Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.

Ülésnapok - 1887-413

};4 418. országos ülés novemtter Síl-én, pénteken. 1890. zsidóság nemzeti érzülete fokozódjék ég ne érezze azt az insultust, mely a törvény ezen intézkedésében foglaltatik. (Igazi Ugy van! balfelöl.) T. ház! Ez egészségtelen állapot és ezt meg kell szüntetni; de hogy tisztába jöjjünk a kérdés iránt, egész elfogulatlanul akarok szemébe nézni és az a kérdés merül fel, hogy mi a zsidóság ebben az országban és ennek ax országnak ? (Halljuk ! Halljuk!) Tudjuk a multakból, a zsidók egyenkint jöttek be az országba és az akkori gazdasági fejletlenség mellett apró kiskereskedők, korcsmárosok . . . Csatár Zsigmond: Pálinkamérők! (Derültség a szélső baloldalon ) GrÜnwald Béla: . . . voltak és egyszersmind falusi bankárok. Igen természetes, hogy uzsorával is foglalkoztak; Csatár Zsigmond: De mennyire! (Derültség a szélső baloldalon.) GrÜnwald Béla: ... és azért azt a benyomást tették, mintha ők gazdasági parasiták volnának, a mik tényleg voltak is. De azóta a helyzet lényegesen megváltozott. A zsidóság óriási átalakuláson ment keresztül; ma földbirtokosok, gazdák, bérlők s a ki az 1885-iki kiállítást figyelemmel kisérte, látta, hogy a nagy és kisipar terén milyen óriási tevékenységet fejlettek ki. Látjuk, hogy a kereskedésnek nagy styljét Magyarországon ők alkották meg és igy tulajdonképen mozgató erői mindazon forgalmi eszközöknek, melyek a gazdaság előmozdítására szükségesek. Azonkívül foglalkoznak a polgári élet egyéb feladataival, ügyvédek, tanárok, tudósok, orvosok stb. Most, t. ház, mi derül ki ? Az, hogy a zsidó megszűnt gazdasági parasita lenni, hanem a gazdasági élet egyik lényeges orgánumává vált, kitűnt, hogy a zsidóság azzal foglalkozik, a mivel a polgári elem Európa nyugoti országaiban, hogy a zsidóság ma a magyar polgári elemnek egyik lényeges és kiváló része, hogy az nem csupán egy felekezet, hanem egy néposztály, a mely nagy, lényeges gazdasági és szellemi functiot végez az ország életében s a ki ezt a lényeges orgánumot megsérti, magát a nemzet testét sebezné meg. (Helyeslés.) T. ház! A magyar állam gyengeségének oka a múltban a magyar polgárság hiánya volt. A középkorban a polgárság idegen volt s nem vett részt a nemzet szellemi életében. Most másodszor alakult egy nagyobb stylü polgárságunk, a zsidóságban. ' Azt akarjuk-e, hogy ez is idegen maradjon, mikor beolvadásra való képességének s hajlamának annyi jelét adta s nem nemzeti érdek-e, hogy a zsidóság magyar polgársággá váljék, hogy teljesen beolvadjon a nemzet testébe s anyagi és szellemi ereje a nemzet erejét gyarapítsa ? De a keresztények s nem keresztények közötti házasság, a családi közösség nélkül nincs összeolvadás. Ne engedjük, hogy ez az elem különállásában megkeményedjék s proclamáljuk a connubiumot keresztények s nem keresztények között. A ki magasabb nemzeti szempontból tekinti a kérdést, nem kételkedhetik, hogy a házassági jog ily szellemben való átalakítása, első rangú nemzeti érdek s remélem, hogy a t. igazságügyminister ur nemcsak a liberalismus, de a nemzeti érdek szempontjából mielőbb c

gy °ty törvényjavaslatot fog benyújtani, vagy a családi jog rendezésénél oly intézkedéseket fog tenni, hogy házasságjogunkból ezen anomália kiküszöb öltessék. (Helyeslés.) Ezeket csak azért hoztam fel, hogy kimutassam azt, hogy egyik megoldatlan kis kérdés mily nagy megoldatlan kérdésekre utal, hogy nemzeti életünk problémáival mily keveset foglalkoztunk mindekkoráig. Végre is, t. ház, a ház tárgyalásaiból és hangulatából azt vettem ki tanulságul, hogy immár lehetetlenné vált annak a politikának a folytatása, a mely az ő kétszinűségével kaczérkodott minden áramlattal és minden iránynyal, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hanem a nemzet szükségei a kormányt is a tiszta álláspontok felé hajtják, (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) hogy lehetetlenné vált az a politika, mely minden particularis érdekkel kiegyezik az állam tekintélyének és érdekeinek rovására (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) és hogy végtére az állam érdekei és a nemzeti érdekek lesznek az irányadó szempontok a kormány körében is. Lehetetlennek tartom, t. ház, tovább is azt a politikát, mely nem a problémák megoldásában, hanem azok kikerülésében kereste a dicsőséget. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Végtére, t. ház, nemzeti életünk legfőbb problémáihoz kell fordulnunk és akkor be fogjuk dugni forrásait azon apró kérdéseknek és kellemetlenségeknek, melyek közéletünkben előfordulnak és a melyek kellemetlenséget okoznak kormánynak, képviselőháznak és minden tényezőnek, kis kérdésekkel való foglalkozásra kényszerítik. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Osak a nagy kérdések megoldása fogja közéletünket felemelni, magasabb styllel felruházni, mert csak azok érdemesek arra, hogy a közvélemény érettük lelkesüljön és irántuk meleg érdeklődést tanúsítson. Be kell következni az időnek, midőn a nemzet eszményei és a hatalom egy és ugyanazon tényezőben essenek össze, mert eddig, fájdalom, a kettő mindig külön volt választva. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) És ennek igy kell lenni azért, mert