Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

489, országos ülés január 19-éa, hétfőn. 1891. 209 ékre, melyek nélkül törvényhozásunk intézkedései értelmében az életbe kilépni nem volna szabad, a mely ismeretek népoktatási tanintézeteinkben taníttatnak. De ha beismerjük, hogy ezen ismeretek megszerzésére és a szellem ily módoni kifejtésére mindenütt szükség van, kétszeresen nagyobb szükség mutatkozik hazánkban. Ha, t. ház, hazánk területi, társadalmi viszonyain és egyéb körülményein figyelemmel végig tekintünk, ugy műveltségben, mint felekezetben, élethivatásban és anyanyelvben oly sokaságát látjuk a heterogeneitásnak, melynek, ha tovább is tápot adunk, illetőleg ha némi homogeneitásra bármi módon nem törekszünk, valószínű, hogy a dissolutionak elemeit is magukba fogják rejthetni. Szükséges tehát, hogy hazánkban, a hol ann}d a heterogeneitás, homogén nevelési módszerrel igyekezzünk oda hatni, hogy azon eszmények, melyek képesek valamennyi — bármely nyelven és bármely felekezeten lévő — egyént áthatni, a hazaszeretet általában minden ember kebelében meghonosodjék. Ezt a szükséget kívánja a törvényjavaslat kielégíteni. Ha e törvényjavaslatot a többi európai államok hasonló intézményeivel egybevetjük, önérzettel constatálhatjuk, hogy a t. ház előtt fekvő törvényjavaslat nem áll mögötte egyik európai állam hasonló intézményeinek sem. Hiszen Francziaországot kivévén, Európa egyik államában sincsen még a kisdedóvás eddigelé törvény által szabályozva. Azon államokban, a melyekben a legtöbb kisdedóvoda létezik, mind a községek, testületek, a társadalom kezében van. Francziaország az egyedüli, mely erre törvényt hozott. Mint tudjuk, azonban ez a törvény sem öleli fel a kisdedóvás egészét, nem terjeszkedik ki mindarra, a mit az előttünk fekvő törvényjavaslat magában felölel. A kérdés az lehetne, hogy meg fog-e felelni e törvényjavaslat a kitűzött czélnak? A javaslat gondos átolvasása mindenkit meggyőz arról, hogy azt a feladatot, melyet vázolni iparkodtam, a törvényjavaslat által tökéletesen meg lehet oldani. Nagy előnye a javaslatnak az, hogy nem külföldi államok mintáját kívánja lemásolni, hanem hazai, nemzeti viszonyainkból indul ki és ezen kisdedóvó intézetek beíviszonyait szabályozza részben törvényileg, részben pedig a közoktatásban szerzett tapasztalataink nyernek abban érvényesülést és igy ez a törvényjavaslat azon előnynyel bir, hogy annál inkább végrehajtható, mert nem idegen intézkedéseket kivan utánozni, de a meglevő viszonyok lesznek ezzel törvénynyé téve. A mi a törvényjavaslat főbb elveit illeti, bátor leszek azokat röviden a következőkben ismertetni. KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXI. KÖTET. Ez a törvényjavaslat lehet, hogy talán nem elégít ki minden igényt, azért is, hogy csak a három és hat éves gyermek neveléséről szól; azonban a három éven tul vissza nem mehet, mert akkor a bölcsődék ügykörébe vágna. Már pedig ez idő szerint főképen nevelésügyi szempontból ez az óvodák kérdésével szorosan össze nem függ; viszont, fellebb, mint az óvoda ismét nem mehet, mert akkor oly térre lépne, a hol már a népoktatási törvények körébe vágna. A báromtól hat éves korbeli gyermekek szellemi fejlesztéséről, azon kisdedek testi megóvásáról és erkölcsi fejlesztéséről van tehát szó a javaslatban, a kik többé nem csecsemők, kiknél szellemük megnyilta folytán a fejlődés megkezdődött, de az iskolára még nem érettek és arra előkészítendők. Az e czélból felállítandó intézeteknél a törvényjavaslat alapelvét és kiindulási pontját a község képezi. A község van első helyen hivatva arra, hogy kisdedóvodákat, gyermek-menedékházakat felállítson. Tehát egyrészről teljes liberalitással mód nyujtatik a felekezeteknek, jogi személyeknek és egyeseknek, hogy ép ugy, a mint iskolákat felállítani jogosítvák, ily kisdedóvó intézeteket is felállíthassanak; másrészről pedig mód nyujtatik az államnak is, hogy ott, a hol sem a község, sem magánosok, jogi személyek, vagy felekezetek óvodákat fel nem állítanak: az állam a maga nagyobb tehetségével tehesse azt meg. Nagy fontosságú elvet rejt magában ezen intézkedés. Lehetővé válik ez által, hogy nemcsak a nagyobb városokban, a népesebb központokon, hol a körülmények arra kedvezők, óvodák felállítassanak; de kiterjesztetik ez intézmény jótékonysága a legkisebb falura s hazánk legtávolabbi zugára is, hol a hiány kétszeresen érezhető, ha a rendelkezésükre álló erőkből nem képesek önmaguktól óvodát felállítani. Nehogy azonban ezen intézkedés a községekre oly terhet rójon, a melyet elviselni azok képtelenek volnának, a törvényjavaslat épen a tekintetből az óvodák három categoriáját különbözteti meg. Első helyre teszi azokat a kor színvonalán álló, minden paedagogiai igénynek megfelelő óvodákat, melyek nagyobb városokban, fontosabb központokon felállítandók. Másodszor, ott, a hol ez nem történhetik meg, azonban a község ereje megbírja, állandó menedékházak létesítését contemplálja; végül pedig a hol sem az egyik, sem a másik nem eszközölhető, ily községekben nyári menedékházak létesítésével is megelégszik. T. ház ! Ha azon körülményt veszszük figyelembe, hogy Magyarország, fájdalom, a népesség számának szaporulata tekintetében az európai államok között igen hátul áll, ennek okát nyomozva, nem azt találjuk, hogy a születések 27