Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.
Ülésnapok - 1887-432
154 482. országos ülés deeeember Í6.én, hétfőn. Üfft. méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot és igy az alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesíteni. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, ti jegyzőkönyvnek ezen pontja hitelesíttetik. Következik az igazságügyi bizottság 664. számú jelentése az 1888 : IX t.-ez. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Gál Jenő (felvinczi) az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1888 : IX t.-ez. melynek hatályát a jelen törvény meghosszabbítani czélozza, felhatalmazta az igazságügyi minístert, hogy a budapesti kir. Ítélőtáblánál felhalmozódott hátralékok elintézése czéljáhól az első folyamodása kir. törvényszékek bírái közül, a mennyiben az az igazságszolgáltatás hátráltatása nélkül lehetséges, kellő számú bírákat, mint kisegítőket behívjon. Ezen felhatalmazás a folyó év végével lejár és az igazságügyi kormány ezen felhatalmazást az újonnan szervezendő kir. táblák életbeléptetése napjáig meghosszabbíttatni akarja. Az 1888: IX. t.-ez.-ben foglalt meghatalmazást az igazságügyminister ur igénybe vette és ámbár a hátralék a kir. táblánál apadt, mindazonáltal az még oly jelentékeny, hogy ezen intézkedés fentartása az igazságszolgáltatás érdekében okvetlenül szükségesnek mutatkozik főkép azért is, hogy az újonnan szervezendő kir. tábláknak életbeléptetésük alkab mával ne kelljen nagyobb hátralékkal küzdeni és igy a bírák hivatásukat fennakadás nélkül teljesíthessék. Az igazságügyi bizottság, miután meggyőződött ezen felhatalmazás meghosszabbításának szükségességéről és czélszerííségéről; miután az azon keretben mozog, a melyben az már az előző törvény által megadatott; miután végül az csak rövid időre kéretik, tudniillik addig, mig az újon nau szervezendő kir. táblák életbe lépnek: a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta és azt a t. háznak is elfogadásra ajánlja. (Helyeslés-) Még esak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a kir. táblákhoz beosztott kisegítő birák díjazásáról a t. ház által már elfogadott 1891. évi költségvetésben gondoskodva lévén, arról póthitel utján vagy más alakban gondoskodni nem szükséges. Ismételten kérem a t. ház .t, méltóztassék az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk.) A t. ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőr vény javaslat czímét, az 1. és 2. §-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatlak), Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 660. számú jelentése „az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről" czímü törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti, (Felolvasottnak tekintjük!) az általános vitát megújítom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. (Felkiáltások: Nincs itt az előadó!) Baross Gábor kereskedelmi minister: T. képviselőház! Ha méltóztatnak megengedni, leszek bátor a szerződésről szóló törvényjavaslatot röviden indokolni. (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, bogy a Török birodalommal 1862. évi május 22-én kötött kereskedelmi szerződés lejárván, szükségessé vált azon országokkal, a melyekre a szerződés kiterjedt, kereskedelmi viszonyainkat valamely alakban rendezni. Ezen országok közé tartozik Egyptom is. Felesleges a t. ház előtt bővebben bizonyítanom, hogy hazánknak is érdekében fekszik az, hogy ezen országgal a kereskedelmi viszonyok méltányos, a felek érdekeit kölcsönösen kiegyeztető alapon rendeztessenek és constatálhatom, hogy a t. ház előtt lévő jelen egyezmény ezen feladatnak tényleg meg is felel. Az egyezmény egyes czikkeinek ismertetését mellőzve, csak kettőt kívánok kiemelni. Az egyik az, hogy az egyezményben magában fel vannak bizonyos árúk sorolva, a melyekre nézve százalékos vámok vannak kikötve. A százalék, mely értékvámul vettetik ki, a jelen egyezményben 10°/o-baniett megállapítva. Igaz, hogy az 1862-ben kötött török kereskedelmi szerződés értelmében az értékvám 8%-ot tett és igy a 10 9 /»-os vám bizonyos mértékben hátrányosabbnak tűnhetik fel; bátor vagyok azonban megjegyezni, hogy először a 8°/«-os vám oly időben köttetett, midőn, mint tudni méltóztatik, Európában, legalább jelentékeny részéhen a kereskedelmi szerződéseknek aerája beköszöntött. Azóta hosszabb idő folyt le és ma már hasonló százalékokkal mint annak idején annál kevésbbé lehetett egyez ményt kötni, a mennyiben más, nálunk ugy poli-
