Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-425
425. országos ülés deezember 5-én, pénteken, 1890. 353 egyszer •> fegyvergyárra szükség volna, az felállíttassák. Láttuk tavaly, midőn a hadügyminister urnak végre be kellett vallania, hogy egy második akadémiára igenis szükség van, mert jelenleg fennálló akadémiáink nem képesek többé a jelentkező ifjakat befogadni : akkor egyszerre előáll a delegatio s kezdi bizonyítgatni, hogy bizony, miután a bécs-újhelyi katonai akadémiában elegendő számmal vannak üres termek, még most nem szükséges egy második katonai akadémiát felállítani. A pénzügyi bizottság a fegyvergyár ügyéből egy pendent-ját akarja csinálni a második akadémia ügyének; csakhogy miután azt már 22 éve sürgetjük, mégis remélhetjük, hogy végre itt sikerre viszszük a dolgot. (Igás! Ugy van! bal felől.) Bevallom, t. ház, hogy én azt, hogy a magyar fegyvergyár tönkre, ment, csakis annak tudom be, hogy a kormánynak egyáltalában nincsen sem érzéke, (Igán! Ugy van! balfelől) sem jóakarata, (Igás! Ugy van! balfelől) hogy Magyarországon egy ily katonai etablissement létezzék. ÉQ tehát, t. ház, tekintve kiváltkép azokat, a miket Polónyi t. képviselőtársam mondott, szükségesnek tartom, hogy a ház küldjön ki egy bizottságot, a mely ez ügyet megvizsgálná. Higyje meg a t. kormány, hogy ez nagyon szükséges lesz. Én nem hiszek a különféle szállingó hírekben, hanem a nagyközönség hisz bennök s a kormánynak saját érdeke követelné azt, hogy az ügy alaposan megvizsgáltassék. (Helyeslés balfelől.) Sajnálom, mint mondám, a fegyvergyár bukását a monarchia védképességének érdekében és sajnálom nemzeti és közgazdasági szempontból. Mert most, midőn Magyarországon ipart akarnak teremtem és a külföldi tőke látja, hogy még ott is veszélyben van, a hol a kormány morális garantiát vállal; (Igaz! Ugy van! balfelől) a hol a kormány kijelenti, hogy veszélyben volna a monarchia, ha e második fegyvergyár föl nem állíttatnék és hogy minden biztosítás meg van arra nézve, hogy e gyár üzemképes legyen: ha —mondom — még ily esetben is elvész a pénz, nem tudom, hogyan fog sikerülni a külföldi tőkét, melyre pedig nagy szükség volna, más vállalatokhoz az országba behozni. (Élénk helyeslés balfelől.) Szükségesnek tartom a vizsgáló-bizottságot s e kívánságomtól az előadó urnak az a megjegyzése sem térít el, hogy végre is nem mehet az a bizottság Angliába megvizsgálni a Greenwood-féle gyárat. Mi nem is ezt akarjuk, hanem látni akarjuk azt a levelezést, mely a honvédelmi ministerium és a magyar fegyvergyár között, valamint a honvédelmi ministerium és a steyri fegyvergyár között folyt. Szükségesnek tartom továbbá, hogy érvény szereztessék az KÉPVH. MAPLÓ. 1887 — 92. XX. KÖTET. 1888: H. törvényczikknek, állittassék fel a monarchia védképessége érdekében egy második fegyvergyár, esetleg állami fegyvergyár. Ez okból pártolom Polónyi képviselőtársam mindkét határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre T. ház! Minthogy több oldalról megtámadtak, majdnem oly helyzetben vagyok, mint az egyszeri ember, a ki, midőn őt többen megtámadják, be fogja szemeit s jobbra-balra kapkod. Ebben a helyzetben vagyok én. Csoportosítva most azon támadásokat, melyek felszólalásomat követték, legelőször is a t. előadó urnak kívánok felelni, a ki engem felületességgel vádol. Én. t. ház, beszédem elején kijelentettem, hogy katona nem vagyok és nem értek a fegyvergyártáshoz, tehát nem mint szakember szólalok fel s minthogy ezt jeleztem, engem oly dologban felületességgel vádolni, mely szakismeretet igényel, legalább is helytelen dolog. Hanem szóltam ennek a fegyvergyárnak a kérdéséhez, nem mint szakember, hanem — a mint azt többi képviselőtársaim is kidomborították — ugy, hogy tudniillik a t. minister ur, a mint egy kereskedő a vállalkozóval szemben, ha esetleg az ezek közötti követelménynek meg is felelt, de nem felelt meg a követelményeknek ugy, mint a magyar honvédelmi minister. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát a kérdésnek politikai oldalához szólottam. Volt szíves a t. előadó ur megemlíteni, hogy én talán mostani beszédemben fogok előállni a nagy ágyukkal. Eagedje meg a t. képviselő ur, hogy erre a következőket válaszolhassam. {Halljuk! Halljuk!) Én ismertem valakit, a ki t. előadó úrhoz nagyon közel állott s a ki előtt készséggel leteszem az elismerés koszorúját, ez megboldogult édes atyja volt. 0 politikai szereplését i 848-ban ezen az oldalon kezdte (Szóló a szélső baloldalra mutat) s igazán nagy ágyú volt. Ellenben t. képviselőtársam politikai pályáját a túloldalon kezdte 9 igy biztosíthatom, hogy ő csak kis pisztoly fog maradni. A mi a t. minister urnak a fegyvergyárra vonatkozó jelentését illeti, arra mint nem-szakember, csak a következőkben akarok reflectálni. Mindenesetre sajátságosnak tartom, hogy az a 20 puska, mint a t. minister ur jelentésében mondja, olyan hosszú idő alatt nem készülhetett el. Ezt én nagyon csodálom, t. ház, mert azt gondolom, hogyha bármely budapesti puskaművesnek adtak volna oly megbízást, hogy 50—60 puskát szállítson, megjegyezve, hogy ne gyárból vegye azokat, hanem maga készítse el, annyi ido alatt a megbízást teljesítette volna. Mit mutat ez, t. ház? Azt, hogy itt kellett hibának történnie, tó