Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-431

Igg 481. országos ülés deczember ÍS5-án. szombaton, 189Ö. méfczetesen az elintézésnek javasolt módjába, de kérem a t. minister urat, méltóztassék nyilatkozni az iránt, hogy szándékozik-e egyik-máBik irányban e tekintetben valamit tenni? (Helyeslés balfelől) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! A kérvény u|>yan nem hozzám, hanem a kérvényi bizottság javaslata szerint a föhlmívelésügyi ministeriumhoz lesz utasítva, de azért a képviselő urnak, ha jól értettem, egyenesen hozzám intézett felhívásának megfelelve, kénytelen vagyok ugyanazt válaszolni, a mit a költségvetés tárgyalása alkalmából e kérdésben legutóbb mondtam, jelesül azt, hogy ez nem speciális magyarországi kérdés, hanem foglalkoztatja a legtöbb európai államokat s igen jelentékeny pályadíjak vannak kitűzve, hogy a, sónak oly összekeverése találtassák fel, mely a sót emberi élvezetre alkalmatlanná teszk de azért a marhahizlalásnál tápszerül legyen felhasználható. E kérdést azonban megoldani eddigelé nem sikerült s méltóztassék elhinni, hogy sokkal nagyobb jóakarat vezeti nemcsak a mi kormányunkat, mert nemcsak erről van szó, hanem kell, hogy vezesse az európai államok valamennyi korma nyait, melyek szintoly mértékben vannak e kérdésien érdekelve, mint mi, semhogy e kérdés elől elzárkózhatnánk. Merültek is fel már többször találmányok, legutóbb, ha jól emlékszem ásónak keserű sóval való keverését hozták javaslatba, de ez is olyan, hogy a kérdést nem oldja meg. A mi az 1868. előtti állapotokat illeti, ezekre nézve tapasztalataink vannak. Először is kétségbe vonatott, hogy a vörös földes só, a mint mondatott, marhahizlalásra nagyon alkalmas lenne és az ország egy jelentékeny részében, a hol volt vörös földes só, nem is használták azt; de viszont az tapasztaltuk, hogy egész gyárak keletkeztek, a melyek a sójövedéknek nagy hátrányára a sót a vörös földtől külön választották és azután az igy különválasztott sót hozták forgalomba. A kérvények azon részét tehát, mely az 1868. előtti vörös földes marhasónak újólagos behozatalára irányul, nem pártolhatnám. E kérdéssel különben nemcsak én, hanem a földmívelésügyi minister ur is foglalkozni fog s azt hiszem, hogy oly marhasó, mely vegyítés által tétetik emberi élvezetre alkalmatlanná, lehet, hogy M fog találtatni, de nem bkom benne. Reménylem azonban, hogy talán elérkezik azon boldog időszak, midőn nem leszünk kénytelenek pénzügyi okoknál fogva, oly magas sóárakhoz ragaszkodni, mint ma s talán nagyobbat lendíthetünk a sófogyasztáson a sóárak ujabb szabályozásával, mintsem azt, nézetem szerint, a vörös földes sónak újból való behozatalával és erre vonatkozó kérdésnek uiolagos felvetésével tehetnok. A t. képviselő urnak félreértések elkerülése végett még csak egyet vagyok bátor megjegyezni arra, hogy több só hozatik be hazánkba, mint a mennyi kivitetik. Először is ez a sófogyasztással semmiféle összefüggésben nincs. Mi sót külföldről csak annyiban hozunk be, a mennyiben tengeri sót nem magunk állítunk elő. A fogyasztás e részben nálunk oly kicsiny, hogy, mivel az előállítás igen jelentékeny beru házasokkal járna, nem érdemes e beruházásokat megtenni. Ezt a sót igenis Austriából veszszük; különben ismétlem, ez a sófogyasztással semmi összefüggésben nincs. Kérem, méltóztassék a bizottság határozati javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök: A kérvény figyelembevétel végett kiadatik a földmívelési ministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Lintú, Ugocsa, Hunyad és Komárom vármegyék közönségei a megyei nyugdíj-alapoknak illetékegyenértékadó alól mentesítése iránt. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója : A bizottság határozati javaslata ez: A kérvény kiadatik a pénzügyministernek. Elnök: Kiadatik a pénzügyministernek. Josipoyich Géza jegyző (olvassa): Győr és Kis-Küköllő vármegyék közönsége a betegápolási pótadó államosítása s országossá tétele tárgyában. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság ©löadója: A bizottság határozati javaslata ez : A kérvény figyelembevétel végett kiadatik a belügyministernek. \ Elnök: Kiadatik a belügyministernek. Josipovich Géza jegyző (olvassa): UjVerbász községi középiskolád tanárok anyagi helyzetük javítása iram. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: A bizottság határozati javaslata ez: Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi ministernek. Elnök: Kiadatik a vallás-és közoktatásügyi minister urnak. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Szlávy Ferencz és Ballun Mihály zombori lakosok 1849. évben a magyar honvédség részére teljesített szállítmányok után felmerült költségek megtérítése iránt. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: Szlávy Ferencz és Ballun Mihály 1849-ben szíjgyártó mesterek voltak és az akkori magyar kormánynak nyergeket és általában szíjgyártó munkákat szállítottak 2.397 forint értékben. De ez összegből csak 300 forintot kaptak meg. Folyamodtik már követelésük dolgában az Andrássy-ministerhim idejében is, később pedig