Képviselőházi napló, 1887. XX. kötet • 1890. november 19–deczember 6.
Ülésnapok - 1887-420
480. oreeágos ülés november 29-én, siomttaton. 1890. 219 ideje mindeddig nem következett be. De ha nem következett be, ez csak azon okból ered, a melyet épen az imént említettem, hogy egyszerre mindent megtenni nem lehet. Már most megnyugtatására a t. képviselő urnak, de azt gondolom, a t, háznak is, mondhatom, hogy a múzeumi segédőrök fizetésének fölemelése benfoglaltatik azon általános combinatióban, a mely az állami tisztviselők fizetésének emelésére vonatkozólag már készülőben van és a mely közel időben a t. ház elé is fog kerülni. (Helyeslés.) Hasonlóképen figyelemmel kisérem a néprajzi egyesület működését és annak bizonyítására, hogy tényleg érdeklődöm iránta, mondhatom azt, hogy egy izben a rendelkezésemre álló Röck-alapból már segélyezésben is részesítettem a társulatot és a mennyiben hasonló irányban eljárhatok, ha rendelkezésemre állanak az eszközök, hogy ezen egyesület működését támo gassam, azt természetesen mindig készségesen meg fogom tenni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. t\ tétel maga, tudniillik a magyar nemzeti múzeumra előirányzott 117.071 frt, nem támadtatván meg, az megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Országos képtár és magyar történelmi képcsarnok 34.090 frt. Elnök I Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa).- Meteorológiai központi intézet 14.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Országos magyar királyi zene és színművészeti akadémia 51.463 frt. Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! (Halljuk.') A költségvetés tavalyi tárgyalásánál a zeneakadémiára vonatkozókig igen érdekes felszólalások voltak, melyekre a t. minieter ur az aggályokat, a mennyire lehetett, igyekezett eloszlatni. Azóta egy év telt el és én eonstatálom, hogy a zeneakadémia ügye és egyáltalán a zeneképzés ügye az országban mindinkább tágabb köröket foglalkoztat. A vidéken sokszor lehet tapasztalni, hogy például egy karmesterért még ma is Csehországba mennek. Az eddigi mulasztásokat tehát kettőzött erővel kell pótolni és ez a t. közoktatásügyi minister urnak feladata. Engedje meg nekem a t. minister ur, hogy a tavalyi felszólalásokra némi reflexiót tegyek. Tavaly neheztelésképen említtetett fel, hogy a zeneakadémiában ma is németül megy a szakoktatás, német a szaktankönyv. Ezt a t. minister ur sem helyeselte és kilátásba helyezte, legalább közvetve, hogy amennyire lehet, segíteni fog a hiányon. Ugy tudom, hogy csakugyan pályázatot hirdettek egy szaktankönyvre, a beavatottabb körök talán tudnak is valamit ennek eredményéről, de a nagyközönség mit sem tud róla. Pedig a nagyközönség érdeklődik ezen ügy iránt, ha nem is egész estensiv alakban, de annak egy része intensiv alakban. Tiszteletteljes kérésem tehát az, vájjon ez irányban a t. minister ur intézkedése milyen előhaladäst tett? Felszólalásom második tárgya, a mint annak indokolásául már említettem, az, hogy sokszor a vidéken karmesterért még ma is Gsehországba kell menni; a zeneakadémia tanítóképző folyam szükségleteinek még ma sem felel meg. Azt tudom, hogy ilyen intézményt rohamosan, egyik napról a másik napra, mintegy megteremteni nem lehet. De a t. cultusminister ur mégis többre mehet, ha talán ezen tanítóképző-iskolát is a maga rendszerében állíthatja elő; törtéDt ugyan egy lépés, de hát az még csak egy lépés. Talán a t. minister ur e tekintetben is tovább mehet és azt egész terjedelmében állíthatná fel. Engedje meg továbbá a t. minister ur, hogy ha a közönség köréből egy óhajt, nézetet és kivánságot fejezek ki. Például a vonó négyesnél az ottan' szakképzés igen jó és vonzó, de nagyon rövid időre terjed a tanfolyam azon körülménynél fogva, hogy az illető mester hosszabb időre távozik, a mit igaz, nem lehet tőle megtagadni, de akkor gondoskodni kell segéderőkről, hogy a tanidő megtartassák ép úgy, mint a többi szakoknál. Ezeket voltam bátor a t. cultusminister urnak figyelmébe ajánlani. Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Már tavaly, midőn e kérdés felvettetett, szerencsém volt nyilatkozni az iránt, a mi most is felhozatott, hogy mindent megteszek e tekintetben, hogy a tanítás as országos zeneakadémián magyarul folyjon, hogy azok a tanerők, kik eddig a magyar nyelvet nem birták, azt rövid idő alatt elsajátítsák és hogy az eddig használt német nyelvű tankönyvek helyett ezentúl magyar nyelvű tankönyvek használtassanak. Már tavaly említettem, hogy egy igen nagyfontosságú tankönyvnek, mely eddig magyar n\ elven nem létezett, a fordítását elrendeltem; annak első része már le is van fordítva, a második rész most fejeztetik be és remélem, hogy rövid idő múlva ezen tankönyv meg lesz teljesen magyar nyelven is. A mi a magyar zenéről szóló tankönyvre hirdetett pályázatot illeti, annak eredményéről most nem tehetek jelentést, mivel e perczben nem vagyok ez iránt tájékozva, csak arra 28*
