Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-423
423. orsüágos ülé* dcczember 3-án, szerdán. 1890. 289 Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások: VII. fejezet, 1—3. czím. Az erdélyi birtokrendezések gyorsítása czéljából adható költségelőlegek 50.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Királyi táblák : Átalakítás és felszerelésre 30.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átköltözködésre 50.000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Könyvtár megalapítására 9.000 írt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Királyi főügyészségek: Átalakítás és felszerelésre 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Átköltözködési költségekre 2.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa): Beruházások, VII. fejezet. Törvénykezési és ügyészségi uj építkezésekre, átalakításokra és felszerelésekre 225.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Elnök: Ezzel az igazságügyministerium költségvetésének tárgyalása be van fejezve. Következik a napirend szerint a honvédelmi ministerium költségvetése s ezzel kapcsolatban a pénzügyi és a véderő-bizottság C29. számú jelentése a honvédelmi niinister által az 1890: XXIII. törvényezikk 7-ik szakasza értelmében a magyar királyi honvédségi Ludovica-akademia állapotáról benyújtott jelentéséről és ugyanezen bizottságok 630. számú jelentése a honvédelmi miuiaternek a közös hadsereg katonai nevelő- és képző-intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról beterjesztett 1890, évi jelentése tárgyában. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa:) Központi igazgatás. Rendes kiadások : XXI. fejezet, I. czím. Személyi járandóságok, dologi kiadások 285.949 frt. Grőf Andrássy Gyula előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 189l-re előirányzott költségvetés nagyban és egészben ugyanazon keretek közt mozog, mint az 1890. évre megszavazott költségvetés. Ha röviden akarjak annak jelentőségét a honvédség fejlesztésére nézve jellemezni, azt mondhatjuk, hogy az egy nyugalmi év szükségletei szerint van előirányozva. Nincs ebben semmi ujabb lépés, ezervezet, a mely a honvédség fejlődését tovább vinné, mely harczképességét lényegesen emelné; szerény, de azért üdvös czélja az elért niveau fentartása. KÉPVH. NAPLÓ. 1887 —92. XX. KÖTET. De ezen szerény czél sem volt elérhető költségtöbblet nélkül. A rendes kiadások 295.000 forintnyi többletet mutatnak fel. Ezen többlet okát az képezi, hogy a honvédség természetes belfejlődését nem lehetett változatlan szigorú keretek közé zárni, nem lehetett, ha nem akartuk a honvédséget hátralépésnek, visszaesésnek kitenni. így a múlt évek uj szerkezetei mindjárt oly szükségleteket idéztek elő, melyeknek mindenesetre helyet kellett adni a költségvetésben. A megszaporított keretek következtében több állatorvosra volt szükség, több jutalomdíjas altiszteket kellett rendszeresíteni, hogy minden századra egy jusson, a lovasított századosok számát kellett szaporítani, végül a békelétszámot is kellett emelni. Hogy azonban mindezen reformoknál mennyire uralkodott a takarékosság elve, az világosan látható abból, hogy összesen csak 10 uj állatorvosról van szó, 120 uj altiszt illetékéről és a békelétszám csak 274 fővel emeltetik. Ezek, t. ház, mind oly tételek, melyeket nem lehet meg nem szavazni, hogy ha nem akarjuk a honvédséget annak kitenni, hogy egyes részei rosszabb szolgálati viszonyok közt legyenek, mint a többiek. Hasonló természetű kiadások azok, a melyek a népfelkelési törvény következményei. A népfelkelési nyilvántartási teendők annyira megszaporodtak, hogy a honvédség arra való intézményeinek nem volt többé idejük saját ügyeiket elintézni és ezért kellett külön népfelkelési nyilvántartási osztályokat szervezni. De hogy ennél is mennyire uralkodott a takarékosság, látható abból, hogy itt is a nyugdíjas tisztek használtattak fel, ugy, hogy a tényleges többlet nem az egész tétel, hanem csak azon különbözet, a mely a nyugdíjas és a tettleges szolgálatban levő tisztek fizetése közt van. A harmadik csoportja az uj kiadásoknak az, mely a kormány akaratától egészen függetlenül mintegy a gazdasági conjuncturákra és a természetes belfcjlődésre vezethető vissza, ilyen első sorban az, hogy az idei gyakorlatra bevonuló tartalékosok a közosztályoknak megfelelőleg 22 fővel szaporultak. Ezen kiadás csaknem maga eléri az összes rendes kiadások többletét. Az étkezési és lótápárak emeléséből eredő í06.000 forint többlettel, ezen. két tétel együtt többre rug, mint a rendes kiadások összes többkiadása. Erre azért figyelmeztettem a t. házat, mert ez bizonyítja leginkább, hogy mennyire törekedett a kormány a takarékosság elve szerint eljárni. Ebből látszik, hogy a költségvetés azon 37
