Képviselőházi napló, 1887. XXI. kötet • 1890. deczember 9–1891. január 31.

Ülésnapok - 1887-427

6 427. országos ülés deezember 9-én, kedden. 1880. semmi, de semminemű kára nem volt. (Igazi Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondás a szélső bal­oldalán.) Pedig épen ezen idom- és ellenidoni­szerek készítésére, valamint minden gyárnak, úgy a magyar gyárnak is a legnagyobb súlyt és fontosságot kellett volna fektetnie, mert csakis ezen idom- és ellenidomszerek helyes előállítása és az illető idevágó alkatrészek helyes készítése bizonyítja a gyár szállítási képességét egyáltalában. Az arsenálban az idomszerek és ellenidom­szerek csak veiificáltatnak, ott idomszereket és ellenidoniszereket nem készítenek. Tehát nagy tévedés a képviselő ur részéről, ha azt mondja, hogy az arsenálban kellett volna ezeket az idomszereket és ellenidoniszereket csináltatni és a társaságnak odaadni. Daczára annak, hogy a gyár köteles lett volna maga magának előállí­tani és bemutatni az átvételi bizottságnak az idom- és ellenidomszereket, hozzám fordultak és kértek, hogy szerezzem meg nekik azokat. Ez kötelességem egyáltalában nem lett volna és bátor leszek igazolni, hogy előzékenységből mégis ráállottam, kötelességem ellen. Hát ez nem elég előzékenység a gyárral széniben? (Zaj a Imi- és szélső haloldalon.) Erre a gyár azt mondja és pedig 1888. június 9-én: „Folyó évi május 24-én kelt ennyi számú átiratának azt a részét, melyben ben­nünket értesíteni méltóztatott arról, hogy az idomszerek az arsenálban megrendeltettek és hogy a Kraft-czég által készítendők szintén megrendeltettek, köszönettel vettük tudomásul; valamint nagyméltóságodnak azon felhívását is, hogy az ezen túl sziikséglendő idomszerek jegy­zékét terjeszszük fel nagyméltóságodhoz." Ez 1888 ban volt. Hogy a gyár azután később újra meg újra hozzám fordult és hogy most már visszautasítottam kívánságát, ez, azt hiszem, jogomban, sőt kötelességemben állott. Tehát e tekintetben a gyárnak panaszra oka nem lehet és ha igy informálta a t. képviselő urat, hamisan és pedig tudva, hamisan infor­málta. T. ház! Miután láttam, hogy a gyárban nem tesznek semmit sem, hogy semmiképen sem haladnak, rendeletet intéztem a gyárhoz, a mely­ben komolyan figyelmeztettem a gyárat és egy­úttal visszautasítottam azon követelését, hogy az idomszerek megszerzéseért továbbra i« hozzám járjanak. Megjegyzendőnek tartom, hogy a midőn arról értesítettem a gyárat, hogy igenis közbe­jártam és az arsenálban megrendeltük az idom­szereket, ezt természetesen a hadiigyministerrel folytatott tárgyalások alapján tehettem volt meg; mert én az arsenállal nem rendelkezhetem, hanem rendelkezik a hadügyminister. Ezen az alapon, t. ház, igenis az arsenál utasíttatott arra, hogy közvetlen érintkezésbe lépjen a társasággal, illetőleg a gyárral s járjon annak kezére. Innen származik Travnicsek ezredesnek a t. képviselő ur részéről annyira dicsért előzékenységé, a mely igenis előzékenység volt, de kötelessége is volt neki, mert a hadügyminister utasította reá. De, t. ház, az idom- és ellenidomszerekkel ugy voltunk, hogy habár 1889. deczember végé­vel köteles lett volna a gyár 1000 mintafegyvert szállítani, 1890-ig idom- és ellenidomszereket nem is készített. Mert ha kaphatott is az arse­nálból egyes idom- és ellenidomszereket, mégis magának is kötelessége lett volna ilyeneket készíteni. De hát 1890-ig nem készített s akkor is Berlinben a Loewe-gyárban csináltatta, onnan vette, holott a szerződés szerint köteles lett volna mindent itt az országban készíteni. (Moz­gás a bal- és a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Azt az 1000 darab próba­fegyvert is? B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: Azt is; mert külföldön készített alkatrészek semmi áron sem lettek volna átvehetők. (Mozgás a szélső lialoldalon.) Természetes, hojy ezen berlini idom- és ellenidomszereket is meg kellett vizsgáltatni. Julius 7-én (Felkiáltások a szélsőbalon: Melyik évben?) 1890-ben, tudniillik midőn a szerződés már felbontatott, még 14 idom- és ellenidomszer hiányzott: tehát még akkor is, midőn azt kíván­ták, hogy a 75,500 még hátralevő puskára nézve, ha lehet, új szerződést kössek velük és hogy addig, mig a terminus lejár, tudniillik augusztus végéig, bebizonyíthassák szállító­képességüket. Julius első napjaiban tehát megint folyamodtak, hogy a szereket megvizsgáltassam. Itt van a rendelet, melyben értesítem a gyárat, hogy az arsenál megkerestetett ezen idomszerek megvizsgálása iránt. Ezt, megelőzőleg már 1890. februárban ezeket az idomszereket — mondom : nem teljes számban, mert még 14 hiányzott — átadták a fegyverkülönítményi bizottságnak a végből, hogy azokat megvizsgáltassa; de az átadás csak feb­ruárban kezdődött és megszakítással adtak át egyes idomszereket egész május közepéig, a midőn én — miután meghosszabbítást adtam a gyárnak egy félévre, tudniillik Julius 1-éig — kijelentettem a gyár előtt, hogy azt a 24.000 fegyvert, melyet Julius 1-éig szállítani volt köte­les, a szállítás elmulasztása miatt kénytelen vagyok másutt beszerezni, tudniillik 1000 fegy­vert a hadügyértői és 23.500 fegyvert a steyri gyártól. Ezért kénytelen voltam a fegyverek átvételére a különítményi bizottság egy részét delegálni Steyrba, hogy ezeket a fegyvereket ott vegye át. Elment tehát a fegyverátvételi bizottság elnöke a gyárba és kijelentette, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents