Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-439

489 országos ülés január l!)-én, hétfSn. 1891. 207 Baross Gábor kereskedelemügyi ministér: T. ház! Van szerencsém az Olaszországgal 1887-iki deczember hó 7-én kötött és az 1888-dik évi XV. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés felbontására megállapított határidőnek meghosszabbítása iránt létrejött megegyezés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni, kérve, hogy annak kinyomatása és szétoszlatása iránt intézkedni s azt előző tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A törvényjavaslat a hozzá csatolt indokolással ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasittatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság előadója ! Széll Ákos: T. ház! Az igazoló állandó bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy Mikoleic Imre, Spevecz Ferencz éa Sorák Péter a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által a közös magyar országgyűlésbe megválasztott képviselők megbízó leveleit a bizottság vizsgálat alá vévén, miután ezen megbízó levelek törvényes formában állítattak ki és miután a házszabályok nem tartalmaznak intézkedést arra nézve, hogy a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által eszközölt választások ellen kérvények adathassanak be, nevezett képviselőket a bizottság végleg igazolta. Elnök: Az, igazoló állandó bizottság jelentése alapján a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által a magyar közös országgyűlésbe megválasztott képviselők végleg igazoltnak jelentetnek ki, egyszersmind pedig, miután a horvát képviselő urak közül az I., VI, VIII. osztályokban van a legkevesebb tag, (sorsot huz) Sorák Péter az első, Mikulőiő Imre a hatodik, Spevecz Ferencz pedig a nyolczadik osztályba soroltatik. Következik a gazdasági bizottság 667. sz. jelentése a képviselőháznak 1891. évi január havi költségvetéséről. Széll ÁkOS jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, akkor az öszszeg: 263.917 forint megszavaztatik s folyóvá tételével a ház elnöke bizatik meg. Széll Ákos jegyző (olvassa a képviselőház pénztárának 1890, évi d-ősember havi kiadásairól szóló kimutatást). Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a ház egy jegyzőjének és a közoktatásügyi bizottságban hiányzó egy tagnak a megválasztása. Kérem a ház t. tagjait, méltóztassanak szavazataikat a ház asztalán levő két vederben elhelyeztetni. A névsort gr. Esterházy Kálmán jegyző ur olvassa, a távollevőket pedig Madarász József jegyző ur fogja jegyezni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (Olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazó lapjaikat). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a jegyzőre beadott szavazatok kiadatnak a jegyzői karnak, hogy a szavazatokat a ház szine előtt összeolvasván, jelentésüket adják be. (Megtörténik.) T. ház! A jegyzői kar összeszámítván a jegyzőre beadott szavazatokat, az eredmény ez: beadatott összesen 134 szavazat; ebből 129 Varasdy Károlyra, kettő másra esett, 1 szavazólap üres volt. Ennek következtében Varasdy Károly képviselő urat a ház által megválasztott jegyzőnek jelentem ki, egyszersmind a házszabályok 22. §-a értebnében ezen választás a ministerium útján ő Felségének fel fog terjesztetni. A közoktatási bizottság hiányzó tagjára beadott szavazatok összeszámítása s az eredmény kihirdetése az ülés folyamán fog megtörténni. Következik a napirend szerint a közoktatási bizottság 631. számú jelentése a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat tárgyábaii.TrijIzotfság egészen új törvényjavaslatot dolgozván ki, a tanácskozás tárgyát ez fogja képezni. Azt hiszem, a jelentést a t ház felolvasottnak méltóztatik tekinteni s igy az első szó a bizottság előadóját illeti. Hagara Viktor előadó: T. képviselőház! A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat köznevelésügyünkben általánosan érezhető szükségletet elégít ki, közoktatásügyünk rendszerében hiányt pótol és ha az ország általános hangulatára tekintünk, ezen törvényjavaslattal, egy közóhaj nyer teljesülést. E szempontból kiindulva, a közoktatásügyi bizottság mindjárt a tárgyalás megkezdése alkalmával őszinte örömmel üdvözölte a minister urnak azon tényét, hogy e törvényjavaslatot a t. ház elé benyújtotta. Ha, t. ház, tekintjük azt, hogy az újkor tudományos vívmányainál fogva minden, a mi csak létezik, természeti törvények alá subsummáltatik; ha figyelembe veszszük, hogy ma már a szellem is a fejlődés oly productumának tekintetik, mely egyrészről külhenyomások és másrészről eszmei behatások által fejlődési törvények szerint alakul: ezen tudományos felfogáshoz a neveléstannak is alkalmazkodnia kell. Es ha a neveléstan történelmébe tekintünk, meggyőződünk arról, hogy a neveléstan tudománya annyira alkalmazkodott is már ehhez, miszerint az ma alkalmazott psychologiának is volna mondható. Ha e szempontot veszszük alapul, meggyőződünk, hogy a nevelés nem ott kezdődik többé, a hol az állam befolyását legelőször érezteti, nem a népoktatásnál, nem az elemi oktatásnál; de kezdődnie kell azon kisded korban, midőn a szellem még tudományos ismeretek be-