magyar­országon a születéstől kezdve az 5 ik év betel­téig a gyermekeknek mintegy 50%-a hal el és ezért kell az óvodákat felállítani. Bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy ez a 50% miképen oszlik meg. Az indokolás megjegyzi, hogy azon 50%-ból 32 és egy tört százalék esik a születéstől egész az egy éves korig. Ez a 32%-nyi halálozás tehát nem tartozik az óvodák kérdésére; mert a halálozások ezen nagy részét az óvodák nem fogják megelőzni. Marad tehát 18%, a melynek egyik fele esik az óvodákban töltött, másik fele pedig az óvodákon kivül töltött korra. Körülbelül 9%-ra tehető ennélfogva azon gyermekek száma, a kik rossz ápolás vagy hely­telen kezelés következtében halnak el, nem pedig 50%-ra, mint a minister ur tegnap említette. Ez pedig nagy különbség. Megvallom, nagyon szerettein volna, ha a t. minister ur akár ezen, akár egy másik tör­vényjavaslatban gondoskodott volna ezen üdvös intézetek kiterjesztéséről oly apróbb gyermekek felkarolásával, a kik az óvodákba föl nem vehe­tők. Czélszerű volna a falvakban bölcsődéket állítani, különösen oly vidékeken, a hol a gyer­mekhalandóság nagy, a mi az államnak sok költ­ségbe nem is kerülne. (Helyeslés balfelöl) Elég volna az ország különböző táján 50—60 böl­csödé felállítása, a mi által eléretnék az, hogy az anyák hygienicus felfogása javulna; mert épen ezen ismeretek hiánya oka annak, hogy a gyer­mekek zsenge korukban oly nagy számban hal­nak el. Ezt a kiegészítést óhajtanám tehát min­denek fölött. A t. minister ur azon reményét, hogy a kisdedóvodák intézménye a hazai 12.000 köz­ségben nem rövid idő múlva meg fog honosodni, bizonyos kétkedéssel kell fogadnom. (Halljuk! Halljuk !) Bajosan hiszem, hogy Magyarországon 10—20 év alatt mindezen községekben az óvodák ugy elterjedjenek, hogy azok valóban hatékonyan javítsák a gyermekek helyzetét a mai viszonyok­hoz képest. (Helyeslés halj elöl.) Ha ezen törvényjavaslat, a mint ezt a sze­gény néposztályleli szülők érdekében kívánnom is kell, fentartatik: akkor óhajtom, hogy tovább ne menjtink, mint a menn\ it ez tervez; nehogy ez a szegény községekre nézve elviselhetien tör­vény nyé váljék. (Ugy van! balfelöl.) Ugy hiszem, t. ház, hogy ha ezen törvény­javaslat nem lesz talán oly jótékony hatással, mint a hogy első tekintetre látszik, mindamellett kétségtelen, hogy az a szegény néposztály viszo­nyainak nagy enyhítésére fog szolgálni, (ügy van! balfelöl.) E tekintetből teljes szivemből üdvözlöm a törvényjavaslatot. Üdvözlöm azt továbbá a magyar nyelv propagatiója szempont­jából. (Helyeslés.) A városokban és nagyobb községekben könnyebb lesz a törvényt érvényesíteni, a kisebb községekben azonban a költség miatt nehézségek fognak beállani. És kívánatos volna, ha a minister ur azt a módot megjelölné, mely­lyel azon hiányt pótolni fogja. En itt a hitfelekezetek közreműködésére utalok. Meg van ugyan engedve, sőt a javaslat szerint kívánatos, hogy a hitfelekezetek közre­működjenek; meg van jelölve, hogy a hitfele­kezetek miképen támogassák ezen ügyet. De a 8. §. oly kívánalmat állít fel a hitfelekezetek­kel szemben, a melyet például a magam hitfele­kezete — a római katholicus — nem tud elfogadni. Ez vonatkozik az imára. (Élénk helyeslés lalfelöl.) Nem akarok tréfál ózni és a fohászról élczelni; de nekem kétségem van az iránt, hogy egy 3 éves gyermekkel egy szuszra oly hosszú fohászt mondassunk el, a minőt egyik előttem szólott képviselő ur felolvasott. (Helyeslés bal­felöl.) Törs Kálmán: Van rövidebb is! Gróf Károlyi Sándor: Nem akarok e kérdésbe most beboesátkozni, csak jelzem felfo­gásomat és az illető szakasznál kérni fogom a t. házat, hogy az ügyet megfontolni méltóztas­sék; mert nem hiszem, hogy a katholicus hiufeleke­zetbeliek ilyen fohászima elrendelésére hajlandók legyenek. Mert az nagyon tág fogalom; a fohász lehet valamely felekezetnek rövid imája, de legtöbbször nem lesz felekezeti jellegű, mert az felekezet nélküli sóhajt fog kifejezni, nem tudom: ki felé, a föld alkotója, vagy valamely természet fölötti hatalom felé. (Felkiáltások a szélső bal­oldalon: A jó isten felé!) Ha csakugyan ez az intentio, akkor mél­tóztassék ennek nyilt kifejezést adni és kimon-

Next

/
Thumbnails
Contents