Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-426
378 * 2 *>- orsnAgos iilés deczejnber 6-án, szombaton. 1890. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Az enyém is! Ugron Gábor: Mert azt a sok hantáimat, insultust, lenézést és ezek nyomában támadt sok mindenféle pletykát, hirt, lehetetlen, hogy egy gyár el tudjon magán tűrni minden visszautasítás, minden szó nélkül, hogy a törvényhozáshoz fordult volna. Azért hibáztatom is ; mert ha idejében a törvényhozáshoz fordult volna és megmutatta volna, hogy van bátorsága a t. honvédelmi minister úrral szembeszállani saját fennállása érdekében : akkor reménylem, hogy a t. ház megadta volna azon támogatást, mely a kellő védelmet nyújtotta volna neki a t. minister ur zaklatásával szemben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem akarok belemenni, hogy a fegyvergyárnak akár felállítására, akár megbuktatá sara a börzén mi történt; ez oly működés, oly üzlet, melyet constatálni, bizonyítani nem lehet. De végtelenül fájna nekem, hogyha akár itt, akár külföldön, mert a külföldi lapokat is bejárja, csak egy szikrája is fenmaradna annak, hogy ezen börzespeculatiók nem követték a honvédelmi minister ur eljárásának zordonságát, hanem azt sejtve és kilesve, kiaknázták, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, Magyarországon sok gyárat kell még felállítani, sok iparvállalatra van szükség, hogy a nemzet saját mezőgazdasági termelésének egyszersmind fogyasztója tudjon lenni, hogy a külföldtől független legyen ipari tekintetben és a munkabíró elemeknek elegendő foglalkozást nyújtson. Mit fognak rólunk gondolni. hogyha látják, hogy itt egy iparvállalat, melyet az ország támogatott, melyet külön törvény hitt életre, elbukott, mit fognak mondani? Barátaink, azok hallgatni fognak, de ellenségeink ordítani, kiabálni fognak, hogy ez a magyar Wirthschaft. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, arra nézve, hogy mindezek a gyanúk megszűnjenek, hogy itt a nemzet megnyugtattassék, magam is megnyugtattassam, szükséges, hogy az ügyiratok a ház asztalára letétessenek. De szükséges az, hogy egy parlamenti bizottság megvizsgálja, hogy mik valának ezen fegyvergyár bukásának okai. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha már egyebet nem tehetünk, legalább a példabeszéd váljék hasznunkra, hogy kárán tanul a magyar. Ezt az esetet ragadjuk meg alkalmul, hogy ismerjük meg, vájjon hol vannak törvényhozásunknak ama félszegségei, melyek módot nyújtanak arra, hogy egy, ekkora protectióval megalapított és később maga mentére hagyott gyár megbukhatik, holott akkora tőke hozatott mozgásba érette, és midőn bekövetkezik ilyen gyárnak bukása, ilyen iparvállalatnak teljes niegsemmisülésie, akkor a magyar nemzet tudni akarja, ki volt a hibás, (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon) és akár a minister volt a hibás, akár közegei voltak a hibásak, kész azokat megbüntetni, (Helyeslés a bal- és szélsőbalon) a jövőre nézve pedig útját vágni annak, hogy ilyenek elő ne fordulhassanak. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Csak az az egy mód van, hogy a külfölddel szemben a bizalmat felébresszük. Az angolok nem ilyen nagy dologban, de kicsinységekben is másképen járnak el. így például — ha jól emlékszem — már 1844-ben az angol parlamentben az iránt tétetett panasz, hogy több állampolgárnak, névszerint megnevezve, négynek a levelét felbontatták a postán. És mi történt, t. ház? Á minister felállott és kijelentette, hogy ő csak a Mazzini József leyeleit bontatta fel, a többit nem és azt is csak állami okokból tette. Es, t. ház, ilyen csekélységért ugyan mit tett az angol parlament? (Halljuk! Halljuk !) Vizsgáló bizottságot küldött ki, hogy az megvizsgálja a még érvényben levő, a még fennálló törvényeket, melyek a ministernek jogot adnak és hogy mennyiben adnak jogot a levéltitok megsértésére és hogy yizsgálja meg, vájjon a postakezelés rendszere mennyiben alkalmas, hogy magánlevelek felbontassanak és igy a levéltitok megsértessék. Az angol parlament erre kész volt. így, ha egy hadi hajó künn van a nyilt tengeren, melyről az a jelentés volt, hogy jó és csakhamar azon jelentés után, melyet a ministerium szakközegei tettek, hogy az a hajó jó, valami olyan hiba mutatkozik rajta, melynek következtében arra a tudatra kellene jönnie a nemzetnek, hogy az ő szakközegei nem vizsgálják meg jól a tengerre bocsátandó hadi hajókat: az angol parlament azonnal elrendeli, hogy azon hadihajó állapota parlamenti bizottság és szakértők közbejöttével megvizsgáltassák és felderittessék az, hogy azon hibák akkor, midőn a ministerium rendeletéből az a hajó vizre bocsáttatott, felderíthetők, constatálhatók voltak-e és mennyiben teljesítette a vizsgálóbizottság a kötelességét. Ez a parlamenti ellenőrzés, t. ház, (ügy van! TJgy van! bálfelöl) nem pedig az, hogy a minister urak felálljanak, összevissza beszéljenek, jó-rossz viczczeket elmondjanak, hogy mi azokat elhigyjük. (Zajos tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A parlamentnek ellenőrzési kötelességét hiyen kell teljesíteni s a parlament önmaga iránt vétkezik, ha ezen ügyben, a mely akkora fontosságot nyert, a melyben világosan még ma sem látunk, nem igyekszik teljes világosságot deríteni, a házat és a külföldet egyaránt megnyugtatni. Ne tekintse azt a minister ur bizalom kérdésének. Nem tekintik ezt annak sehol sem; nem is szabad örökké azt tenni, hogy minden apróság kérdésé-
