Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-424
318 424. országos ülés deczember *-én, csütörtökön. 1S9Ö. a véderőnek minden tagját, de azt, hogy a katonasága két államnak, mert nemcsak Magyarországról, hanem Austriáról is van szó, fe'ette álljon, el nem ismerhetjük. (Igaz! Ugy van! halfélol.) A katonaság nem egyenjogú az állammal; a katonaság testület, a mely az állam törvényei alá van vetve s kel!, hogy alá is legyen vetve. (Igaz! TJgy van! halfélol.) Mi azért tudni akarjuk, hogy mik azok a nehézségek, a melyek miatt a nemzet kívánsága nem teljesíthető. És ha a t. mintatér ur nem nyilatkozik, ez világos bizonyítéka annak, hogy olyan kifogásokat tesznek a katonai körök, a melyek sem az igazszágszolgáltatás, sem s jogállam érdekeivel össze nem egyeztethetők. (Igaz ! Ugy van! halfélol.) És én azt gondolom, hogy végre is a nemzet meg lógja unni ezt a huzavonát, mert a mint, azt helyesen jegyezték meg ugy Ugron Gábor, mint Beőthy Ákos t. képviselőtársaim, nem tűrhetjük, hogy polgártársaink azért, mert fegyvert viselnek és esetleg a hazát vérükkel és élesükkel védelmezni kénytelenek, egy elavult és a jog fogalmaival meg nem egyeztethető törvény alatt álljanak. (Élénk helyeslés halfélol.) A másik kérdés, a melyre nézve a t. ház becses figyelmét néhány perezre (Halljuk! Halljuk!) igénybe akarom venni, az a kivánság, a melyet Thaly Kálmán t. képviselőtársam a mai napon a t. belügymiiii ; :ter úrhoz terjesztett az iránt, hogy a honvédsegélyző- egyesületnek általa láttamozott alapszabályait, valamint a segélyösszegről szóló általános kimutatást közölni méltóztassék. Erre nézve a t. ministereluök ur, mint. belügyininister, azt méltóztatott mond ni, hogy a honvéd-segélyegyesület magánegyesület, egyébiránt az alapszabályok, valamint a kimutatások a hírlapok utján közöltetnek. Engedelmet kérek a t. ministereínök úrtól, ha nem is veszem tekintetbe azt a méltó és meYg érdeklődést, a melyet nemcsak mi, hanem az egaész nemzet az Í848 — 49-iki híísök maradványai iránt viseltetünk, a honvédsegélyezéshez való költségvetési hozzájárulás, nemcsak feljogosít, hanem egyúttal kötelességünkké is teszi tudomást szerezni arról, hogy azon összeg, a melyet az országgyűlés évenként azon honvédek számára és felségélésére megszavaz, mily alapszabályok és milyen kategóriák szerint osztaíik szét. (Élénk helyeslés halfelöl.) Hiába mondja a t. ministereínök ur, hogy a kimutatás a lapok utján közzé fog tétetni; a törvényhozás nem a hírlapok utján értesül, (ügy van!ha!felöl) azon pénzek hovafordításáról, a melyeket a költségvetésben köxczélokra megszavaz. (Élénk helyeslés hal felöl )lhi nem annak a ministernek, a kinek költségvetésébe ez a költség felvétetik, akkor annak kell számot adni azen összeg hovafordításáról, a kire az illető egyesület feletti felügyeleti jog ruházva van 8 ez a belügyminister; mert ez hagyta helyben az alapszabályokat, illetve láttamozta azokat és az egyesület az ő felügyelete alatt áll, vagy legalább kell, hogy az alatt álljon, a mennyiben az ország pénze is kezeltetik általa. Ennélfogva kérem a t. ministereínök urat, méltóztassék előbbi nyilatkozatát megváltoztatni; mert ha ezt nem teszi, a következő határozati javaslat elfogadására fogom kérni a t. képviselőházat: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) Utasittatik a belügyminister ur, hogy a honvéd-segélyző-egyesilletnek általa láttamozott alapszabályait, valamint az évenkint az országgyűlés által megszavazott segélyösszeg felosztásáról vezetett rangfokozat szerinti kimutatást a képviselőház elé terjeszsze. (Élénk helyeslés a halés szélsőbalon) Balogh Géza jegyző: Horánszky Nándor! HoránSZky Nándor.* T. ház! Azon hitben voltam, hogy az igen t. ministereínök uf szíves lesz részt venni a vitában ég a kormány részéről jelezni fogja azon álláspontot, melyet az ezen vitában felvetett kérdésekkel szemben elfoglal. Miután azonban ez nem történt, elérkezettnek látom a magam részéről az időt arra nézve, hogy a t. kormányhoz abban a fontos kérdésben, melyre vonatkozólag Perczel Miklós t, képviselőtársam határozati javaslatot, nyújtott be, kérdést intézzek. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A magyar tannyelvű katonai akadémia kérdése és általában a katonai szakoktatás terén a mag3 T ar nyelv kérdése évek óta tárgyaltatik e házban, anélkül, hogy ismernők e tekintetben a t. kormánynak elvi álláspontját. (Igaz! ügy van! a hal- és szélsőhalon.) Semmi sem mutatja helyzetünk sajátosságát annyira, mint a mai vita, midőn komoly éí$ fontos kérdések, melyek nemcsak a nemzeti politika érdekéhen, hanem az ország közjogi helyzetére való tekintettel is nagy fontossággal bírnak, azon kedélyességgel tárgyaltatnak, mint azok ma tárgyaltait tk és talán azon kedélyességgel fognak agyonszavaztatni, mely o házban — sajnos — fontos kérdésekben nem egyszer történt. (Igaz! Ugy van! a hal- és szélsőbalon.) Nem tudjuk, t. ház, a kormány álláspontját arra nézve, hogy vájjon érvénye-ii} a katonai oktatás terén a magyar nyelv kérdése és egy felsőbb katonai akadémiában a magyar nyelv kérdése elvi álláspontot-e vagy opportunitási álláspont ? (Élénk helyeslés a hal- és szélsőbalon.) Ez iránt tisztába kell jönnünk, t. ház, mert én e kérdést oly fontosnak tartom, hogyha a t. kormány abban a nézetben volna, hogy Magyarországon egy magyar nyelvű katonai akadémia föl nem állítható, azt én oly súlyos, az ország érdekei, a nemzeti politika, a védképesség —
